Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 90. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [1. r.] - Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra [2. r.]

359 mivel a községi törvényjavaslat szerint ezentúl minden pusztának, minden tekintetben községhez kell tartoznia, s azzal együtt igazgattatnia: kétségtelen, hogy ezen 13. §. szerint jövőre a pusztában is csak az illető község, tehát nem a puszta tulajdonosa gyakorolhatja az italmérési jogot. így lévén a dolog: nincs ok arra, hogy a puszták tulajdonosainak is, kik kizárólagos italmérési jogukat elvesztik, e veszteség épen ugy mint más birtokosoknak ne kárpótoltassék; ha csak azon meg nem állható indok nem vétetik alapul, hogy a nagybirtoku pusztatulajdonosok e veszteséget kárpótlás nélkül is könnyen elviselhetik. 5. §-ra. Nehogy azon volt földesurak, kik a nemrég múlt időkben a regalejog használatából a közigazgatási közegeknek önkényes eljárása folytán, korcsmáik bezáratása, vagy széthányatása által erőszakkal kivettettek, a nélkül, hogy e törvényen kivüli eljárás azóta is törvényesen jogerejüvé vált volna, megkárosittassanak: — e §-t következőleg ajánljuk módosittatni: „5. §. Ha az italmérési jog a 4. §-ban érintett öt év alatt, a jogosítottak saját szabad akarata folytán csak megszakítva stb." végig. A §. végére pedig ugyanazon módosítás folytán a következő pótlást ajánljuk: „Azon esetben, midőn az italmérési kisebb kir. haszonvétel tulajdonosa annak használatából nem saját akarata folytán, vagy a hazai törvények szerint jogérvényesen, hanem önkényes eljárás mellett vettetett ki, ha az eltiltás jogtalanságát annak utján kimutatja, részére anynyi kárpótlás jár, mennyi őt a jogtalan eltiltást közvetlen megelőzött öt évi átlagos jövedelem szerint a 4. íjhoz képest illeti." 10. §. tizenharmadik sorában e helyett: „kárpótlást közvetítő" ez volna teendő: „megváltásra hivatott." 20., 21. §§. Sem jogi, sem méltányossági okait nem ismerhetvén fel a törvényjavaslat azon intézkedésének, hogy az ital mérési jog haszonbérlője a haszonbérből a kárpótlási összeg kamatai erejéig megfelelő leengedést követelhessen: a 21. §-t egészen törlendőnek tartjuk, s a haszonbérlőnek ugy felmondási, mint leengedési igényét csakis azon egyes esetekre szoritandónak véljük, a midőn az italmérési bérlethez tartozó épületek, s földek meg nem szereztetvén, a bérlettől önként elesnének; mely esetekben lehet egyedül értelme annak, hogy a bérlő a szerződést felmondani, vagy leengedést követelni jogosítva legyen. E szakaszok helyett tehát a következő szerkezet ajánltatik a törvényjavaslatba felveendőnek: „A megszüntetett kizárólagos italmérési jog bérlője oly eseteknél, hol a bérlethez tartozott épületek és földek meg nem szereztetnek, s igy a bérlőnek át nem adathatnak, vagy ezek szabad egyezkedés folytán más épületekkel s földekkel nem pótoltatnak: a szerződés felbontását, vagy ha azt folytatni nem akarja, a bér leengedését a kárpótlási összeg után járó kamat erejéig kérheti." Semmitöszéki döntvények. Semmis a végrehajtási végzés, ha annak kérvényéhez az alapjául szolgált birói egyezség eredetije nem mellékeltelett, midőn az egyesség nem a végrehajtást rendelő bíróság előtt köttetett. Az Oszrea Szervin hagyaték részéről Bata Mácsi ellen Szerdahely szék egyes bíróságához végrehajtási kérvény adatott be, melyben a végrehajtás elrendelése a Kis-Pold elöljárósága előtt létesült birói egyesség alapján kérelmeztetett alperesnek ingóságaira, de a nélkül, hogy az első példányhoz ezen egyesség eredeti okirata mellékeltetett volna. Az egyes bíróság f. év jun. 7-kén 517. sz. a. kelt végzésével a végrehajtást elrendelte, s az f. év július 22-kén foganatosíttatott is. Ez ellen alperes semmiségi panasszal élt. A semmitőszék annak helytadott s a fentebbi 517. sz. végzést s eljárást megsemmisítette; „mert a végrehajtási kérvény 1-ső példányához a végrehajtás alapjául szolgáló egyesség eredetiben mellékelve nem lévén, miután az egyesség nem a végrehajtást elrendelő bíróság élőit köttetett, ez a perrend 349. §. ellenére járt el, midőn annak hiányában a végrehajtást elrendelte." (1870. okt. 26. — 10670. sz. a.) A kir. tábla semmiséget követ el, midőn a perrend életbelépte előtt beadott és felebbezéssel összekapcsolt semmiségi panasz vizsgálására, az átm. szab. VI. cz. szerint hivatva levén, csak az ügy érdeme felett határozott, és a semmiségi panasz vizsgálását s elintézését teljesen mellőzte. Viczíán Judit s társai, Pestmegye központi tszéke előtt Viczián Pál ellen telek rész kiadatása iránt indított perében a tszék 1869. martius 16-kán 1290. sz. a. kelt ítéletével alperest az illető telekrész kiadatásában elmarasztalta. Ezen ítélet ellen alperes semmiségi panasszal egybekötött felebbezést adott be. 1869. apr. 20-kán. — A k ir. tábla 1870. mart. 7-kén 5374. sz. ítéletében alperes semmiségi panaszát s ennek érveit semmi figyelembe sem vette, arra ítéletében ki nem terjeszkedett, hanem érdemileg vette az első Ítéletet tárgyalás alá s ítéletét is csak erre szorította, az első ítéletet részben helybenhagyván, részben megerősítvén. Ez ellen tehát alperes sem. panaszt adott be 1870. april 22-kén — melyben elősorolja az első bír. ítélet ellen a kir. táblához benyújtott semmiségi érveit. A semmitőszék annak helyt adván a kir. tábla 5374. sz. ítéletét megsemmisítette s azt ujabb törvényszerű ítélet hozatalára utasította; „m e r t Viczián Pál az első bir. ítéletet semmiségi panasszal és felebbezéssel támadta meg; a kir. tábla mely az átm. szab. VI. cz. 6. pontja szerint jelen esetben a semmiségi panasz fölött is határozni hivatva van, az által, hogy ez utóbbi teljes mellőzésével csak az ügy érdemében határozott, a perrend szabályaival ellenkező eljárást követett s igy a 297. §. 1-só tétele alá eső semmiséget követett el." (1870 okt. 25. — 10159. sz.) Az igazságügy-ministeriumnak í. év okt. 24-kén 18849. sz. a. kelt s a semmitőszékhez intézett átirata szerint sz. k. Pest, Selmecz, Esztergom, továbbá ÍV.- Várad, Beregszász s Munkács városok kapitányai mezei rendőri ügyekben való bíráskodásra az illető törvényhatóságok részéről a főbirák helyetteseiül kirendeltettek.