Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 40. szám - Zárszó az ügyvéd joggyakornokok általi helyettesitése kérdésében

159 venni arra, hogy egy már jogerőre emelkedett határozat | elleni jogosulatlan felebbezés elfogadtassék ; midőn a fel- \ folyamodás vagy semmiségi panasz elfogadása mástól, — mint attól: váljon kellő időben és a hozzá jogosult által adatott-e be? fel nem lételeztethetik. Zárszó az ügyvéd joggyakornokok általi helyettesítése kérdésében. T imkó József ügyvéd úrtól. T, Aladár jelen tárgy felett (26 számban) irt czikkemre czáfolatot irván (32 szban), főleg a szükségességre és czélszerüségre állapítja törvényileg tarthatatlan theoriáját. Itt azonban nem arról van sző: mi lenne helyesebb s az ügyvédre nézve kényelmesebb; haneca mit és mennyit enged a törvény. Már pedig T. A. a törvénynek ez ügybeni rendeletét, csak a periratoknál szokásos fogásokkal véli kiforgathatónak. A 85. és 131. §§-hoz, melyekre én hivatkoztam, T. A. a 130. § t idomítja s ezzel hiszi „nem" szavazatomat „ig e n"-re változtatni, de én a §§-ok idézte saját szavaival czáfolom őt vissza. Czikke ötödik kikezdésében igy okoskodik:,, A 130. §-ban meghagyatik, hogy a per felvételére a felek,, meghatalmazott ügyvédeik" által jelenjenek meg." A 7-ik kikezdésbee pedig igy szól,, És igy, midőn a 131. §. a keresetlevél után következő periratok beadása s átvétele iránt intézkedve, nem minta 130.§.egyedül a meghatalmazott ügyvédeket, hanem azoknak,,igázó 11 h e l y e t te s e i t" is érinti, — ugy a törvény világos szavai, mint annak intentiójával merőben ellenkeznék, ha az igazolt helyettesek alatt az ügyvédek bejegyzett joggyakornokai nem értethetnének." Azt kérdem most T. A.-tól: a perfelvótel, illetőleg az ellenirat beadása és átvétele nem a keresetlevél után következő' actus-e? S ez igy lévén, ha a 85-§ szerint rendes perben a fél csak ügyvéd által képviseltetheti magát; ha a 130. §. értelmében csak meghatalmazott ügyvéd jelenhet meg a per felvételére; ha a 131. §, szerint a kerese tle vél után következő periratok beadása és átvétele végett (tehát a perfelvételre is) csak a felek ügyvédei, illetőleg azoknak igazolt helyettesei jelenhetnek meg; akkor bizonyára ez igazolt helyettes szintén csak ügyvéd lehet. Azt már T. A. is beösmeri, hogy miután a perfelvételkor lényeges ügyek (egyezség, jegyzőkönyvi tárgyalás stb) merülhetnek föl: arra csak meghatalmazott ügy védjelenhet meg. Igen, de a 131. §. „a keresetlevél u tán következő periratok beadása-s átvételéről," tehát a perfelvételröl is intézkedik; e szerint ugy a törvény, mint T. A. nem akart okoskodása arra megy ki, hogy „rendes perben nemhelyettesitheti magát az ügyvéd törvényszékileg bejegyzett joggyakornoka által." Végül nem hagyhatom említés nélkül, hogy a pertári további megjelenés sem mindig mechanicus munka, mint ezt a pt. 139. 140. 143. §§. bizonyítják és nem mechanicus munka a jegyzőkönyvi tárgyalás számos esete; nem a tanú kihallgatás, bírói szemle esküni jelenlét stb. Vagy ám tessék T. A-nak — a törvényen felül emelkedve — megszabni: hol és mely esetekben szabad az ügyvédnek magát joggyakornoka által helyettesittetni. Semmitöszéki határozatok. A lefoglalt ingók értéke 300 ftot meghaladván, az árverési határidő legalább is 15 napra teendő (403. §.) Ennél kevesebb nem lehet, habár a foglalás több rendbeli végrehajtási végzés (369. §.) alapján eszközöltelvén, az egyes marasztalási összegek egyenkint 300 ftra nem mennek is. Engel Hermina Tolnamegye illető szbiróságához Rokkenstein Lipót ellen 3 rendbeli külön keresetet adván be, alperes ellen 1869. nov. 2-kán három külön marasztaló Ítélet hozatott, t. i. 137. sz. alatt 250. ftban, — 138. sz. a. 51. ftban, és 139. sz. a. 250. for. 90. krban. Ezek alapjain a végrehajtás 1869. dec, 4-kén 175. 176.177. sz. alatt hozott külön végzéssel elrendeltetett s annak foganatositosával Koch János bízatott meg, ki alperes ingóságait 595. ftr. erejéig lefoglalván, miután kellő időben igény be nem jelentetett, a szbiróság 1870. jan- 7-kén kelt végzéssel az árverést elrendelte 1870. január 28-ra. E végzés ellen alperes sem. panaszt adott be ;mert habár lefoglalt ingóságainak becsértéke 300, ftot. túlhalad, az árverési határidő mégis a perr. 403. § ellenére 15 napnál kevesebbre tétetett. A Semmitőszék e panasznak helyt adott s a megtámadott végzést a perr. 297. §. I p. alapján megsemmisítette ; „mert: a foglalás a perr. 369. §-hoz képest három rendbeli végrehajtási végzés alapján együtt vitetvén véghez; az ekképen együtt lefoglalt ingók becsértéke 300. ftot. meghalad; habár tehát az egyes marasztalási összegek egyenként 300. ftra nem mennek is, mégis, miután a 403. §. szeriut az árverési határidő kiszabása nem a marasztalási összeg nagyságától, hanem a lefoglalt ingók becsértékétől függ; ennélfogva az árverési határidőt a 403. §-hoz képest legalább is 15 napra kellett volna szabni, — a helyett azonban azt a kiküldött végrehajtó a végzés keltétől számítva a 11-ik napra tűzte ki, miáltal a perr. 297.§.1. p. alá eső semmiséget követettel. (1870. april 23. — 3018.) Az ingók, melyeket örökhagyó atyjától leánya hozományul kapott, az elhunyt hagyatékához nem leltároztathalik, ha azok sem nem voltak elhunytakor az örökhagyó birtokában, sem azok őt nem illették. {571. §.J Néhai Török János hagyatéka leltározásakor leánya Török Cornélia férjezett Apáthy Istvánná nem engedte a leltárba felvétetni azon ingókat, melyek neki férjhezmenetelekor atyja által hozományul kiszolgáltattak. Ennek folytán az elhunyt Török János fia Török Árpád folyamodott, hogy a törvényszék a perrend 571. alapján azok leltárba felvételét is eszközöltese, miután azok is a hagyatékhoz tartoznék. A törvényszék 1870. jan. 12-kén 64. sz. a. kelt végzéssel Török Cornélia hozományi javainak leltároztatását elrendelte. Ez ellen Török Cornélia semmi, panaszt adott be. A Semmitőszék ennek helyt adván, a megyetszék jan. 22. kelt végzését a 297. §. 22. p. alapján megsemmisítette ; „mert: a perr 571. §. szerint csakis azon javak leltároznndók, melyeknek az örökhagyó halálakor birtokában volt, vagy a melyek az örökhagyót illették, de mások kezén voltak; miután panasztevő hozománya sem azörök40*