Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 66. szám - Megjegyzések perrendünk egy állitólag lényeges hiányának kérdéséhez
264 perek is az eljárás módjára s állapotára való tekintet nélkül a pertárba teendők s pertárilag kezelendők levén; Abaujmegye tszékének illetősége a fenforgó ügyben megállapíttatik, s a tszék utasittatik, hogy ezen pert a perr. szabályai szerint pertárilag kezeltesse, s abban annak ide jén ítéletet hozzon." (1869. decz. 22. 4575. sz.) Abauj megyéből 1870. évben 13 további ily öszszeütközési eset terjesztetett fel, melyek mind a tszéki illetőség megalapításával fejeztettek be. (Semmit. 1870. márcz. 15. — 2145. sz a.) Aradmegye tszéke a KreischeAgrima-féle ügyet, mely előtte m. év jun. 1-je előtt letárgyaltatott s általa itéletileg alperes elmarasztalásával el is döntetett, a perr. jun. l-én történt életbelépte után annak 93. §. alapján, miután a kereset csak 23 ftra terjedt, nz illető szolgabírósághoz áttette további intézkedés végett Utóbbi által felterjesztetett illetőségi összeütközés tekintetéből a Semmitőszékhez. A Semmitőszék Aradmegye tszékét a további eljárásra illetékes bíróságnak jelentette ki; „tekintve, hogy a megyei tszék a fenforgó, előtte rendes szóbeli uton letárgyalt ügyben 1868. nov. 25. már érdemlegesen itélt; és „tekintve, hogy az átmeneti intézk. rend. III. cz. 2. s 3-ik pontja a folyamatban talált ügyeket eddigi illetőségüknél meghagyatni rendeli." (1869. nov. 23-dikán. 3101. sz. a.) Hasonlóan Temesmegye s az illető szbiróság közti összeütközésben, a Leppaféle ügyben, mely 82 ft. illetőleg 42 és 175 női hozomány visszaadatása iránt rendes szóbeli uton a tszék elébe hozatott s az által a perr. 93. §. alapján az illető szbiróhoz áttétetett (továbbá a Bukován Gója-Szibay Kostár ügyben). A Semmitőszék szintén a megyetszék illetőségét alapította meg; „mert az átm. intézk. a folyamatban levő rendes pereknek az egyesbirósághoz áttételét nem rendeli; sőt annak III. cz. 3-ik p. az összegre való tekintet nélkül mindazon rendes szóbeli perekre nézve, melyekben a tárgyalásra már határidő tüzetett ki, pertári eljárást rendel, milyen eljárás csak a tszéknél fordul elő. (1869. nov. 23-dikán. 2577. 2578—2579. sz. a.) Ugyan ily indokolással alapíttatott meg Szepesmegy e tszéke illetősége a további eljárásra a Groszman Grün ügyben, mely még jun. I. tszék előtt letárgyaltatott, s tanúkihallgatás is foganatosíttatott — 200 ft. iránti kereset tárgyában. (1869. nov. 16. — 2056.) Ugyanezen Szepesmegyéből a törvényszék — s egyik szbiróság közt felmerült több rendbeli illetőségi összeütközések folytán; nevezetesen Bodnár József Kamara Mihály, Spitz Adolf — Bodnár József, Görgey Pál — özv. Li-zony Péterné, Görgey Pál — özv. Liszony Andrásné közötti rendes szóbeli perekben, — mely ügyek perrendszeri nt egyesbiróság körébe tartozó értéket képviselvén — a tszék azokat az átm. intézk. X. cz. alapján a szbiróhoz áttette. A Semmitőszék következőleg határozott: „Miután a perr. életbeléptetése tekintetéből az igazs. minist. 1869. mart. 30. rend. III. cz. 1. pontja értelmében csupán a sommmás szóbeli per utján tárgyalt ügyeknek az 1868. 54. tcz. 93. § szerint illetékes biróságokhozi áttétele van megrendelve; „miután továbbá ugyanazon min. rend. aziránt, hogy a végrehajtások megrendelése és eszközlésbevétele tekintetéből az ujabban szabályozott bírósági illetőség indokából, az ügyek más bíróságokhoz áttétessenek — rendelkezést nem tartalmaz; „a fent elősorolt perek iránt támadt illetőségi összeütközést a felhívott t. cz. 50. §. alapján akként döntötte el, miként ezen elősorolt perek továbbra is Szepesmegye tszéke által lesznek tárgyalandók." (1869. november 23. 3808. sz. a.) Baranyamegyéből a Moska-Liska 215 ft. iránti ügyben a Semmitőszék hasonlóan a tszéket nyilvánította illetékesnek a rendes szóbeli per további ellátására. (1869. nov. 23. 3709. sz.) Somogymegye tszékének 1869. decz. 11.tett felterjesztése szerint, szintén azon törvényszék s a megye központi főszbirája közt illetőségi összeütközés merült fel és pedig 31 peres ügyben — azon már sokszor előjött sa Semmitőszék által is többször eldöntött kérdésre nézve, váljon az 1869. jun. 1. előtt a törvényszék előtt megindított s az uj perrend szerint most az egyesbiróságokhoz sorolt ügyek átteendők-e az illető egyesbiróságokhoz, vagy a tszék által tovább tárgyalandók és befejezendők. A Semmitőszék újólag a tszék illetőségét alapította meg, „tekintetbevételével annak, hogy a per már június 1. előtt a tszéknél folyamatba tétetett és letárgyaltatott és az átm. intézk rend. III. cz. 2-dik pontja ily pereket állapotukra s értékükre való tekintet nélkül a pertárba áttétetni és pertárilag kezeltetni rendeli, mely kezelésnek a perrend III. czim 3-dik fejezete szerint kizárólag csak a törvényszékeknél van helye. Azon megjegyzéssel mikép az átm. rend. X. cz. rendelkezése egyedül oly keresetekre vonatkozik, melyek 1869. jun. 1. előtt idéző végzéásel még el nem láttattak és azon perekre, melyeknek előbbi birósága a jelen perrend értelmében minőségét megváltoztatta, mint például a XII. czikk esetében. (1870. jan. 25-kén. — 481. sz. a.) — A szegény perlekedők felsegélésére tett Almásyés Kondé-alapitványok folyó kamataiból több száz forintot tevő összeg állván rendelkezés alatt, mindazok, kik mint szegény perlekedők ezen alapítványokból segélyben részesülni óhajtanak, a szegénységüket és perök folyamát kellően igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiknek f. év nov. hó végéig a bizottsági elnökségnél (Semmit, elnökségnél) leendő benyújtására azon figyelmeztetéssel hivatnak fel, hogy az alapitó-levelekben egyik kellékül a régi családokból való s illetőleg nemesi származás van jelölve, az Almásy-iilapitványban pedig ezenfelül csupán csak katholikusok részesíthetők. A kúria alapítványokat kezelő bizottság. Felelős szerkesztő és kiadó-tulnjdonoí SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Petten, 1870. Nyomatott Kooti Sándor táját nyomdájában hal-piacz ét al-dunasor tarkán 9. ti. a.