Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 25. szám - Telekkönyv és szőlőváltság 5. [r.]

Pest, 1871. kedden márczius 28. 25. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉMSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügy védegylet közlönye. E napokban az évnegyedes előfizetési időszak lejárván, tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. ^Telekkönyv és szülöváltság. BosnyákLászló úrtól. (Soroogyból.) XV. Minthogy az eddig közlött czikkekben foglalt értek ezést még a rnult év augusztus havában irtam és küldöttem be ezen szaklap tisztelt szerkesztőségéhez és közlésére c?ak e hetekben kerülhetett a sor,*) a közbe eső idő pedig a viszonyokban némi változást idézett elő, szükségesnek láttam ezen ujabb viszonyok figyelembe vételével a közlött értekezést némi utójegyzetekkel kisérni, illetőleg annak egyes részeit módosittani. E czélból észrevételeim különösen az e szaklap 20-ik számában megjelent első közleményre, annak A. betűje alatt foglaltakra terjednek ki s főképen azon nehézségekre, melyek az előterjesztési táblák szabálytalan kitöltéséből merültek fel. Az, ki tanuja volt azon tömeges megrohanásnak, melynek egy szölőgazdag megye telekkönyvi hivatala a táblázatok illető rovatainak hitelesítésekor kitéve volt, s kinek tudomása van róla, hogy legtöbb esetben a szerkesztési szabályoktól mennyire eltórőleg állíttattak ö.-sze ezen táblázatoknak telekk. rovatai, — az aligha fog csudálkozni, hogy az annyira sürgőit hitelesítés sem köszörült ki minden csorbát az előterjesztési táblázatokból. De nagy mértékben halmozták a zavart a jogbiztosok, midőn a telekk. adatok correct bevezetése mellett is több külön terhelendő szőlőt egy összeg alá foglaltak, a pénzügyministeri számvevőség pedig a felterjesztett táblázatokat ezen állapotban is érvényesítvén — midőn azokat a telekkönyvi hatóságokhoz beküldötte, ezen hatóságok a zálogjogi bekeblezésnél oly tényekkel látták magukat szemben, melyek a törvény és addig megjelent rendeletek keretébe beilleszthetők nem lóvén — az ügyeknek szabályszerű elintézését lehetetlenné tették. Ily esetek azonban a sok üdvös útmutatást tartalmazó 7925/870. számú igazságügy-miniszteri rendelet keretébe sem lévén beilleszthetők — már az 1870. octo ber 1-én kelt 17699. számú igazságügy-ministeri rendelet oda utasit, hogy: „mindazon váltságügyekbon, melyekben az előterjesztési tábla a 7925. sz. igazs. m. rendelet kiadása előtt (1870. június 22.) már érvényesítve volt, a váltságtőke minden nehézség nélkül bekeblezendó, habár az összegek nincsenek is a szőlők sorszámai szerint, hanem csak telekkönyvi *) Sajnosán esett, hogy ezen alapos, kitűnő szakavatottsággal irt értekezés közlését — Dagy tárgyhalmaz miatt ennyire halasztani kényszeríttettünk. S z e r k. | szám szerint elkülönítve." — A telekkönyvi szám szerinti elkülönítés azonban mégis föltételeztetik. Ily esetben a szőlők egy telekkönyvi testként külön fölirás alá vétetnek, miként azt a ministeri rendelettel közlött minta eléggé világosan mutatja. Azonban oly eset is számtalan fordul elő, hol az összeg még telekkönyvi szám szerint sincs elkülönítve, p. o. midőn ugyanazon birtokosnak külön telekjegyzőkönyvekben foglalt szőlői egy közös összeggel rovattak meg, de azért a pénzügyministeri számvevőség az ily előterjesztési táblázatokat is érvényesítette a 7925/870. sz. ig. m. rend. kiadása előtr. — Minthogy azonban a váltságtőke minden nehézség nélkül bekeblezendő, alig találunk rá más módot annál, mely szerint a közös váltságtöke mindkét telekjegyzőkönyvbe bevezettessék, de kölcsönös hivatkozássá 1. P. o. a 25-ik sz. telekjegyzőkönyvben 1. sorszám alatt foglalt szőlőnél így : Az 1. sorszám alatti szőlőt, a 37-ik sz. telekjegyzőkönyvben 2. sorszám alatti szőlővel együtt terheli 90 frt. váltságtőke; — a 37-ik sz. telekjegyzőkönyvben 2. sorszám alatt foglalt szőlőnél pedig igy: a 2. sorszám alatti szőlőt, a 25-ik számú telekjegyzőkönyvben 1. sorszám alatti szőlővel együtt terheli 90 frt, váltságtőke. Ilyforma bevezetés még nem fejezne ki egyetemlegességet, melynek elvénél fogva a szőlők mindegyike az egész összegért volna felelős, és amíg a (minden nehézség nélküli) bekeblezés elérve volna, addig a törvény szellemét mely az egyetemleges terhelést kizárja — sem sérti meg. Ugy vélem, hogy a fél — ha érdeke kívánja — ily esetben is alkalmazhatja a 7925/870. sz. igm. rend 4-ik pontját, és az illető pénzügyi hatóság beleegyezése alapján a közös váltságtőke aránylagos felosztását, illetőleg elkülönítését a telekk. hatóságnál jogosan kérelmezheti. Ezen felosztási — elkülönítési végzés (tekintve az idézett rendelet 6. pontját) a tulajdoni lapon volna egyszerűen bevezetendő, a birtoklapon az eredeti bejegyzés aláhuzatnék s helyette az összegnek illető részei a megfelelő szőlőkre szokott módon bejegyeztetnének a jegyzetrovatábani hivatkozással a tulajdoni lap illető sor számára, mely alatt a végzés bevezettetett. De minthogy az előterjesztési táblák szabálytalanságaiból felmerült nehézségeket egyenkint felsorolni lehetetlenség volna, a jogbiztossal való közvetlen érintkezés pedig legtöbb esetben kellő felvilágosítást nyújt: azért fenntebbi értekezésünk egy pontjára vonatkozva még meg kell említenem, miszerint az igazs. ministernek 1870. nov. 9-én kelt 19857. sz. rendeletével Somogy megye közönsége 25