Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 10. szám - Őszinte szó az igazs. miniszterhez, vonatkozva annak egy körrendeletére
40 lenvén, alperes őt keresetével elutasittatni kérte. A felperes által decz. 24 én beadott igazolási kérelem visszautasittatott, mi 1869. sept. X. végzéssel a kir. tábla által is helybenhagyatoti. — Ezutáu felperes 1869. okt. 12-kéo 1208. sz. a. perujitási keresetet adott be a 'székhez, mely által azonban az a sommás egyesbirósághoz áttétetett. Az egyes bíróság által nov. 6-ra kitűzött tárgyalás megtartatott, melyen mindkét fél megjeleut, s alperes a perujithatás ellen, felperes pedig mellette érvelt s vitatkozott — a nélkül, hogy utóbbi a sommás biróság illetősége ellen kifogást tett volns. Az egyes biróság 1869. nov. 6. Ítéletével felperest perujitási keresetével elutasította. Felperes ez ellen a kihirdetéskor szóval felebbezést jelentett be — nov. 18-án; — később pedig nov. 25 kén írásban semmis, panaszt nyújtott be. Ezt arra alapította, mert ez ügyben csak a tszéks nem a sommás biróság az illetékes, tehát ehhez áttehetö nem volt; és mert a perr. 51. §. azon szabálya, mely szerint az illetéktelen biró. illetékessé válik, ha alperes az ellen kifogást nem tesz, — csak alperesről s nem felperesről is intézkedik. A Semmitőszék határozta: „A merőben alaptalan semmis, panasz elvettetik, a per azonban közbevetett felebbezés folytán a kir. táblához áttétetik s P. felperesi ügyvéd a perr. 303. §. értelmében 25 ft. pénzbirsággal büntettetik ; „mert igaz ugyan, hogy felperes perujitási keresetét Késmárk város tszékéhez nyújtotta be, mivel azonban ugyanazon kereset a sommás bírósághoz áttétetett, és felperes a sommás biróság által kitűzött tárgyalásra megjelent, azelőtt perbeszédét, abiró«ág illetősége elleni kifogás tétele nélkül, előadta, s ennélfogva a perrend 51. §. szerint a sommás biróság már e tekintetnél fogva is illetékessé vált, az itélefc meghozása s kihirdetése után tett illetékességi kifogás merőben alaptalan. — P. ügyvédet, ki ugyanazon ítélet ellen merőben alaptalan semra. panaszszal, s felebbezéssel élt a 303. § rendelete szerint pénzbírsággal kellett büntetni. (1869. decz. 30. — 4886. sz.) Úrbéri ügyek elintézése nem tartozik a semmitőszék illetékességi körébe. Ily birtokrendezési ügyekben semmiségi panasznak nincs helye. Az alább nevezett ügyben a semmitőszék ujolag következő elvet alapított meg: „A perrend 25. §. szerint az úrbéri ügyek továbbá is az eddig illetékes bíróságok hatásköréhez tartoznak s az átmeneti intézk. XIX. cz. 1. pontja szerint az úrbéri ügyekre vonatkozó előbbi intézkedések s az ezek által fentartott további törvényes rendeletek érintetlenül hagyattak, és igy az úrbéri ügyek elintézése a semmitőszék köréhez nem tartozik, ezen úrbéri rendezési ügybeni intézkedésre magát a semmitőszék illetékesnek nem tartja miért a semmisééi panasz, mely a legf. Ítélőszék 1869. jul. 18-kán kelt ítélete ellen emeltetett, visszautasitatott. (1870. j-m. 15. — 139. sz. he rezeg Esz t.erházy Pál felperesnek — T ö r ö k - Ko p p á n y község volt jobbágy lakói ellen úrbéri rendezési pereben). 1869. évi X\l. törv. czikk. (Vége.) *) 22. §. A mennyiben a 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18. és l9-ik§§-ban emiitett illetékekre vonatkozó üzletek terjedelme megbírálható, megengedtetik, hogy az azokért közvetlenül fizetendő bélyegilleték az illető intézetek és pénzügyi hatóságok előleges egyezménye folytán, átalányban .rovassék le : mely esetben ezen intézetek és társulatok azon időtartamra nézve, melyre az általányfizetés kiterjosztetett, a 21. §-ban megszabott kötelezettség alól fölnientessenek. 23. §. Egyes intézetek és részvénytársulatok részére eddigelé kivételesen engedélyezve volt, de a jelen törvény határozatai val ellenkező bélyegmentességi kedvezmények jövendőre megszűnnek, kivévén,a vasúti vállalatok számára szerződésileg, vagy engedélyi okirat alapján adott bélyegmentességi kedvezményeket, melyek továbbra is érvényben maradnak. 24. §. Jelen törvény határozatai kit^rjesztetnek a magyar korona országain kivül székelő intézeteknek, vállalatoknak és egyleteknek a magyar korona országaiban létező fiók-intézeteire és vállalataira is, a mennyiben ezek a magyar korona területén jogügyleteket önállólag kötnek és ezekről jogervényes okiratokat állítanak ki. 25. §. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Ferencz József, s. k. Gr. Andrásy Gyula, s. k. — Csődök: Rózsay Antal pesti bQjegy. keresk. e. Pestváros tszékénél; bejelentés febr. 11. perügy. Farkas György ügy véd ; — Z i 1 c ze r Józs e f pesti szücsáru keresk. e. Pest város tszékénél, bejei. febr. 11. perügy elö Guba János h.ügyvéd; — Kerupelen János volt palotai lakos e. Csongrádmegye tszéke által; bejentést márcz. 14 —16; perügy. Török Imre ügyvéd Makón; — Zászlófy Bogdán sz.-csehi kereskedő e. közép Szolnok tszékénél, bejelent, febr. 21 — 23. perügyelő Nichita János ügyvéd Zilahon; — NagyésKubassi kereskedő czég e. Nyíregyházán, ezen varos tszéke általj bejelentés f^br. 17. perügy.Dudinszky Gyula ügyvéd; — Stróbl Károly pinkafői lakos bejegyzet kereskedő e. Vasmegye tszékénél; bejei. febr. 21 — 23. perü. Kronecker József ügy véd Szombathelyen; — Lányi Ignácz szabadkai rőfös keresk. e. Szabadka város tszékénél; bejei, febr. 10—12. perügy. Máuiss Péter ügyvéd. — Csödmegszüntetések :Karácsonyi Kál mán keresk. ellen Debreczen tszékénél; Vecsey Karoly m. keresztesi kereskedő e. Biharmegye tszékénél; Prinz Károly volt kocsmáros e. Pest város tszékénél; mind kiegyezés folytán; — néhai Ábrahám Antal hagyatéka e. Zilah. varos tszékénél — egyesség utjáui kielégittetés folytán. *) Lásd lapunk 8-ik számát. ^ Felelős szerkeszti es kiddó-tulajdonoí SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft. negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra , __ _ Í - Í - i -i • - 1 ~ 1—1 .'! -i, t:. Pesten,. 1869. Nyomatott Kocsi S árt d o r saját nyomdájaban Hal-piitct is al-ditnasor sarkán 9. i*. a.