Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 17. szám - Feleletül Barna Ferencz úr válaszára [2. r.]

67 tetés; mert ha a felső biró kötelessége azt vizsgálni, váljon az első biró helyesen fogta-e fel a tényeket, nem mellőzött e valamely bizonyított tényt, s váljon helyesen alkalmazta-e a törvényt; — akkor azt hiszem, nem lehet a pert oly röviden előadni, mint B. F. ur állítja; akkor talán ezen körülmény nemcsak az előadó, hanem a többi szavazók szavazatai által is döntetik el. N^m hiszem, [ hogy B. F. ur maga is egyedül az előadó által kívánná megállapittatni a döntő körülményeket, s bizonylatokat, ! hiszen akkor nem lenne szükség társas bíróságokra, elegendő lenne egy biró is. A biró, ki szavazatáért lelkiismeretének felel, méltán megkívánhatja, hogy az előadó ne csak az általa döntőknek tartott bizonylatokat terjesze elő, hanem a felek által felhozott összes bizonylatokat is adja eló'; csak igy jutván azon helyzetbe, hogy nyugodtan mondhassa ki, váljon az alsó biró helyesen fogta-e fel a tényeket, nem mellőzött-e valamely tényt, és helyesen alkalmazta-e a törvényt. A jogi lapokban közlött eseteket és tényváziatokat az előadás minta-képéül felhozni, talán másnak eszébe sem jut, s hogy mily nagy a különbség a kettő közt, azt fejtegetni sem kell. — Mondom, nem érzem magamat hivatva e tárgyhoz bővebben hozzá szólani; de nem tehetek róla, valamint B. F. ur egész czikke azon benyomást tevé reám, hogy a semmitöszék érdemeit, melyek előtt én is meghajlok , akará a legfőbb Ítélőszék rovására fényesebben feltüntetni, — ugy az előadási modor meghatározásáról is azt kell vélnem, a semmitőszék hivatása lebeghetett szemei előtt. Pedig talán, — mondom talán, — még is van egy kis különbség abban, váljon azt kell-e tudatni, hogy valaki Pest város törvényszéke által Ítéltetik el, noha Pesten nem lakik, vagy pedig azon pert kell-e ismertetnie, mely felett állítólag két biró helytelenül itélt. Sokat lehetne e tárgyra felhozni, de valamint ehhez, ugy a bíráknak B. F. ur által sokallott számához hozzá szólani, és az általa felhozottakat czáfolgatni, kö römön kívül esik, s igy azokat ezúttal mellőzöm. B. F. urnák azon megjegyzésére azonban, miszerint a kormánytól megvárható, hogy csak oly felebbviteli bírókat nevezen ki, kikben megvan mind a képesség, mind a lelkiismeretesség, miszerint tudják és akarják is a tényállást hiven előadni ugy, hogy a collegium a vitás kérdést felfogni és eldönteni képes legyen. Hogy ez nem lehetetlen e részben például a volt kir. it. tábla azon előadóira hivatkozik, kik évenkint 700—900 darabig vitték fel az elintézéseket. Nem tagadom, hogy némely kir. táblai elődók inintéztek el évenkint 700—900 ügydarabot, de ilyen igen kevés volt; s azok is, kik ily nagy számot intéztek el, nem mind érdemlegesen adták eló, mit a kir. tábla kimutatásaiból vett adatok is igazolnak. Igy például az 1868-ik évet véve fel, midőn a k. Kúria 8 évi működése idejében legtöbb ügy intéztetett el azt találjuk, hogy csak 2 előadó intézettel 900-on felül, mig 3 előadónál 800-nál több ügy, 10 nél pedig 700-nál több talált elintézésre a többi 63 akkori előadó közül 14 többet mint 600-at, 15 többet mint 500-at, 10 többet mint 400-at, 6többet mint 300 aí, a többi 18 pedig ennél is kevesebbet intézett el. Ezen 78 előadó által 1868. évben elintézett 39387 (itt a polgári, büntető s úrbéri ügyek együtt vannak felszámítva) ügy közül; I. a kir. táblán a) érdemlegesen .... 24867 b( currens 6663 II. a hétszemélyes táblán a") érdemlegesen .... 7030 b) currens . . • • . • 827 Összesen: ' .39387 db. lett elintézve. Ezen kis kimutatás maga is igazolja, hogy az előadott tárgyak 19/100-része, tehát majdnem egy ötöde currens volt, — 18/100-része tehát ismét majdnem egy ötöde a hétszemélyes táblán adatott elő, és valósággal csak 3/5 de volt a kir. it. táblánál előterjesztve. Hogy pedig a currens ügydarabok, és a hétszemélyes táblai ügyek — melyekre az előadónak, ki azokat egy izbe már a kir. it. táblán is előterjesztette, s ki azok eldöntésére befolyással sem birt, valami felette nagyon készülni nem kelletr, — kevés és kevesebb munkába kerültek mint a kir. táblai ügyek, azt B. ursem fogja tagadni Ha pedig ezen arány az egyesek által elintézett 700 — 900 ügyből kivonatik, bizony alig marad 420—540 ügy, melyek között pedig számos végrehajtási, illetékességi smás oly ügy volt, melyek ma már nem képezik tárgyát a legfőbb Ítélőszék tanácskozmányainak. s igy az e részből vont következtetés sem mondható helyesnek. Feltűnő e részben csak az, hogy B. F. utolsó czikkében azon volt táblai bírókat dicsőíti, kik 900 ügydarabot intéztek el, és mellette megfeledkezik arról, hogy ezek jelenleg nágyobb részt azon legfőbb ítélőszék előadói sorában foglalnak helyet, melyet ö megtámadott, s melynek tagjait (csak részben, Szerk.) nyugdíjazásra éretteknek jelölte ki. Bocsásson meg B, F. ur, de felöle ily következetlenséget nem tételeztem volna fel. Seimnitöszéki határozatok. Gondnoksági ügyekben kelt végzések ellen az előbbi törvénykezési rendszer jogorvoslatai — felebbezések és f'elfolyamodások — szabadon használhatók. Oly ügyekben a perrend 294 §-sa (és a 285 §,) nem alkalmazható. > Ezen jogorvoslatok azonban most már nem többé az igazs. minisztérium, hanem a felfolyamodási másodbiróság előtt érvényesíthetők. Az tij Tperrend ily gondnoksági ügyekben csak a birói hatáskört szabályozza, nem pedig az eljárást is. Özvegy Pollák Simonné hagyatéka ügyében Szegedváros tszéke 1869 dec. 31 869 7 sz, a. hozott végzésével Pollák Sándor s érdektársai folyamodására Damjanovics János és Pollák Ignácz végrendeleti végrehajtók és hagyatéki gondnoknak meg hagyta, hogy a hagyatékról számadásaikat 30 nap alatt nyújtsák be. — Ezen végzés 17*