Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 96. szám

383 Eltekintve ezen utóbbi körülményektől, mikről Tolna megye polg. törvényszékének tudomása nem lehet, mert a válóper a szt. széki irattárban létezik; a fentebbi ítélet két kérdést vet fel a jogász közönség előtt ; először: hogyan bocsátkozhatik az eljáró szt. szék a házassági felek vagyoni kérdéseik rendezésébe, holott az uj perrend az 1868. 54. t. cz. 22. §-a és az 1869. mart. 30. igazságügy ministeri rendelet XIV. czikke a) és b) pontja szerint tüzetesen erre nézve a szt. székek illetősége megszüntetik; és másodszor, ha e vagyoni kérdések eldöntésébe illetéktelenül már bebocsátkozott, miért nincs kitéve, hogy mi az a hozomány, és mennyi az a közszerzemény, és mi ezek fejében kiadandó? Megtörtént, hogy az elválasztott nő egy olyan ügyvédre akadt, ki őt felvilágositá, miként ezen ítélet értelmében mind az hozomány és közszerzemény a mit ő fog mint ilyet kijelölni. Az ekként felvilágositott nő megbízta a tanácsadó ügyvédet a végrehajtás kieszközlésével, ki is f. évi octóber hó 24-én Tolna-megye polg. törvényszékéhez kielégítési végrehajtási kérvényt nyújtott be. Ezen kérvényben általában azt mondja: „Miután a szt. széki Ítélettel K. H. kötelezve van a hozománynak egészbem, és közszerzeménynek fele részbeni kiadására, a fekvő birtok pedig felében amúgy is már St. M. nevére van telekkönyvezve, ennélfogva kéri K. H. ellen minden szobabútor, házbeli eszközök, ékszerek, asztal- és ágybéli ruhák, konyha-edények és egyébnek — mit a nő-hozománynak vagy közszerzeménynek végrehajtás alkalmával ki fog jelölni, — kiadatása végett, a kielégítési végrehajtást, és ennek következtében a végrehajtást szenvedettnek összes ingóságai lefoglalását elrendeltetni. . Ezen nem mindennapi végrehajtási kérvényre Tolnamegye törvényszéke — már f. évi october 27-én, hol ott hasonnemü kérvények elintézése hónapokig, sokszor esztendőkig marad vissza — praeferenter, 5514. sz. a. következő végzést hoz: „Alperes ellen a felperes-nőnek hozományát képező szobabeli bútorok, ágynemüek, egyéb a végrehajtás alkalmával megjelelendő ingóságoknak természetben; a megoszthatlan közszerzeményü ingóságból felperest illető fele résznek pedig becsű szerinti készpénzben leendő kiadása iránt stb. az Összes ingóságaira a kielégítési végrehajtás a polg. tvrdte 345. és 36. §§-ai értelmében elrendeltetvén, annak foganatosításával stb. kiküldetik." Ezen végzés alperesnek végrehajtás foganatosítása alkalmával kézbesitetvén, a végrehajtást szenvedett semmiségi panaszt jelentett be, s tiltakozott a foglalás ellen; mert a szt. szék a prrttás 22. §-a és az átmeneti intézkedés XIV. czikk értelmében a házastársak vagyoni kérdéseik eldöntésére nem illetékes; mert végrehajtató nem mutatta ki, hogy volt-e hozománya s miből áll az; mert közszerzeménye épen nem lehet sem az általános polg. osztrák törvénykönyv 1233. §-a sem a magyar törvények szerint, miután végrehajtást szenvedett férj ügyvéd lévén, mint ilyen nemesi módon szerzett, tehát ő az egyedüli szerző; mert folyamodónő kérvényében nem is volt képes körülírni a hozományt és közszerzeményt; és mert a prrts. 36. § a csak azt mondja, hogy az elvált házas felek vagyonjogi pereik a megyei törvényszékek elébe tartoznak, nem pedig azt, hogy a sz. széki ítélet alapján a végrehajtás elrendelhető. Azonban a végrehajtó kiküldött azt válaszolá, hogy ő köteles magát a vett kiküldetéséhez alkalmazni, és igy mindazon ingóságokat lefog- | lalni, melyeket a nő-hozománynak vagy közszerzeménynek kijelölend. » így megtörtént, hogy a végrehajtatónő végrehajtást szenvedőnek összes bár mikor is szerzett ingó javait hozománynak vag y közszerzeménynek jelölte ki, és végrehajtást szenvedettnek ellenvetésére a végrehajtó birónem hallgatván, annak minden vagyonát lefoglalta. Ezen végrehajtási végzés és annak foganatba vétele, valamint a foganatositási eljárás ellen végrehajtást szenvedett részéről semmiségi panasz adatott be, melyben a fentebb emiitetteken kivül még felhozta, miszerint aprrt. 345. §-a értelmében a törvényesen hozott ítéletnek hiányában a végrehajtási jog nincs kimutatva ; a végrehajtási kérvény szabályszerüieg nincs felszerelve; miszerint a prrt. 346. §-a értelmében csakis azon bíróság rendelhet végrehajtást, mely első folyamodásilag ítélt; miszerint folyamodónőnek épen semmi hozománya nem volt, és közszerzeménye nem lehet sem az osztrák általános polg. törvénykönyv, sem pedig a H. T. K. I. r. 18. cz. 102. valamint a cur. decz. 2. 102. és 5. 162. és több hazánk törvényei szerint. A Semmitőszéknek határozatát,annakidején közölni fogom. Kostyák üugo. Semmiíöszéki döntvények. A Jászkun kerületi statútumok a mennyiben az 1869. június l-jén életbelépett per rend szabályaival ellenkeznek, érvényeseknek nem tekinthetők. Az azok alapján a becsületsértést — 100 frt. birság követelésére vonatkozó pereket a tszékhez utasító végzés megsemmisítendő. A semmi ségi panasz kellő időben beadottnak tekintendő, habár jkön yvi bevezetése elölt történetesen eltévedvén csak később lelt is beigtatva a jegyzőkönyvbe. Mészáros Imre, Répás János ellen, (kunsági lakosok) Kun Sz.-Mi klós város egyes bíróságához becsületsértési keresetet adott be 100 frt. birság megvétele iránt. Az egyes bíróság 1870. július 13-kán 26S. sz. a. hozott végzésével illetőség hiányából a keresetet visszautasította, mert a perrend 93. §. esetek közé nem tartozik, — és a Jászkun kerületekben még most is kötelező erővel biró statútumok másodikának a becstelenitésekről szóló 2. §-sa értelmében ily ügy a tanács mint tszék előtt megkezdendő rendes eljárásra utasitatik. Felperes ez ellen sem. panasszal élt. A Se mm it ősz ék annak helytadván, a megtámadott 268. sz. végzést megsemmisítette „mert tekintve, hogy az eljáró bíróság 428. sz. a. végzéséből kiderül, hogy a sem. panasz annak beigtatása előtt történetesen a már bevégzett perek közé keveredett, minek folytán csak később vezettethetett be az igtató könyvbe — ugyanaz mint kellő időben beadott elfogadtatik: „és minthogy az atm. szab, I cz. szerint az 1869. jun. l-jén életbe lépett perrend rendeleteivel ellenkező minden törvény vagy szabályrendelet azon naptól fogva hatályon kivül tétetett; a perr. 93. §. szerint pedig oly keresetek, melyek tárgya 300 frtot tul nem haladja s külön ügybirósághoz nincs utasítva — sommás eljárás alá tartoznak; becsületsértési perek azonban sem külön ügy bírósághoz utasítva nem lettek, sem értékük a 300 frt. 96*