Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 28. szám - Az ügyvédi munkadíjak kérdéséhez - A 252. §. alapján pervesztes fele irányában megalapitott ügyvédi munkadij bevehetése
ben elkövetett sikkasztásai által magán-feleknek okoztattak, az állam feleifis. Az ily károk megtérítésére nézve az illetőknek bárhol és bármikor található vagyonából az államnak viszkereseti joga van. III. Fejezet A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétséget követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy bírósági hivatalnok: a) a ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen ; ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon bíróságot illeti, a melynek ő tagja, a) valamely fél részére per vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztethet helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésén kivül, a per mikénti vitelére útmutatást vagy tanácsot ad; b) a folyamatban lévő jogügy mikénti elintézése vagy egyéb bírói cselek vény tekintetében, az eljáró bíróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyének által használat végett Ítéleti vagy érdemleges határozati tervezetet készittet vagy elfogad. Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját, vagy vele 3-ad izig rokonságban, vagy 2-od izig sógorságban lévő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56-ik §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése; a) roszalás ; b) feddés c) pénzbüntetés; d) hivatalvesztés. 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó : azt a vétség nagyságához és netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest, az illetékes fegyelmi bíróság saját belátása szerint határozza meg. 24. §. Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett: a roszalás egy év után, a feddés 2 év után, a pénzbeli büntetés pedig 3 év után erkölcsi hatályát veszti. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja tul. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az illető czimének, fizetésének, valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. Ha a biró vagy bírósági hivatalnok a fegyelmi eljárás meginditása előtt vagy ennek folyama alatt, de a véghatározat hozatala előtt hivataláról, illetőleg nyugdijáról önkéntesen lemond, a fegyelmi eljárás meginditása, illetőleg folytatása abbanhagyandó. Ily lemondás azonban a vagyoni felelősséget nem szünteti meg. (66. §.) 28. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél vagy annak területén alkalmazott birói tagokat és bírósági hivatalnokokat. 29. §. A megintés előtt az illető nyilatkozatra szóllitandó fel A megintés írásban történik, mi ellen az, ki a megintésben sérelmet lát, orvoslásért a fegyelmi bírósághoz folyamodhatik. IV. Fejezet. A fegyelmi eljárás. 30. §. Fegyelmi vétségek felett a fegyelmi bíróság itél. 31. §. A fegyelmi bíróságot a kir. törvényszékek területén alkalmazott bírósági hivatalnokok és a szakértők fölött (2. §. c, d, e, f pont), a mennyiben a jelen törvény kivételt nem állapit meg, az első fokú kir. törvényszékek gyakorolják. Az első fokú kir. tvszék mint fegyelmi biróság az elnökből vagy helyetteséből és két itélő bíróból áll. 32. §. Az első fokú bíróságok alelnökei, itélő birái, valamint ügyészei és alügyészei, továbbá a kir. táblák segéd- és kezelőszemélyzete, azon kir. itélő tábla fegyelmi bíróságának vannak alárendelve, melynek területén hivatali székhelyük létezik. Ezen fegyelmi biróság az elnökkel együtt a kir. tábla öt rendes itélő birájából áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, és ha ez akadályozva van, a kinevezési sorrend szerint utána következő tanácselnök. 33. §. Az első folyamodásu kir. törvényszékek elnökei, a kir. | táblák itélő birái fölött, ezek elnökeinek és alelnökeinek kivételével, továbbá a kir. táblák mellett alkalmazott kir. ügyészek és ezek helyettesei, végre a magyar kir. curia összes segéd- és kezelő-személyzete fölött a fegyelmi bíróságot a kir. legfőbb ítélőszék gyakorolja. Ezen fegyelmi biróság a legfőbb ítélőszék elnökéből, akadályoztatása esetében a kinevezési sorrendben következő tanácselnökéből és hat itélő birájából alakittatik. 34. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi bíróságára nézve a kir. tábla fegyelmi bírósága, — a királyi tábla fegyelmi bíróságára nézve pedig a kir. legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága képezi a II od és utolsó fokú bíróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a biráskodás első fokban a legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságát illeti, felebbvitel esetében a kir. curia mindkét osztályának biráiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át Ezen fegyelmi biróság az elnökön kivül nyolcz tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség e3etén a semmitőszék alelnöke helyettesit. 35. §. A kir. táblák elnökei s alelnökei, a kir. curia elnökei és alelnökei, itélő birái, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi biróság gyakorolja a figyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi biróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebeléböl választandó tagokból, fele részben pedig a magyar kir. curia alelnökeiből és biráiból alakittatik, kineveztetésök sorrendje sz rint. Elnöke a felsőbáz elnöke vagy másod elnöke, — ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közül az, ki legtöbb szavazatot nyert. Ezen fegyelmi bíróságnak felső házi tagjai a felsőháznak nyílt ülésében birói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett af -lsöház határoz; megbízásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett, A biróság az elnökön kivül. tizenkettös tanácsban itél. A biróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll ugy a felsőházi, mint a birói tagok közül , az okok megnevezése nélkül, hatnak kihagyását kívánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az illető tanács a felsőházi tagok közül azon hat tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közül pedig a kinevezés sorrendje szerinti első hat tagból alakittatik. Ezen biróság határozata végérvényes. 36. §. A 31., 32., 33. és 34. szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itélöszéknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazsSgügyministernek minden évben január. 15 ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi biróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi biróság mellett az annál alkalmazott ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik : a közvádlói teendőkot a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-okban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. Az első folyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve a polgári törv. perrendtartás 57-ik íjában engedett bíró küldés is kérelmezhető. A kifogás felett a fegyelmi biróság határoz. 39. §. A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kivül a vádlottnak is mindi"kézbesítendő.