Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 29. szám - A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" javaslatára

116 Semmitőszéki döntvények. Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a rendes bíróság, a községi lakosok egymásközti 30 frt. értéket nem haladó ügyeikben, a 480. §. által rendelt községi bizonyítvány felmutatása nélkül, a keresetet elfogadja s ítéletet hoz, — habár bitói illetősége ellen alperesileg kifogás nem emeltetett is. Volf József — Novakovics Laczkó ellen (mindkettő ugyanazon közsógbeli lakos) Torontál megye párdányi szbirósága előtt 2V mérő buza iránt pert indított. — A szbiró alperest elmarasztalta, ki ügyét a kir. táblához felebbezte. — A kir. tábla azonban ez ügyet a 304. §. alapján áttette a semmitőszékhez, mert a periratok szerint a községi bíráskodás mellőztetett, és a 480. §. által rendelt községi bizonyítvány fel nem mutattatott. A Semmitőszékaz eljáró szbiróságnak azon eljárásában, hogy ugyanazon községbeli lakosoknak 30 frt. értéket meg nem haladó személyes keresetében a nélkül, hogy a fél által a perr. 480. §-ban meghagyott hivatalos bizonyítvány felmutattatot volna, a keresetet elfogadta, s arra ítéletet hozott, a perr. 304. §-hoz képest hivatalból észlelendő sem. esetet talált, s a szbiróság egész eljárását a 297. §. 1 p. alapján megsemmisítette; „mert a perr. IX. czime I. Fejezetében szabályozott községi bíráskodás felállításánál azon czél levén kitűzve, hogy egy azon községbeli lakosoknak apróbb ügyeiben, mielőtt azok rendes bírósághoz vitetnének, a békebirói egyeztetés okvetlenül megkísértessék; mind a mellet is, hogy ez ügyben békebirósági bizonyítvány nélkül megkeresett rendes bíróság illetősége ellen alperes részéről kifogás nem történt — ezen bíróság eljárása nem a tszéki rendtartás szabályai szerint inditatván, a 297. §. 1. pontja szerint oly sem. esetet képez, melyet a 304. § hoz képest hivatalból kellelt figyelembe venni." (1871. martius 8. — 2053. sz.) Semmiségi panasz útjára nem tartoznak az annak megbírálására vonatkozó jogsérelmek, váljon alperes meg nem jelenése esetében, tekintettel felperes bizonyítékaira, a marasztalás kimondatott-e vagy nem. Áramár Tódor a buttyini szbiróság előtt Gáspár Tódort 31 frt. stb. iránt beperelvén, tárgyalás tüzetett ki, melyre alperes meg nem jelent. A szbiróság 1870. decz. 14—753. sz. a. ítélettel felperest keresetétől elmozdította. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mert alperes meg nem jelenvén, felperes állításai valóknak veendők, miután a mellékelt okmányokkal nincsenek ellentétben. ASemmitőszék e panaszt elvetette : „mert alperes meg nem jelenése esetében is, a bíróság csak annyiban levén köteles felperes állításait valóknak venni, a mennyiben magának felperesn. bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak; annak megbirálása pedig, hogy ez utóbbi körülmény figyelembe vételénél a marasztalás kimondható-e vagy nem? az ügy érdemére tartozván, az erre vonatkozó jogsérelmek felebbezés, nem pedig sem. panasz utján orvoslandók." (1871. jan. 24— 250 sz.) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (Folyt.) 90. §. A 87. §-ban megnevezett fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polgári törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 56. §. utolsó bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi biróság végleg határoz. 91. §. A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kívánatára, vagy magánosak kérésére, vagy valamely biróság, királyi ügyész avagy egyébb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása mellett, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A hozandó határozat kézbesítendő: 1 a kamara ügyészének; 2. a kamara székhelyén székelő kir. ügyésznek; 3. a panaszló magánfélnek ; 4. a vádlott ügyvédnek. Ezen határozat ellen az 1 — 3 pontok alatt megnevezettek élhetnek felebbvitellel a határozat kézbesítésétől számítandó három nap alatt, ha a fegyelmi vizsgálat meginditása megtagadtatott. 92. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek : ennek teljesítésére az elnök a kamarának egyik tagját mint vizsgáló biztost küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. 93. §. A vizsgáló biztos kihallgatja a vádlottat, a panaszlót illetőleg érdekelt feleket; szükség esetében betekinti és megvizsgálja a vádlott ügyvédnek könyveit és iratait, ezeket le is zárolhatja, és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál. Mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszközlésésre a vizsgáló biztos az illetékes bíróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni, és a biztost a kitűzött határnapról értesíteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések é3 azok megesketése iránt indítványt tehet. A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, és ha vallomásuk döntő befolyá sai bir, és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők. (Folyt, köv.) Csődök: B1 au József diszmü keresk. e. Pest város tszékénél, bejei. apr. 26—28. perü. Friedman Bernát;— Rosenzveig Hermán s neje Spitzer Johanna rőfös keresk. e. Pest város tszékénél, bejei. apr. 26—28. perü. Kugler János; — Stern I. és Stern M. bej. rőfös keresk. e. Pest város törvényszékénél, bejei. apr. 26 — 28. perü. Morlin Imre; — Lika János pesti építész e. Pest város tszékénél bejei. apr. 26—28. perü. Lovrich Gusztáv; — Leitersdorfer Samu bej. keresk. e. JászÁrokszállástszékénél, bejei. apr. 19—21. perü. Bolgár Emil; — Fingerhut Jakab dévai keresk. e. Hunyadmegye tszékénél bejei. apr. 30 perü. Lázár György; — Vörös Elek bej. keresk. e. Győr város tszéke, bejei. apr. 24—26. perü. Matkovics Tamás; — W e il D. pesti ruhakereskedő e. Pest város tszékénél, bejei, apr. 26-28. perü. Előd Józsa. Felelöa szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.