Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 25. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 5. [r.]

100 tali vagy egyéb vétség miatt megfenyíttetett; b) kit a fegyelmi tanács ezen jogtól megfosztott. Azonban ót év után ezen kizárási okok megszűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt ujabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bünvizsgálat, vagy eljárás indíttatik: mindaddig mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. 57. §. A választást a választmány hirdeti ki a harmadik év utolsó havában. A választmány tagjait az illető kamara összes tagjai szabadou választják viszonlagos szótöbbséggel, ugy azonban, hogy azok, kik megválasztattak, a beadott szavazatoknak legalább egy harmadát megnyerjék. Ha ily szótöbbség nem jön létre, úgyszintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele részenem szavaz, uj választás rendeltetik, melynél a viszonlagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást megrendelő hirdetményben az első választás meghiúsult eredménye közzé teendő. Azok, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, szűkebb választás alá esnek. Mindegyik tag választási jegyét vagy személyesen adja be, vagy hivatalos pecsétjével lepecsételten és a boritékon aláírásával ellátva a kitűzött határnapon küldje be. Ha a három év lefolyta előtt a választmány bármely tagja helyébe pótválasztás szükségeltetik: ez szintén a fennebbi módon történik. A választás eredménye az igazságügyi ministernek és a legfőbb itélőszéknek bejelentendő. 58. §. A választást csak az utasithatja vissza, ki már a lefolyt időszak alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha a megválasztott tisztét teljesíteni vonakodik : azt a választmány a választói és választhatási képességtől ugy a közgyűlésen az őt megillető szólási s szavazati jogtól megfoszthatja, és a 63. §. 4-ik pontjában érintett kijelölésből kizárhatja. 59. §. Az elnök, alelnök és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat, és csak a kamara érdekében s megbízásából tett kiadásaik, utazási költségeik stb. téríttetnek meg a kamara pénztárából. A jegyző, ügyész és pénztárnok az ily költségek megtérítésén felül a közgyűlés által meghatározandó fizetést is húznak. 60. §. Az ügyvédi kamarának hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, jogainak megvédésére és kötelességeinek ellenőrzésére; továbbá a törvénykezés és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása s korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre. Ezenkívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett a jelen törvény határozatai szerint önállólag gyakorolják. 61. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a közközgyüléa, a választmány vagy az elnök által intéztetnek el. 62. §. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. az ügyrend megállapítása; 2. a választmány tagjainak megválasztása ; 3. a kezelőszemélyzet rendszeresítése és fizetésének megállapítása; 4. a jegyző, ügyész és pénztárnok fizetésének megállapítása; 5. a költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása ; 6. az évi számadások felülvizsgálása; 7. a törvénykezés és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó indítványok vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyrainister által közlött javaslatok tárgyalása és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése; 8. a 71. §-ban említett évi jelentés megállapítása. 63. §. A választmányi ülések tárgyai a következők: 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása; 2. az ilgyvédek és ügyvédjelöltek felvétele, és az előszabott lajstromok vezetése; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati ideje és magaviselete feletti bizonyítványok kiállítása; 4. az ügyvédi viz sgáló bizottsághoz szükséges tagok kiküldése ; 5. szegénységi ügyvédek kirendelése és vagyontalan felek ügyeiben véleményadás; 6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata; 7. az ügyvéd és képviselt fele közt a jutalomdíj iránt felmerülő ügyekben a kiegyezkedés megkisérlése és határozathozatal; 8. §. a kamara vagyonának ugy az ügyvédi segélypénztár kezelése; 9. a 62 §. 7. és 8-ik pontjában felemiitett véleményezések, indítványok és jelentések előkészítése; 10. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára ruházvák, mennyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 64. §. A kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett, hatásköréhez tartozik: a kamara tagjai, ugy az ügyvédek és ügyvédjelöltek közt az ügyvédi ügyködési visszonyokból felmerülő viszályok és egyenetlenségek kiegyenlítést közvetitőleg az érdekeltek megidézése és meghallgatása mellett békés uton megkisérleni, sőt e czélra a kamara oly tagjait meghivni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár. Továbbá a jegyző és ügyész akadályoztatása esetében az elnök nevez helyettest. 65. §. A kamara kiadásainak fedezésére részint az igazságügyminister által meghatározandó dijakat szedheti azon felektől, kiknek érdekében eljár, részint a kamara tagjaira évi fízetményeket vethet ki. 66. §. A közgyűlés által megállapított ügyrend csak az igazságügyminister helybenhagyása után lép hatályba. 67. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi ülésekben a jelenlevők absolut többsége határoz. Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kivül a közgyűlésen legalább nyolcz ; a választmánynak ülésén a 7., 78., 117., 122. §§ ok eseteiben legalább négy; a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges ; a fegyelmi bíróságról a 87. §. rendelkezik. Felebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye a legfőbb itélőszékhez, azonban csak annyiban, mennyiben jelen törvény megengedi. A felebbezés mindig a választmánynál adandó be. A közgyűlésen minden jelenlevő tag'bír szavazattal. A 62. §. T-ik pontjában emiitett véleményezések tárgyalásánál az ügyvédjelöltek ugyan felszólalhatnak, azonban szavazati joggal nem bírnak. 68. §. Az elnök illetőleg helyettese első sorban felelősek, hogy az ügyvédi kamara a jelen törvényben kiszabott hatáskört át nem lépi. Minden közgyűlés idejéről és helyéről a helybeli kir. ügyész 24 órával előbb értesítendő, ki az ülésben részt vehet és felszólalhat, ha a közgyűlés hatáskörén tul terjeszkednék.(Folyt.k.) Felelős szerkesztő' és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.