Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 91. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [2. r.]
Pest, 1870 kedden november 22. 91. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK, Debrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Észrevételek a közjegyzői javaslatra. — Legf. itélőszéki döutvény. — Semmitöszeki döntvények. — Minist' ri javaslatok. Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. (Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz.) (Folytatás.) II. Nem tartjuk „a jegyzői okmányt az ingatlanok tulajdonjogának átruházása iránt biróságon kivül kötött szerződéseknél a jogügylet érvényességéhez szükségesnek" azért, mivel: a) Magyarország számtalan oly okleveles jogtudóval birván, kiknek mindegyike kellő átruházási okmányt szerkeszteni képes is, kész is; a közjegyző megélhetésének, fennebb már a nélkül is megczáfolt, netaláni indokán kivül, semmi ok sem forog fenn, véleményünk szerint, arra, hogy a közjegyző olyatén okmányok szerkesztésére kiváltságoltassék. Még kevésbé forog fenn nálunk ok arra, hogy a honpolgárok cselekvési szabadsága, és különösen abbeli szabadsága, hogy ők okmányaik elkészíttetése végett oda, a hova őket bizodalmuk vezeti, fordulhassanak, ilymódon korlátoltassék, s hogy a közjegyző iránti bizodalom rájok ilymódon ráerőszakoltassék. b) Ha nincs szükség az akár több százezer forintnyi adósságokról vagy áruszállításokról szóló szerződésekre nézve, vagy amég azoknál is nagyobb értékű vagyonról szóló végrendelkezésekre nézve közjegyzői okmányra: miért lenne olyanra szükség egy gyakran alig 20 — 30 forint értékű kunyhó vagy parlag szántóföld tulajdonjogának átruházása felőli szerződésre nézve?! De különö ben is: c) Ha az illető §. szerint is nincs szükség közjegyzői okmányra az ingatlanokra nyerendő, és épen nem kevésbé fontos más dologbani jogok iránti szerződések érvényességéhez:'miért lenne arra mulhatlan szükség az ingatlanok tulajdonjogának átruházása felőli szerződések érvényességéhez?! És: d) Ha előfordult is hazánkban a telekkönyvi jogok szerzésére, átváltoztatására, megszüntetésére nézve, az ]861-dik év óta nem egy visszaélés: annak korántsem a törvény és a telekkönyvi szabályok hibás rendelkezése, hanem azoknak — fájdalom! — az 1867-dik év óta is folyvást tartó hibás alkalmazása volt oka, melyhez képest a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okmányokon előforduló két tanú igen sokszor nem hitelt érdemlő, hanem a telekkönyvi hatóság előtt egészen ismeretlenkét ember; melyhez képest továbbá a sikeres telekkönyvi beadmányoknak talán i/í0 része sincs eredeti aláírással, vagy azt pótló kézjegygyei és két tanú elóttemezésével, akár belül, akár kivül ellátva, s ekkép azoknak talán 710 része sem olyan, mely visszautasítandó nem lenne, visszautasítandó nem lett volna! S oka, sót legnagyobb oka | azon visszaéléseknek azonfelül a szóbanlévő törvényja| vaslat 187-dik,§ a által is elitélt, de mind a mellett orj szágszerte folyvást türt, sőt, mi a legszomorúbb — mert | a telekkönyvi intézmény hitelét, biztosítékait azok alap! jaiban leginkább megingató — legnagyobb részben épen | magok a telekkönyvi hatóságok alárendelt személyzete által üzötfc zugirászat is! Bezárólag: III. Nem tartjuk „a végrehajtást a közjegyzői okmány alapján közvetlenül elrendelhető ne k" azért, mivel: a) Hazánkban még a — különben is csak a köztörvényinél sokkal szigorúbb eljárás alá tartozó váltóügyekben megengedett — idézés és kihallgatás nélküli elcnarasztalás is csak kivételt képez: hogyan illenék tehát a mi eljárási szabályainkhoz, s egyáltalában a mi jogrendszerünkbe a csak jegyzői okmányon alapuló, tehát minden elmarasztalás nélküli köztörvényi végrehajtás?! %d b) A közjegyzői okmányok, szerintünk, akkor is eléggé előnyösök és kívánatosak lesznek, ha azok alapján nem közvetlenül a végrehajtás, hanem csak a kihallgatás nélküli teljesítési parancs, teljesítési meghagyás általi elmarasztalás fog a bíróságoktól kieszközöltethetni. És: c) Sokkal czélszerübbek és kevésbé visszásak, kevésbé zavart s költséget okozók, a mi nézetünk szerint, a fizetési parancsok vagy egyéb teljesítési meghagyások ellen, tehát a végrehajtás előtt, beadandó kifogások,mintsem a kérdéses törvényjavaslat 73-dik §-a szerint beadható végrehajtás — elleni, végrehajtás — utáni kifogások. Ily értelemben tehát, s ily hatáskörrel, és így minél kevesebb kényszerrel, kívánjuk mi és találjuk hazánkra nézve kívánatosnak a közjegyzői intézmény minélelőbbi behozatalát; különben pedig, vagy is ugy, a mint az javaslatba hozva vau, mi azt sem áldásosnak, sem biztosan és maradandólag meghonosithatónak nem tartjuk! Ami már a részleteket illeti: mindenek elótt sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, hogy aszóbanlévő törvényjavaslat irálya, a szavak értelmére s elhelyezésére nézve, oly kevéssé szabatos, hogy az számos félreértésre szolgáltathat alkalmat. De, eltekintve ettől, s eltekintve a közjegyzők hatásköre és okmányaik hatálya iránt előrebocsátott általános észrevételeinktől is, nem egy kifogásunk van az emiitett törvényjavaslat ellen. így nevezetesen: A 3 dik §-hoz hozzáadatni kivánnók, hogy „a közjegyzőnek, a hazai nyelven felül, az illető törvényszéki kerület nyelveiben is teljesen jártasnak kell lennie." A 8-dik §. végén s a 28 dik §. középső pontjában 91