Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 75. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 7. [r.]

299 Az Ítéleti indokolás szerint ehhez járult azon körül- | mény is, hogy fentebb egész terjedelmében közlött nyugtában, csakis a haszonbérletre, de nem a vételre történik hivatkozás, s mint ilyen egy adásvételi szerződés kellékeivel nem is birván, a telekkönyvi kiigazítást elrendelni kellett. A feloszlatott soproni feltörvényszék ítéletében felhozott ezen indokolások ellen azonban erősen harczol az, hogy az 1330 ftróli nyugtában Berta István a haszonbéri állományról s erre képzelhető bárminemű keresetijogáról örökre lemond; hogysem ebben, sem a perben nem említtetik, miszerint Heimant a 15. évi bérleti összegnek egyszerrei lefizetésében tuás, mint a telek megvételének szándéka vezérelhette volna. Továbbá való ugyan, hogy ezen nyugta a szerződés minden kellékeivel nem bír, ez azonban a szerződök járatlanságának lévén felróható, a vétel megtörténtén, semmit sem változtathat. Mert a perben beigazoltatott, hogy Berta István 1852-ik évben Ozorán a járási szolgabíró, s Tamásiban a község elöljárósága előtt megjelent, az eladást mind a telek, mind állományára nézve hét év eltelte után is, mind két helyen magára nézve kötelezőnek, s fennállónak jelentette ki, mi által a nyugtára vezetett elismervények szerint az 1845-ki eladásnál fennforgott azon hiányokat, mik szerint a jobbágy telkének tulajdonosa nem volt, s így azt el sem is adhatta; hogy az-/.alattiban az eladásról szó sincs, hogy az az 1830-ik t. czikk rendeletéhez képest az uradalomnak be sem mutattatott, hogy ezen nyugta az adásvételi szerződés minden kellékével nem bir, s végre, hogy akkor az izraeliták birtokképességgel nem is bírtak, — teljességgel eloszlatta. Ha mondom mindezen hiányokat maga Berta István az 1852-ik évi felvallásai által meg nem szünteti, és Haiman Dávid az általa indított tulajdoni perben tanukkal és okmányokkal be nem igazolja azt, hogy az eladó már 1845 ben mindenkinek ajánlgatta megvétel végett a kérdéses telket, de az senkinek sem kellett, s így a fennirt nyugta csakis a vétel és eladás végett állíttathatott ki, ha továbbá ki nem mutattatott volna az, hogy Berta magát azután tulajdonosnak soha nem tartotta, a helyszíneléskor szavát nem emelte, az úrbéri szolgálmányokat nem ő, hanem Haiman teljesítette; úgy a soproni feltörvényszéki Ítéletre fektetett s a szegszárdi megyei törvényszék által a Haiman Dávid által indított tulajdoni perben hozott első bírósági itélet megnyugtatónak volna tekinthető, ámde mindezek kellő világosságba helyeztetvén, a tulajdont Haiman Dávidnak oda nem Ítélni annál kevésbé volt leheiséues, minél bizonyosabban derittetett ki az, hogy az 1330 ft. vételár az akkori viszonyok közt meglehetős magasnak tartatott. A telekkönyv kiigazítási per ily kedvezőtlen befejezte után, a s/.egszárdi telekkönyvi hatóság Ítéletében kimondott azon jogalapján, miszerint a feleknek szabad tets/ésökre hagyatott a tulajdont külön per utján igazolni, Haiman Dávid 1863. június hó 20-kán Berta István ellen tu ajdoni igénypert kezdett, keresetétől azonban Tolnamegye törvényszékének 1870. február 3-kán kelt 4654. számú ítéletével a sopronyi feltörvényszék határozatának indokolása nyomán annak daczára elmozdittatott, hogy a vétel megtörténtére vonatkozó kiigazítási perben azonban kellő világosságra nem hozhatott ténykörülmények mind felderíthettek. Ez ügy felperes Haiman Dávid felebbezvénye folytán a kir. táblára fel terjesztetvén, feszült figyelemmel nézünk a hozandó másodbirósági itélet elé. Seiumitőszéki határozatok. A gyorskocsi szállítási eszközök nem sorolhatók a posta üzleti tárgyak közé, melyek a perr, 396. §. szerint a végrehajtási fogta/ás alól ki vannak véve. Zárlatot rendelő végzések ellen semmiségi panasznak nincs helye. Róka Dávid Kolozsmegye tszékéhez Wallenstein Mózes ellen 2270 frt. tőke s jár. erejéig zárlat elrendeléséért folyamodott, miután az együtt folytatott gyorskocsizási üzletből számadási hátrányai vannak, s felperes követelései veszély ezvek. És minthogy a N.-Várad csúcsai vonalon a gyorskocsizás általi szállítás meg fog szűnni — a zárlatot alperesnek az üzlethez tartozó lovaira, ezek szerszámára s egyéb készleteire kéri elrendeltetni. A kért zárlat 1870. évi 3154. sz. a. elrendeltetett s június 18-án foganatosíttatott. Alperes semm. panaszt adott be mind a zárlat elrendelése mind annak foganatosítása ellen — utóbbi tekintetben kiemelvén azt, mikép a perrend 395. §. c) pontja s a 396. §. alapján a zárlat a gyorskocsihoz kívántató lovakra s járulékokra elrendelhető s foganatosítható nemvolt. A Seoimitőszék ezen sem. panasz azon részét, mely a zárlatot elrendelő végzés ellen adatott be, visszautasította, mert a 332. §. szerint zárlatot rendelő végzések ellen kifogásoknak, s nem sem. panasznak van helye; „a panasz azon részét pedig, mely a zárlat foganatosítása ellen intéztetett, elvetette, mert a perr. 396. §. szerint csak a posta jog és a posta üzletre szükséges tárgyak és szállítási eszközök nem vétethetnek bírói foglalás alá; a gyorskocsi szállítására kívántató eszközök pedig ilyeneknek nem tekintethetnek." (1870. aug. 30. — 8161. sz.) Az 1840: IX. t.czikkben foglalt mezei rendőrségi esetek közül csak azok tartoznak a sommás eljárás alá, melyek polgári eljárásnak tárgyai Azon mezei rendőri ügyekre, melyek vétkes cselekménynyel állnak kapcsolatban, melyek tehát szorosan vett rendőri, azaz bűnvádi eljárás tárgyait képezik — a semmilősték hatásköre ki nem terjed. A petrisi uradalom Aradmegye tót-váradi szbirósága előtt rendőri panaszt emelt bizonyos Kriszenyik Petru ellen, melyben azt azzal vádolja, hogy f. óv február 2')-án egy szekér zöldfa veszszőt lopott el az uradalmi erdőből s azon rajta kapatván, az erdőszt meg is támadta. Eziránt vizsgálat tartatván, panaszlott kihallgattatott, s vádtettét be is ismerte, minek következtében a szbiróság f. év márczius 10-kén 86. sz. a. Ítéletével a 3 ftra tett kár kétszeregében s 1 ft. költség megfizetésében elmarasztaltatott. Ez ellen p a n a s z 1 o 11 a kihirdetéskor felebbezést jelentett be, s ennek folytán az ügy a pesti kir. táblához felterjesztetett. A kir. itelő tábla azonban; tekintve, hogy az átm. intézk. I. cz. értelmében az uj perrenddel ellenkező mindennemű törvények s rendeletek hatályon kivül helyezvék; tekintve, hogy jelen ügy a perrend szabályainak teljes figyelmen kívül hagyásával a korábban érvényben 75*