Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 91. szám - A telepitvényekrőli törvényjavaslat [1. r.]

363 Semmitöszéki döntvények. Nem szolgál semmiségi okul, ha perletétel esetében a bíróság azt tudomásul veszi, de végzésében a költségek viselését el nem rendeli Ez csak póthatározat kérvény ezésére jogosít. Újvidék város közönsége hivatalos képviselője által Koda György ellen 5028 frt. bérleti ügyben pert inditott, mi két bírósági fórumon keresztül menvén, és felperes község keresetével elutasitatván, a tiszti főügyész ekkor folyamodott az újvidéki eljáró bírósághoz, hogy a közönség a pertől elállván, annak megszűnte mondassék ki. Erre keletkezett Újvidék város egyes biróságának f. év aug. 4-kén 830. sz. a. kelt végzése, melyben a pertőli elállás egyszerűen tudomásul vétetik, a nélkül, hogy a perköltségek megtérítésének s fizetésének terhéről rendelkeznék. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be, kérvén a 830. sz. végzést megsemmisitetni; mert a perrend 70. §. szerint felperes a pertől csak a per folyama alatt, Ítélethozatal előtt állhat el, de akkor is csak a perköltség viselésének terhével. Jelen esetben pedig felperes a pertőli elállást oly perben nyilvánította, mely már két bíróság által lett, és pedig felperes elutasításával elintézve, — és mégis a perköltségek meg nem ítéltettek. A semmitőszék mindamellett a sem. panaszt elvetette : „mert az, hogy a bíróság a felmerült költségeket hallgatag el mellőzte — a végzés meg nem támadott részének megsemmisítésére okot nem szolgáltathat; hanem panaszlót csak annak kérelmezésére jogosítja, hogy az első végzésben eldöntetlenül hagyott ezen tárgy felett póthatározat hozattassék." (1870. okt. 27. — 10231- sz.) Váltó-ügyre vonatkozó igényperben hozott végzések ellen csak a váltótörvény engedte per orvoslatoknak van helye. Ily esetekben semmiségi panasznak nincs helye. Veiss Rudolfnak Pap József elleni váltójogi perében felperes kérvénye folytán az aradi váltótörvényszék alperes ingóságaira a végrehajtást elrendelte f. év jun. 13-kán 2552. sz. a. 600 for. s jár. erejéig, — foganatosítására Aradmegye alispánságát keresvén meg. A végrehajtás az illető kiküldött szbiró által július 8-kán foganatosíttatván, ez alkalommal özv. Pap Zsuzsanna mint kiskorú gyermekei természetes gyámanyja részéről a lefoglalt ingókra nézve igény jelentetett be. Ennek folytán az igénylőnek meghagyatott, hogy 464. §. szerint igénykeresetét 15 napalatt adja be. — Ezen határidőt az igénylő elmulasztván, az eljáró szbiróság jul. 12-kén 417. sz. a. kelt végzésével keresetétől elmozdította. Ez ellen sem. panaszt adott be; mert a végrehajtás jul. 8-kán foganatositatván, és a kereset beadására felszóllitó végzés neki csak jul. 24-kén kézbesitetvén, panaszló a bíróság hanyagsága miatt a 417. sz. a. végzésben kitüz'Jtt határidőből kiesett. A semmitőszék következőleg határozott: „Veiss Rudolfnak Papp József elleni váltó végrehajtási ügyében, igénylő Papp Zsuzsánnának az eljáró szbiróság 417. sz. végzése ellen beadott sem. panasza folytán felterjesztett ügyiratok, a kir. tábla váltó-osztályához visszaküldetnek; „miután az 1869. apr. 8. kelt igazs. min. rend. 74. §. értelmébe az ily igényperekben hozott végzések ellen csak a váltó-törvény által megengedett perorvoslatokkal lehet élni; s igy a beadott jogorvoslat ellátása ezen semmitőszék köréhez nem tartozik." (1870. Sept. 14. — 8711. sz.) {Hasonló határozat hozatott a Zimula-Brüll ügyben 1870. sept. 13. — 7065. sz. aj A telepitvényekröli törvényjavaslat. 1. §. Telepitvénynek tekintetik azon volt majorsági földek összes területe, melyek a földtulajdonos által, szerződésileg, évi szolgáltatások mellett, többeknek együtt vagy egyeseknek, akár egyidejűleg, akár külön időszakokban, használatul és müvelésül engedtettek át, és a melyeken idővel község alakult. A birtokosok telepitvényeseknek neveztetnek. 2. §. A telepitvényesek közé nem tartoznak: a) a kiknek a földtulajdonos majorsági birtokán létező saját épületeit, külsőséggel vagy a nélkül, szolgálattétel vagy szolgáltatások fejében engedte át; b) a kiknek a földtulajdonos évi szolgáltatások mellett házhelyet engedett vagy enged át akár külsőséggel akár anélkül egy már megváltott vagy olyan telepitvényes községben, a mely a jelen törvény 18. §-a értelmében jövőre fog alapíttatni. A földtulajdonos és a birtokos közötti viszony, az a) alatt érintett esetben a szerződés, a b) alatti esetben pegig az udvartelki birtokról szóló törvény határozatai szerint ítéltetik meg. 3. §. A telepitvényi összes (bel • és kül-) birtok, a rajta fekvő tartozások megváltása mellett, a telepitvényesek teljes tulajdonába megy át: ha azok 1848. január 1-én már a telepitvény birtokában voltak, és a földtulajdonos ki nem mutatja: hogy a földek csak határozott időre engedtettek át, vagy azt kimutatja ugyan, de ezen időszak még 1848 évi január 1-je előtt lefolyt és uj, határozott időre szóló szerződés megkötését a földtulajdonos nem bizonyítja. Hasonlóan helye van a megváltásnak: ha az 1848. év óta. a telepitvényi szerződés örök időkre köttetett. 4. §. A telepitvényi birtokkal szerződés vagy használat folytán netalán egybekötött bárminemű haszonvételek jelen törvény által nem érintetnek. 5. §. esetében a váltságtőkét azon összeg képezi, mely az évi tartozás értékének húszszoros összegéből,"egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. ~ Ezen váltságot a birtokos köteles fizetni. 6. §. Az évi tartozás a következő elvek szerint számíttatik ki, ós állapittatik meg: 1) a hol 1858-tól 18G7-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége a 10 évre eső átlag szerint állapittatik meg, Ha az összeg mennyisége mindig egyenlő volt, az egy évi összeg a szabályzó; 2) a hol a 10 év alatt terménybeli tartozás állott fenn ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban: átlagosan szá| raittatik ki a tartozásnak mind mennyisége mind ára; 61*