Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 13. szám - Válasz Vajkay Károly urnak [1. r.]

50 Különben ne gondolja senki, hogy én a semmitőszék protectorául akarom magamat feltolni, tudok különbséget tenni a két testület munkaköre közt; ha ezt tenni nem tudnám, akkor megütközésemet fejeztem volna ki azon, hogy ugyanazon munkamennyiség elintézésére a semmitőszéknél 16, a legfőbb itélószéknél pedig 36 bírói tag van hivatva. De ezt éppen azért nem tettem, mert tudom, hogy a peres ügyek érdemleges elintézése mindenesetre több idót, azért több munkaerőt is igényel, mint a semmiségi panaszoké; és azt is kijelentem, hogy mihelyt meggyőződést nyerhetek az iránt, hogy a legfőbb Ítélőszék már csak érdemleges kérdésekkel foglalkozik, többé a két testület működése között összehasonlitást tenni nem fogok. V. K. urnák tehá megczáfol tatásom végett, a két testület működéséből levont észrevételeim ellenében nem azt kellett volna felelni, „oly összeállítás, melyről komoly férfiúval vitatkozni sem lehet'-, hanem számszerint kimutatni az érdemlegesen eliutézett ügyek számát melyekkel a semmiségi panaszok nem mérkőzhetnek; mert más nemű érvekkel következtetéseimet kiforgatni, ha arra még oly kitűnő birói tag válalkozik is nem lehet. Én állitám tovább észrevételeimben, hogy a legfőbb ítélőszékiic-1 uj birói helyek állandósításáról indokoltan szó sem lehet; mert az évi bevételt 36 tag elvégezheti, miután az évi bevétel 12,000 nél többet nem tévén, eb bői egy-egy birói tagra 300 nál több alig jut érdemleges és currens ügydarab együtt véve. — A hátralékok elintézése pedig nem uj birői állomások rendszeresítését, hanem más rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé. Azt, hogy a legfőbb itélószéknél egy-egy biró 300 érdemleges tárgyat elintézhet, V. K. ur is megengedi czikke utolsó előtti kikezdésének végsoraiban. A különbség köztünk csak az, hogy én ama feltevésben, hogy az évi 12,000-re terjedő bevételben a currens üijydarabok is benfoglaltatnak, a hogy ezek a polgári osztálynál számosabbak, mint a többieknél ; akkor midőn a polgári osztályra 22 birát, és ezek kőiül 18 bíróra hetenkint külön-külön 10 darabot, és igy egy évre összesen 8280 darabot számítottam; akkor a currens ügydarabokat le vonásba nem hoztam, hanem lehetőnek tartottam, hogy egy-egy biró évenkint 460 érdemleges és currens ügy darabot előadásra elkészíthet. Hogy itt a szimitás pontos nem lehet, az igen természetes, mert hiszen Oszvald ur kimutatásában sincs meghatározva azon arány, melyben a currens ügydarabok az érdemlegesekhez állanak; de mindenesetre áll az, hogy a 12,000 dar. bevételből a 36 biró közül egyreegyre nem esik több 334 nél, a polgári osztálynál pedig 22 biró közül egyre-egyre a 8280 darabból nom jön több 377-nél. De V. K. ur ellenvetésének íósulya nem is ezen számítás ellen van irányozva. — Azt mondja V. K. ur hogy „az észrevételek összes okoskodásának sarkkövét, alapgszméjét azon állítás képezi, hogy mindenik tanácsülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig 20 tárgyat tartozik rendszerint elintézni, ennyit el is intézhet; — ezen egy feltevésre fekteti egész számítását, pedig épen ezen egy feltevése merő képtelenség!" Áll az, hogy e szerint egy tárgynak előadásra és birói elintézésére átlag épen de épen csak 15 perez jut. Ez mathematicai igazság, azt tagadni nem lehet, de tagadni nem is akarom, sőt ellenkezőleg azt állitom,, hogy az ügyek túlnyomó többségét tekintve átlaglö percznól több nem is kívántatik, ha az előadásban megtartatik azon elmélet, melyet én czikkemben az igazság szolgáltatás érdekében hangsúlyoztam. Egyébiránt neheztelt észrevételeimben is kimondottam, hogy nem veszem betűszerinti értelemben azt, miszerint minden tanács minden ülésben 20 darabot elvégezzen, ellenkezőleg kimondottam, hogy vannak ügyek, melyekből egy ülés alatt 20-ot elvégezni nem lehet, sőt hogy magának egy ügynek előadása is több ülésen át eltarthat. , Ezzel előre felelve volt V. K. ur ellenvetésére. Én már előre megengedtem, hogy kivételek vannak az álta lam felállított szabály alól, V. K. ur ellenkezőleg azt állítja, hogy nincs ügy, melyet 15 perez alatt előadni ós elintézni lehetne. Hogy V. K. úr nem vette komolyan a dolgot, kitűnik abból, mit czikkének 7-ik kikezdésében arra nézve hoz föl, hogy körüibelöi milyenek lennének az előterjesztések, ha per nem ugy terjeszteknének elő, mint azt ő kívánja. A közölt rövid előterjesztési mint a felolvasása épen 10 másodperczig tartana, holott pedig 15 perezben 900 másod pén z van, a mi tehát 90-szer annyi idő, mint a mennyi a felállított tréfás előterjesztésre kívántatik. Azonban beismerem, van némi igazság V. K. ur ellenvetésében. — Az én feltevésem lehet bizonyos körülmények közt képtelenség, különösen, ha elvont példákat állítunk fel, mint V. K. ur észrevételeim kigunyolására felhozott; de tagadom, hogy az absolute képtelenség volna. Képtelenség akkor, Ö) ha minden ügy kétes vagy bonyolódott jogesetből állana, — b) ha minden fokozata bíróságnál ugyanazon előadási mód volna helyén, melyet V. K. ur védelme alá vesz, hogy észvevóteleimet nevete ségesekké tehesse, s a mely megkívánja, hogy még a felhozott bizonyítékokat is egész terjedelmeikben kellene felolvasni. — DJ uem képtelenség, ha megengedjük, a)hogy vannak, és pedig túlnyomó számban egyszerű jogesetek; b) ha különbséget teszünk a különböző fokozatt bíróságok között az előadási módot illetőleg, és megen gedjük, hogy a felhozott bizonyítékokból elegendő a döntő helyeket felolvasni. Ezekről azonban jövő czikkünk szóland. Semmitöszéki határozatok. A vasúti gőzmozdonyokbői lehullott szikrák állal okozott mezei kártélelek iránti keresetek sommás uton, egyes bíróságok előtt érvényesít betök. (perr. 93 §. hj Azok is mezei rendőri -kárletételeknek tekintendők, a múyekről az 184,0: l, cz. 1. 2 §$. rendelkeznek. A losonczi vasúton a gőzmozdony kéményéből lehulott szikrák, Baranyay Gáspár birtokos gabonáját felgyújtották, mi annak néhány száz forint ára kárt okozott. Ennek folytán nevezett birtokos 577 for. kára megtérítése végett Nógrád megye füleki járás szbiróságához mezei rendőri sommás keresetet adott be — akir.kincstár