Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 12. szám - Az erdélyi urbériség és székely örökség jogalapjáni keresetek kérdésében. Nyilt kérdés és kérelem az igazság ügyminiszterhez

Neumann-Offner Zsófia férje Neutnan Károly ellen Bácsmegye illető szbirósága előtt pert indított egy aranyóra és karperecz kiadatása, vagy esetleg értékük 100 írtnak kifizetése végett; előadván mikép férje által elűzetett, annálfogva most, a tőle kapott nászajándékot; mi egy arany órában, st. állvissza követeli, miután azokat férje neki kiadni vonakodik. A szbróság 1869 dec. 2. kelt végzésével a birói illetőséget leszállította, miután jelen kereset aperr. 12. 22. 51. 53. §§ szerint a tszék illetőségéhez tartozik. Felperesnő ez ellen semmis. panas7t adott azon okból, mert ö csak sajátját követeli, s ezen kereset nem tartozik a perr. idézett §§ alá. A semmitőszék a sommis. panaszt elvetette. „Mert jelen esetben házastársak közötti vagyon elkülönzés czéloztatik. ily nemű perek pedig a perr. 12. és 22 §. szerint a sommás bíróság illetősége alá nem tartoznak." (1869 jan 22. — 5099.) Semmiségi panasz az árva-gyám és gondnoksági ügyek kö rül is használható. Tehát ily ügyekben is, a p*rr. 304 §. szerint, a kijelölt semmiségi eseteket a felsőbb bíróság, vévén észre, az ügyiratok a semmitö székhez hivatalból átteendök s a semmiség itt hi tataiból kimondandó. Ily ügyekben, ha ingatlanok is fordulnak elő, csak a birtokbiróság lehet illetékes. Kókai Nagy Erzsébet s érdek társai Czegléd város tszskéhez 1869. május II. folyamodtak, hogy elmebeteg attyuk, illetőlleg testvérük Nagy János vagyonának kezelésére neje helyett, ki azt pazarolja, más gondnok neveztessék ki. A tszék a nő meg hallgatása nélkül 1869 maj. 12-én köz gyámot Sántha Bélát nevezte ki gondnoknak. Ezen intézkedés azonban, a nő ellenszegülése folytán nem(' foganatositatott ki egyszersmind 1869. aug. 7-ki íblyamodásábau azt kérte, hogy a kinevezeit gondnok elleni kifogásai meghalgatása végett tárgyalási határnap tüze tessékki. Ennek folytán aug. 17-re tárgyalás rendeltetett. — A tárgyalás befejezésével a városi tszék 1869. sept. 15-ikén kelt 2500 sz. a. végzésével Nagy Jánosnét elmebeteg férje vagyona kezelésében meghagyatni vagy is visszahelyeztetni rendelte. Ezen végzés ellen Kókai Nagy Erzsébet s társai okt. 8-án a kir táblára fölebbezést adtak be a tszékhez, melyben a városi tszék illetősége ellen kifogást tesznek, azt vitatva, hogy jelen esetben ingatlan vagyon levén szóban, ez űgy a birtok bíróság körébe Tartozik, tehát az átmeneti rend. III, cz. alapján ahhoz hivatalból átteendő lett volna. A királyi tábla miután azt látta a hivatalos iratokból, hogy a gondnokság alá helyezettnek ingatlan vagyona is van — ennél fogva a per. 23 37 53 és304 értelmében ez ügyet a Semmitőszékhez hivatalból felterjesztette. (1869 nov. 30-19972 sz. a) Ezen ügyállásban azon igen fontos kérdés forog fenn, váljon a gyám-gondnoksági ügyek körül a stmmiségi panasz jógorvosiata használható és megengedhetőe? S ennek folytán váljon az ily ügyekre alkalmazható-e a per. 304 § nak azon rendelkezése, minélfogva a felsőbb bíróság ha a 297 §. 1. 2. 3. 