Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 11. szám - Az igazságszolgáltatás állapota Kun-szt.-Mártonban [1. r.]

42 vén a helybeli viszonyokat s azon valóban bámulatos kö- | rülmónyt, hogy ez ember bár miért sem vonatik kér- | dőre, s tudva azt, hogy ellene a prts 105. §-át önveszélyeztetése nélkül nem alkalmazhatja, kénytelen volt a szomszéd Csongrád megyéből megjelent felperesi ügyvéd tetemes idő és anyagi veszteségére a bíráskodással felhagyni, s a hivatalos helyiséget a hatalmas urnák és felállított seregének átengedni, mire azt valami küldöttség nevezet alatt egy csoport azonal megszállotta. A sok hányatás után ez lett vége Kun szt-Márton város bíróságának a tizenkilenczedik században, a mi nagy reformjaink korszakában! Meg kell még jegyeznem ez állapot jellemzéséül azt, hogy ugyanaz napon, midőn bíróságunk a szó szoros értelmében szétugrasztatott, deczember 18-án a közigazgatási tanácsüléséből két tanácsbelivel nevezett Tóth István küldetett ki azon utasítással, miszerint a miniszteri, a törvszékkel nem is közlött leiratra vonatkozólag a JászKun kerületekre megnyugtató jelentést tegyen. Megjegyzendőnek találtam azt is, hogy a tszék elnöke e hó 20 án saját lakásán tartott ülést két felette sürgős ügy elintézése végett, mely ülésből a történtekre nézve ujabb felterjesztés tétetett a minisztériumhoz, mely bíróságunk helyreállítására nézve üdvösebb eredménynyel fog-e elintéztetni, mint az első? az a jövő titka. Seinmitőszéki határozatok. Ha a kötelezvényben a fizetési hely nincs kijelölve, a lakhely illetsöégének mellőzésével, a kötelező kiállítási helyének bírósága nyilván illetéktelennek nem vehető. Az utóbbi elölt beadóit kereset hivatalból vissza nem utasítható. P. Gyula Pest belváros egyes bírósága előtt P. Alb. ellen 6ommás pert indított 1000 ít. s járulékai iránt; előadván mikép alperes A) szerződésben arra kötelezte magát, hogy ha felperes közbenjárása által Tolna-vagy Fehérmegyében 800—1000 holdas birtokot vehet, neki 1000 frtot fog fizetni; a józságvételB) szerint létesült, de alperes a kikötött dijt vonakodik megfizetni. Az eljáró bíróság 1869. nov. 26-kán 8571.sz. a. a keresetet, mint bírói illetőségéhez nem tartozót hivatalból visszautasította; mert az A) alatti okmányban fizetési hely kikötve nem levén, igy e bíróság alperes lakhelyét tekintve a perr. 30. §. szerint illetékes nem levén — ez okból a kereset visszautasítandó volt." Felperesezen végzés ellen semmis, panaszt adott be; mert az A) szerződés Pesten levén kiállítva, a Pest belvárosi biróság a perr. 35. §. szerint illetékes; mert a tartozás teljesítésére különleghely nem köttetett ki; és mert alperes rendes lakhelylyel nem is bír, Tolnában egyik rokonánál csak tartózkodván. És az A a. szerződésből a perr. 53. §-ban foglalt absolut illetéktelenség ki nem tűnvén, az eljáró egyesbiróság a perr. 51. §. szerint illetékessé válhatott, ha alperes ellene kifogást nem teend. A Semmitöszók határozta: „A semmisógi panasznak hely adatik s az eljáró egyesbiróság a keresetlevélnek idéző levélleli ellátására Utasittatik ; „mert az eljáró biróság tekintve, hogy az A) alatti kötelező Pesten kelt, a perr. 35. §. értelmében nyilván illetéktelen nem levén — a kereset figyelemmel a perr. 51. §-nak zárpontjára, hivatalból visszautasítható nem volt. (1870. jan. 19. — 4 sz. a.) A bírói illetékesség elleni kifogás sommás ügyeknél tárgyalás kezdetén megtétetvén, a tárgyalás tovább nem folytatható, míg az illetékesség tárgyában határozat nem hoialik. Ennek mellőzésével maga az ügy érdemében hozott bírói ítélet megsemmisítendő. Kotor Péter Szatmármegye illető szbirósága előtt Fábián Ferencz ellen sommás szóbeli pert indított. Tárgyaláskor alperes a bírói illetőség ellen tett kifogást azon okból, mert lakhelye nem ezen szbiróság körébe esik. A szbiró azonban egészen melló'zvén az illetőségi kérdés eldöntését, azonnal az érdemben hozott ítéletet 1869. jan. 16-dikán. Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be az érintett indokból. A Semmitőszék által határoztatott : „A semmis, panasznak hely adatik saz eljáró szbiró érdemleges Ítélete megsemmisíttetvén, ö az illetékessége ellen tett kifogás iránt előlegesen hozandó határozatra utasittatik s e czélból a felterjesztett ügyiratok visszaküldetnek ; „mert alperes a birói illetékesség elleni kifogását a fen forgó sommás eljárásban mindjárt a tárgyalás kezdetén megtévén; a bíróságnak kötelessége lett volna, e kérdésben a perr. 97. §. értelmében azonnal határozni, s határozatát kihirdetni; a mit elmulasztván, s az illetékességi kifogás figyelembe vétele nélkül az ügy érdemében hozván ítéletet, a perr. 297. §. 1. pontja szerint semmiséget követett el. (1870. jan. 18. — 271. sz. a.) A perrend 70. §-sa nem alkalmazható azon esetre, midőn a per a felek bíróságon kívüli kölcsönös egyessége által lett megszüntetve. Ily esetben felperes költségek fizetésére nem köteleztethetik. P. Torna felperes P. Orucz elleni örökség vissza adatása iránt Kolosmegye tszéke előtt pert folytatván, ez alatt a felek bíróságon kívül kiegyeztek. Ennek folytán közösen általuk aláirt kérvényt adtak be a tszókhez, kijelentve, hogy azon pert leteszik. A tszék f. év jun. 30. 4402. sz. a. végzésével azt határozta, hogy felperes a perr. 70. §. alapján köteles alperesnek perköltség czime alatt 10 ft. 75 kr. fizetni. — Ez ellen alperes se m. pan aszt adván be: A Semmitöszók határozta: „A sem. panasznak a perr. 297. §. 1. p. alapján hely adatik, s a tszéki végzés perköltségben elmarasztaló része megsemmisíttetik; „mert jelen esetre a perr. 70. §-sa nem alkalmazható, miután felperesek nem egyoldalúlag állottak el a pertől,hanem a per a bíróságon kivüli kölcsönös egyesség által szűnt meg, és alperes a perköltségek megalapítását nem kérelmezte." (1869. dec. 15. 1542. sz.) Végrehajtás alapjául nem szolgálhat oly egyesség, mely a fenforgó ügyben nem illetékes biróság előtt köttetett. Tej Juon R. Tyira ellen bizonyos fekvőségek kiadatása iránt pert folytatván, belső Szolnokmegye tszékéhez végrehajtásért folyamodott — birói egyesség alapján, mely a járásbíróság előtt köttetett. A tszék ezen kérel-