Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 1. szám - A semmitőszék hatásköre

Pest, 1871. kedden január. 3. I. szám. Tizenharmadik évfolyam. Debreczeni, eperjesi cs temesvári ügj védegylet közlönye. Tartalom: — A aejimitős^ék hatásköre. - Legfelsőbb itélőszéki döntvény. — Semmitőszéki döntvények. A semmitőszék hatáskürc.*) Midőn törvényhozásunknak főleg az okból, mivel ez által a törvénykezési ügymenet gyorsítását vélte elér­hetni, tetszett hazánkban, daczára annak, hogy a három­birósági rendszert fentartotta, a különváló semniitőszéki intézményt is meghonosítani: nem kevtsen valának, kik ezen, kis időig lajtántúli szomsz* dainknál is megtett, de ott csak hamar ad acta fektetett kísérletnek, kétkedve néztek elébe, s fejrázva jósolgaták, hogy ezzel a megkö­zelíteni szándékolt eredménynek éppen ellenkezője,gyor­sítás helyett a huzavona, a késleltetés fog eléretni; kik jövendölgeték, hogy ezzel, lőleg figyelembe véve azon nálunk nem éppen ritkán mutatkozó jellemvonást, misze­rint a nagyságos, nagyságosabb, a méltóságos legalább valamivel méltóságosabbnak szeretne tartatni hasonczi­mii szomszédjánál, meg leend vetve legbiztosabb alapja a négybirósági rendszernek. Nem tűzöm ez úttal feladatomul annak kutatását: igazolta e az élet, a másfél évi tapasztalat e baljóslato­kat? Csak futólag kívánom megérinteni, hogy e kérdésre igen sokan — köztük talán magam is — igent mondanak, és csupán azért, hogy ezen állítás egészen légből kapott­nak ne vitathassék, csupán ezért kell felemlítenem, misze­rint oly megt'Jrténtekül igazolható tények, hogy a) a semtuitőszék valamely, például Turócz megyei 6Zolgabiróságtól hozzá tévesen közvetlenül felterjesztett ügyet Turóczmegyébe küldötte oly czélból vissza, hogy azon ügy újra Pestre a királyi tábla vagy a legfőbb íté­lőszék utján terjesztessék fel, a helyett, hogy azt kellő felszerelés végett a vele ugyanazon épületben működő királyi táblahoz, vagy legfőbb itélószékhez tette volna át; — b) a semmitőrzek levél által kereste meg a legfőbb itélőszéket, hogy az valamely a királyi tábla irattárában létező előadmányt, vagy jegyzőkönyvi kivonatot szerez­zen meg, természetesen ismét c:-ak irasban a királyi táb Iához int- zendő megkeresés segélyével, a helyett, hogy az illető semmitőszéki méltóságos előadó arra mentében betért volna a királyi táblai irattárba, a hol a szükséges, vagy talán nem is szükséges elóiraiot egy-két jó szóra neki azonr al kiszolgáltatják vala; — c) a semmitőszék az átmeneti intézkedések Vl-ik czikkének G ik pontja által, saját előnyére tőle elvont, még a törvénykezési rendtartás hatályba léptét megelőző időkből származtatott semmiségi eseteket is ügykörébe *) Ezen értekezést, me'y legfe'sőbb birósagaink egyik kitűnő­ségétől származik különösen ajánljuk szakértőink figye'mébe.— nemcsak 6 tárgy ontossága,. hanem átalában a törvénykezés jogi fejlődése tekintetéből is. Szerkeszt.. | visszavonta, a királyi tábla és legfőbb Ítélőszék által | nem saját törvényes hatáskörükben, hanem egyedül a fennidézett átmeneti intézkedés nyomán rájuk elég ker serves teherül rótt kivételes semmitőszéki minőségben hozott határozatokat felülvizsgálta; és így például illetér kességi kérdésekben a perhuzást. kedvelő feleknek letie? tővé tette, négy egymással ellenkező bírói határozatot, törvénykezésünknek mostani korszakában is, melyben a négybirósági rendszert, végkép kikü-zöböltnek véltükj, előidézhetni; — • hogy mondom az ily tények, legalább első tekin­tetre és olyan szemlélő irányában, ki az ezek létrehoza­talánál irányul szolgált érdek titkaiba mélyebben bea­vatva nincsen, különös gyorsítási igyekezet jellegévejL nem tündöklenek. Mellőznöm kell, mint már érintém, ez úttal a fen,­nebbiek és hasonnemüekből önként kínálkozó következ­tetéseknek tüzetes taglalását: mert a jogi közönség figyel­mét ez alkalommal a terjeszkedési iránynak éppen ellenj. kezójére, vagy is arra kivánom felhívni, miszerint daczára annak, hogy a semmitésj külön eljárást törvénykezésünk őreul és zárküve gyanánt befogadtuk, daczára annak, hogy ezen előzmények után a közön-éges hétköznapi ész alig gyaníthatott egyebet, minthogy ezentúl minden oly semmiségi panaszt, melyre nézve a törvény világosan mást nem rendel, a semmitőszék tartozand megvizsgálni: — még is vannak számos ügyek, melyek, a gyakorlat fejlesztette eljárás szerint, esetleg illetékes, tehát törvé­nyes felebbviteli biróra ez országban nem akadnak. Az elvont állítás homályát deritse fel egy példa. Gyámhatósági biróság hoz határozatot, mely nyil­ván semmis Éppen azért a sújtott fél nem felebbezést, hanem semmiségi panaszt nyújt be ellene, mely a sem.­mitőszékhez fel is terjesztetik. És a semmitőszék ? Azt mondandja — mert noha kissé hihetetlen — már mondta több hasonesetben következetesen: b'>gy miután, hatáskörét az .1868 54. ,t. cz. szabályozza, ez pedig 23 ik §-ában, a gyámbiróságo nak cgak illetékességéről intéz­kedik, de,,az azoknál követendő, .eljárásról nem tendelke­zik, vagy is, nem mondja ki tüzetes ismétléssel, hogy-.a gyámhatósági bíróság semmis határozatai el|en is van semmiségi panas/nak helye és ezek .-megvizsgálására is a semmiiőszék hivatott: igy ő az említett .semmiségi.. pa­nasz elintézésére nincsen jogpsitva, iiant-iu áite.tpti azt ia királyi táblához, esetig a legfó.lib i.télös.zékh' zaly vé . re, hogy „a menny i.be ír' magát arra hivatottnak találná, a panaszt megvizsgálja., . , (..,,-.„•. :. - M' gtejp.ndik-e ezt ez .utóbhiak ? Talán tették, is; né­mely esetben; de ha tették: ugy ezt aliigha, cselekedtek saiitoi-:3Sl( th v. astjq ij^&uinu».- ,iulk>»«jl <S»*M» ÍÍMH .

Next

/
Oldalképek
Tartalom