9.14.15. pontok semmiségi eseteit venné észre, kötelezteti érdemleges tárgyalás s határozat nélkül az ügyiraiokat hivatalból a semmitőszékhez áttenni. — Ezen kérdések jogosultsága annál alaposabb- | nak mutatkozik ; minthogy azúj perrend az akkor érvényben volt gyám-gondnoksági eljárást világosan, egyenesen nem érintette; a perorvoslatokról szólló részében ezen nem peres ügyekre ki nem terjeszkedett; s a 29 7 § pontjaiban nem foglaltabele azt hogy ily ügyekben kelt végzések ellen a felebviteltől elkülönített peroi voslatot a sémin, panaszt használni lehessen. Minthogy pedig a per. 304 §-a csak a semmiségi esetekre vonatkozik, kérdés, hogy az a gyám gondnoksági eljárásra is alkalmazható e? A Semmitőszék következőleg határozott: „Czegléd város tszekének idézett végzései és az egész eljárás megsemmisitetik, s az utasitatik, hogy az ügyet további eljárás végett Pest megye czeglédi tr-zékének adja át; „mert a perrend 23. 37 §§. szerint gyám hatósági ügyekben, és a gondnoksági esetekben, ha a vagyonhoz ingatlanok is tartoznak, illetékes biróság a birtokbiróság levén, mely a 18 §. szerint a megye egész területere nézve a megye törvényszék, miután ily ügyekben az 53 §. szerint rendes birói iletőségtől eltérésnek nincs helye; — a városi tszék az átmeneti rend. X. czikkéhez képest tartozott volna ezen ügyet az illetékes megyei tszékhez áttenni, mivel pedig azt nem tette, fenkijelelt végzéseit az egész eljárással együtt a perr. 304 §-hoz képest hivatalból megsemmisitenni s az ügynek átadását elrendelni kellett 1870 január. 21. 4637 sz. a) Az hogy bizonyos helyen hivalali letétben van azon ingó vagyon mply az adós örökségét illeti, es melyből hitelezője magát kielégíttetni kívánja nem elégséges ö azo. hely bírósági illetőségének megalapítására ; sem az hogy az eredeti adós azon azon helyen lakott. A vendéglőben való tartózkodás nem elegendő a birói illetőségre feltételezett lakhely léteiétiek igazolására. Gróf B. Hermina-gróf V. Otilia és W. Min ka ellen 7000 í't. erdélyi úrbéri kár mentesítési papirok megfizetése iránt. Pest város tszéke előtt pert indít ott. A városi tszék 1869 okt. 6-végzésével magát ez ügyben illetékte lennek mondotta ki ; mert az adós levélben Pest a fizetés teljesítés helyéül ki nem köttetett, és alperesek mintáz eredeti adós utódja Kolosváron laknak, s akkor midőn az ideRői jór is Pesten vendéglőben csak tartózkodtak, mi el'ueúező bizonyára nélkül csak ideiglone? beszállásolásnaenkkintendő! Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be azon okokból ; mivel az eredeti lakos gróf V. György né pesti lakos volt s a kötvény Pesten is keletkezett; mivel a kereset beadása előtt alperesek is Pesten laktak a Tigris vendéglőben; Kolozsvárott nem laknak állandóan, hauem hol itt, hol Pesten tartózkodnak (perr. 31 §;) mivel a tárgy, melyből felperes kielégittetését kéri Pest város letéti hivatalábatt létezik, melyre tilalmat, is eszközöltetett. A Semmitőszék a semmis, panaszt elvetette, „mert sem azon körülmény, hogy az eredeti adós pesti lakos volt, sem az, hogy alperesek is a kereset benyújtása előtt Pesten laktak, sem végre az, hogy a tárgy, melyből felperes kielégittetését várja, az eredeti adós öröksége s a Pestváros tszéki letéthivatalban letéve levén, arra felperes már tilalmat is eszközöltetett, a birói | illetőség megalapítására befolyással nem bír; hanem a