Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 100. szám - A hitelesitett másolatok bizonyitó erejéről

400 eredményéhez képest, az özvegynek vagy a visszatartott egész 20 ezer vagy a megítélt rész öszveg kifizettessék. Az egyezkedő felek a bírákat meg is választották, a választott bíróság azonban sem a 30 as sem a 40 es években nem döntött, és így történt, hogy az özvegynek utódai, az 50-es években a volt cs. k. bíróságok előtt ;i 20 ezer forint végett a pert megkezdették és meg is nyerték. B. és 6'-nek utódjai már most végrehajtás alá kerülvén, midőn azügy már körmükre égett 1864. évben az elévülési időn belül megkezdették ellenköveteléseik végett a pert, okmányaikat hitelesítették, ezeket becsatolták, de az eredetiek a per folyama alatt elvesztek. — Ebből láthatni, hogy a pernek előzményei, a feleknek viszonyai, ezen viszonyoknak a per körülményeihezi correlatiója, elég támpontot adhatnak a bírónak, hogy a pert érdemlegesen eldöntse, annál is inkább, mivel alperes az egyezséget nem tagadja, nemis tagadhatja, mert neki ís a 20 ezer fo int, csak is ezen egyezség alapján ítéltetett meg. — Tudom, nagy fába vágtam a fejszét, tudom, sok igen scrupulosus biró elszörnyed, mert felnyitottam az emberi gyengeség és tévedés ellen megóvó zsilipeket, de hisz van három forumuuk, és a vesztes félre nézve is megnyugtatóbb marad, ha ügye érdemlegesen eldöntetik, mintha az alaki jog szigorának oly mereven feláldoztatik, mint azt a mi perrendtartásunk megkívánja, — melyben még, az osztrák perrendtartás 150. § ának szabályai sem foglaltatnak Végre ezen eset indokából megemlitendőnek vélem, váljon nem volna-e tanácsos, az általános 32 évi elévülési időt rövidebbre szabni, mit a mai viszonyok, lévén elég ügyvéd és bíróság, ugy is megengednek; mi által a peres kérdéseknek szerfeletti elhanyagolása, így terhesebb eldöntése meggátoltatnék. Semmitöszéki döntvények. A közalapítványok törvényileg a közalapítványi ügyigazgatóság állal képviseltetvén, azok a közalapítványi uradalom fötisztsége kéyviselele mellett perbe nem idézhetők. Róth Samu s neje Abauj megye tszéke előtt gróf Kornis Józsefet mint a mislyei közalapítványi uradalom főtisztjét 3634 for. erejéig kártérítési perbe idéztette— alapul az szolgálván a keresetlevél tartalma szerint, hogy gr. Kornis mint azon uradalom főtisztje az alapítványi uradalomhoz tartozó Zemplénmegyei jószágokat nekik haszonbérbe adta, évenkinti 4201 frt. haszonbér mellett — minek használatában azonban csak egy évig lehettek, s ekkor alaptalan ürügyök alatt a birtokból elmozditattak — mi tetemes kárt okozott nekik. A tszék 1870. jun. 27-kén 2614. sz. a. végzésével az illetőséget megalapítván, perfelvételre határnapot tűzött ki. Ez ellen Szentléleky Gyula, mint a közalap, javak kerületi ügyésze a köz alapit, ügyigazgatóság nevében semm. panaszt adott be azon okból, mert a perr. 33., Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Elófizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 1 l-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. Nyomatott Koo$i Sándor saját nyomdájában Hal-piacz ét al-dunator tarkán 9. ««. a. 89. §§. szerint a közalapítványok az alapítványi ügy igazgatóság által idézendők perbe — tehát az uradalmi főtifzt törvényes képviselője nem lehet. A Semraitőszék annak helyt adott s a neheztelt végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítvén a bíróságnak meghagyta, hogy felperest keresetlevelének a 89. §. szerinti kiigazítására utasitsa, „mert a keresetlevélben gr. Kornis József, mint a mizslei m. k. közalapítványi uradalom főtisztje s képviselője levén perbe idézve; miután a közalapítványok 84. §. szerint a közalapítványi ügyigazgatóság által képviseltetnek, — az alperesi közalapit, uradalom helytelenül lett gr. Kornis József, mint uradalmi főtiszt képviselete mellett megidézve." (1870. decz. 7. — 12517. sz.) A sommás illetőség alá tartozó ügyek a rendes peruira át nem tétethetnek, ha nem az okirat valódisága vonatott kétségbe, hanem az arra alapított követelés támadlalolt meg. Frank Vilmos gróf Lichnóvszky Róbert ellen Pozsony város sommás bírósága előtt 630 forint adóság fizetése iránt sommás pert inditott egy még 1844. évben kelt chartabianca alapján, melyben az magát a sommás eljárásnak alávetette. — Tárgyaláskor alperes a keresetet rendes perutra kéri utasitatni, mert az A) alatti kötelező okmányt még kiskorúságában állította ki, s igy az reá nézve érvényes s kötelező nem lehet; midőn pedig a szerződés megtámadtatik, a kereset rendes perutra utasítandó. — Felperes e kifogást elvettetni kéri, mert alperes az A) okmányt vissza nem vonta. Egyébként a kötvény keltekor alperes már törvényes korú levén és saját rendelkezési vagyonnal birván, törvényeink szerint magác lekötelezhette. Az egyes bíróság f. év okt. 7-kén 926. sz. végzésével illetőségét leszállította s felperest rendes perutra utasította; mert alperes kereset levele alapját az A) kötelezőt megtámadta, s igy magára a főkötelezettségre nézve személyes kötelezettségi tehetségének hiánya miatt kifogását érvényesítette; minek ez iránybani eldöntése sommás bíróság illetőségéhez nem tartozik. Ez ellen felperes sem. panasszal élvén, kifejti, hogy az A) okirat valódiságára nézve kétségbe nem vonatott s abban a sommás perui, kiköttetett; és mert itt a 95. §. egyik esete sem forog fenn, hogy ez alapon felperes rendes perutra utasítható lenne. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, s a neheztelt végzést a 297. §. 6. pontja alapján megsemmisítette; „mert alperes nem a kereset alapjául felhozott okirat valódiságát vonta kétségbe, — hanem az arra alapított felperesi követelést; ily esetben pedig a perrend 95. §. értelmében a sommás perutra tartozó ügyek rendes perutra át nem tétethetvén, — az eljáró bíróság birói illetőségét azon oknál fogva, hogy a kereseti ügy a főkötelezettség ellen támasztott kifogás miatt rendes útra tartozik—helytelenül szállította le." (1870.nov.23.11052) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN.