Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 30. szám - A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" javaslatára. (Vége.)

119 keresvényt az idézett törvény és fennálló perrend szabá- | lyai ellenében foganatosithatónak nem találta s annak | alapján teljesített végrehajtási foglalást a perr. 297. 1. p. és a 304. §. értelmében hivatalból megsemmisítette. (1871. martius 22. — 2458. sz. a ) Ha a számadásra felhívott fél törvényes határidőben sem számadását, sem a felhívási keresetre nyilatkozatát be nem nyújtja, s a felhívó fél a perr. 520. %-hoz képest ujabb kérelemben követelését felszámítja, az ezen számadás iránt hozandó bit ói ítéletnek, egyenes marasztalás mellőzésével, egyedül a felszámított összegek bírói megalapítására kell szorítkoznia.*) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (.Vége.) 94. §. A vizsgáló biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzökönyvet vezet, és ezt a vizsgálat befejezése után az összes iratokkal együtt a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze szintúgy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését kívánhatják. Ha eziránt közte és a vizsgáló biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz, mely határozat ellen felebbvitelnek nincs helye. 95. §. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezte illetőleg kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi biróság elnökének benyújtani. 96. §. A kamara ügyészének indítványa felett a fegyelmi biróság határoz. E határozat, a 91. §. 1—4. pont alatt megnevezett feleknek kézbesítendő ; és ha a bíróság az eljárás megszüntetését határozta el: a 91. §. 1—3. pontok alatt meguevezett felek a határozat kézbesítésétől számítandó három nap alatt felebbezést használhatnak : ez eseten kívül felebbezésnek nincs helye. 97. §. Ha vádhatározat hozatott: az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat és a fegyelmi biróság által netalán kijelölt tanukat s szakértőket megidézi. Ezen határnapról egyúttal a kamara székhelyén székelő kir. ügyész és a panaszló fél értesitendő 98. §. Vádlottnak vagy megbízottjának jogában áll : az idézvény vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni. 99. §. A tárgyalás szóbeli s az 1868. 54. t. cz. 103., 104. és 105-ik szakaszainak korlátai között nyilvános. 100. §. A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő. A kamara ügyésze, valamint a vádlott jogosítva van, ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében ujabb tanuknak berendelését kérelmezni. Ezen kérelem felett a fegyelmi biróság határoz. A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868. 54. t. cz. 206. S-ának súlya alá esik. 101. §. A tárgyalást az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a kamara ügyésze előadja rövid kivonatban a vizsgálat eredményét; és az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, szakértőidhez vagy a panaszló félhez, a tanukat és szakértőket megesketted. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket. A kamara ügyésze valamint a vádlott, az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhez. 102 §. Befejeztetvén a szóbeli tárgyalás a kamara ügyésze első előadására való tekintettel előterjeszt a tárgyalás eredményét, s indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, s ez utóbbi esetben a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is. Ezen inditványra a vádlott válaszol. Tovább; perbeszédnek nincs helye. 103. §. A vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra, mely esetben a közvádló vádjára mind a vádlott, mind az ügyvéd válaszolhat. 104. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, mely a biróság összes tagjainak, úgyszintén a jelen volt összes érdekelt felek és képviselőik nevét, továbbá a tárgyalásnak lényeges mozzanatait magában foglalja. A jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláírandó. *) Az erre vonatkozó jogesetet közöltük lapunk folyó évi 28. számában. 105. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé: ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 106. §• A fegyelmi biróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest hoz Ítéletet, s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint a 79. §. korlátai között határoz. A tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azon ban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. 107. §. A határozat vagy felmentésre vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben a fegyelmi biróság megszabja egyúttal a büntetést, valamint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben ped.g a vádlott költségii, h i a panasz nyilván alap nélkül emeltetett, a panaszt tevő fél által terítendők meg, ki egyúttal, ha a fegyelmi biróság látja, hogy az általa emelt panasz hamis állitásokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott: 500 forintig terjedhető birságban elmarasztalandó, mely be nem hajthatása esetére a kamara székhelyén székelő törvényszék által fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számítva. 108. §. A hozott határozat a 91. §-ban megnevetett feleknek legfeljebb 8 nap alatt indokokkal együtt igásban kézbe.sitendő, és ugyanezek a határozat ellen a kézbesítéstől számítandó három nap alatt felebbezéssel élhetnek. 109. § Ha a szabályszerüleg mogidéz-tt vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, som a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét Írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fecnebbi szakaszok értelméb n mind a mellett s megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s azokat a tárgyalás megkezdése előtt Írásban igazolja: a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatá'ya nincs. 110. §. A fellebbezett fegyelmi ügyekbon a felebbvitel fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, melyek az első folyamodásu fegyelmi bíróságra nézve a fennebbi szakaszokban vannak megállapítva. A közvádló teendőit ezen biróság előtt a koronaügyész végezi ; azonban mint az ügyvédi kamara ügyésze, mint a magánvádló ügyvéde, mint mellékes felek vehetnek részt a szóbeli tárgyalásnál, és mindegyikök a korona-ügyész előterjesztése után egyszer felszólalhat. 111. §. A fegyelmi biróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 112. §. A fegyelmi bíróságnak Ítélete ellen uj bizonyitékok alapján a 115. §. második bekezdésében kiszabott elévülési idő lefolyta előtt a perújítás megengedtetik. 113. §. Az eljáró ügyvédi kamara székhelyén székelő kir. ügyész a fegyelmi eljárásba bármikor beavatkozhatik, és ennélfogva maga vagy megbízott helyettese az iratokat betekintheti, a vizsgálat megindítása, kiegészitése ugy a szóbeli tárgyalásnál a kamara ügyészének előterjesztése után a megfenyités iránt inditványokat tehet, és a hozott határozatok ellen felebbezéssel élhet. Ha a kamara ügyésze a fegyelmi pert megindítani vagy f >!ytatni nem akarja: a kir. ügyész azt saját felperessége alatt viheti, folytathatja és egyátaljában mindazon jogokkal élhet, melyek a kamara ügyészét a fennebbiek szerint illetik. 114. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi, ez mint magánvádló a perbe annyiban befolyhat, mennyiben a fegyelmi biróság határozatai ellen a fennebbiek szerint fellebbezéssel élhet, és a vizsgálat kiegészítése és a szóbeli tárgyalásnál a megfenyités iránt indítványokat tehet, tekintet nélkül arra, hogy a kamara ügyésze akarja-e folytatni a pert vagy nem. Azon esetre, ha mind a kamara ügyésze, mind a kir. ügyész a pertől eláll : a magánváclló azt saját felperessége alatt folytathatja, és mindazon jogokba lép, melyek a fennebbiek szerint a kamara ügyé-zét illetik. Ha a kamara ügyésze vagy a kir. ügyész, avagy mindketten viszik a pert; a magánfél mint mellékes fél szintén önállóan folyhat be, és a szóbeli tárgyalásnál ezek után terjesztheti elő indítványát. Magánfél azonban ezen jogait csak ügyvéd által érvényesítheti, kit köteles e czélra külön megkatalmazványnyal ellátni és a f gyelmi bíróságnak bejelenteni, és az esetben a fegyelmi biróság minden határozatait a magánfél ügy-