Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 17. szám - Feleletül Barna Ferencz úr válaszára [2. r.]

Pest, 1870. kedd martius K 17. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Felelet Barna F-nek. — — Legföbbés stb. — Semmitöszéki határozatok. Feleletül Barna Ferencz úr válaszára. May Árpád úrtól. (Folytatás.) Jobban feltünteti B. F. ur állításának téves és helytelen voltát, ha a semmitőszék működése is figyelembe vétetik. A Semrnitőszékhez a mult 1869. C >en btíérl.jzett 5265 ügy; — ebből elintéztetett: 1. nyílt ülésben, a semmiségi panasznak helyt nem adólag 1950, helyt adólag 991, sajtó ügy 18. illetőségi ügy 99. 2. zárt ülésben: vegyes tárgy,többnyire a semmitőszékhez egyenesen felterjesztett, s felszerelés végett akára kir. táblához akár a legfőbb itélőszékhez átteendó tárgy, vagyaz átmeneti intézkedések VI. czikk. 6 pontja szerint a kir. tábla s legfőbb itélőszékkez illetékes elintézés végett átküldendő ügy 987. 3. ülésen kívül 294. összesen tehát: 4339. ügydarab, mely összegből átlag egy előadóra (a semmitőszéknél csak 11 kezdettől fogva mű'.ödö birót és 4. segédelőadót számítva) 280 darab esik. A nagy különbség tehát, mely miatt B. F. ur oly borzasztóan feljajdul, átlag előadónkint 119 darabot tesz: oly különbséget, mely a legfőbb itélőszéknek nem szégyenére, hanem dicséretére válik, ha figyelembe vétetik, hogy mint kimutattam s mint ezt tán maga B. F. ur sem fogja tagadni, a legfőbb itélőszéknél az ügydarabok nagyobb tanulmányozást s előkészítést igényelnek, mint a semmitőszéknél előterjesztendők; hogy itt is, — mit B. F. ur kutforrásai nyomán a senimitősz^k dicséretéül felhozni, de a legfőbb Ítélőszék tekintetében elhallgatni jónak lát, — az előadók maguk valának kénytelenek fogalmazványaikat sajátkezüleg irni, sőt az átmeneti intézkedések VI. czikk. 3 pontja értelmében átvett, valamint a hétszemélyes tábla erdélyi osztályától öröklött s ezerét jóval meghaladó ügyek kivonatozása ugyan csak az egyes előadóknak terhei közé tartozott. Az összehasonlításnak tehát B. F. ur által pusztán, minden adat nélkül felállított e neme alappal nem bír, s mint ilyen helytelennek is tekintendő. B. F. ur áttér továbbá az egyes ülésben alőadható tárgyak számára. Első czikkeiben szabálykép állította fel, hogy arra kell törekedni, sőt a tanácselnököket köte lezni, hogy minden tanácsülésben 20 ügy intéztessék el ; mi minden tanácsnál az általa conditio sine qua non" kitűzött 3 nap alat t 60 — 3 tanácsban 180 dara bot hetenkint és egy éven át az évet 46 héttel számitva, 8280 darabot tesz. Ebből azután azon következtetést vonja ki, hogy aj bírói helyek állandósításáról indokoltan szó sem lehet, mert az évi bevételt 36 tag is kényelmesen elvégezheti, s az államkincstár ellen elkövetett bűn lenne szaporítani a kiadásokat ott, hol a meglevő erők sem felelnek meg állásuk, és az állam általi dijjaztatásuk arányában kötelességeiknek. Ügy látszik, ezen felállított szabályt és az abból vont következtetést maga B. F. ur sem tartja helyesnek, mert míg első czikkében a 20 tárgynak ülésenkinti elintézését szabálynak vette, most azt vitatja, hogy már eredetileg azt csak kivetelkép állította fel, megfeledkezvén arról, hogy egész számítása ezen követelményen mint szabályon alapul. Hogy B. F. urnák ezen most módosított állítása is képtelen, s alaptalan, azt legjobban a mult időkből merített tapasztalás nyújtotta számok és adatok igazolandják. A fennállott ni. kir. ítélő tábla (melynek működésével B. F. ur, úgy látszik, meg volt elégedve) üléseinek kimutatása kezeim közt van; s ebből világosan kitűnik, hogy átlag egy ülésben 1862 évben 6 — 1863 évben 10 — 1864 évben 11 — 1865 évben 12 — 1866 évben 12 — 1867 évben 13 — 1868 évben 12 ügydarab intéztetett el. Hasonlót mutat mind a volt hétszemélyes tábla, mind a bécsi legfőbbtörvényszék is; hol átlag 12 polgári ügynél egy ülésben több el nem intéztetett; és egy ülésre tübb elintézés nem is számíttatott a nélkül, hogy ezért és csak ezért az ottani előadókat, kiknek pedig 350 ügydarabnál alig osztatik ki több, valaki is nyugdíjazásra megéretteknek czimézte volna. Ha tehát több évi tapasztalat szerint átlag egy ülésben több mint 12 darab el nem intézhető, akkor (itt B. F. ur számítását követem) három íiapot számitva hetenkint egy tanácsra, az ott eliutézett ügyek száma hetenkint 36 három tanácsban 108 darabot, s egy éven át az évet 44 héttel számitva, — mert minden előadó jogosítva van 6 heti s abadságidőt kivenni, 2 hét pedig a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi s más ünnepek miatt elvesz — 4752 darabot teszEzen számmal pedig a polgári ügyek évi bévétele, melyet maga B. F. ur 8280-ra tesz, még elintézve nincs. Ha tehát előre láthatólag a meglevő erők által az évi bevétel sem intézhető el, s annak majd fele elintézetlen marad, akkor nem lehet azt állítani, hogy uj bírói helyek 17