Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 62. szám - Az első foly. biróságok a kir. tábla irányában

247 intézk. iránti minist, rend. XVIII. cz. szerint — azon tör- j vény értelmében megbirálandók; miután pedig ezen idé- | zett törvény 295. §. szerint az igényperekben hozott két egybehangzó végzések ellen további felebbezésnek helye nincsen, és alperes felebbezését a másodbirósági végzés helybenhagyó része ellen intézte — annálfogva felebbezését vissza kellett utasitani; „A perköltségek tekintetében és a bünvizsgálat elrendelésére nézve pedig a megye tszék Ítéletét, helyesebben végzését helyben kellett hagyni, mert alperes az elmarasztalt adósának lakásán talált iugóvagyonokra, tekintve, hogy a részére korábban lezálogolt vagyonok idöközileg eladattak, végrehajtást jóhiszemüleg intézhetett ; „végre a bünvizsgálat elrendelése az által, hogy a zár alatti vagyonok birói engedély nélkül eladattak — indokoltnak találtatik." (1870. jul. 25. — 7210. sz. a.) A felebbezést dkésés indokából visszautasító végzések ellen, a perr. 282. §. értelmében, felebbezésnek nincs helye. Jezik Mózes Ugocsamegye halmi járás szolgabirósága előtt 15 és 25 ft adósság miatt Simon Bálint ellen sommás pert indított; melyben az eljáró bi róság alperest 1868. febr. 4. 104. sz. a. Ítélettel a keresetben elmarasztalta. Alperes ez ellen 1868. febr. 5-kén felebbezéssel élt azon okból, mert tárgyaláskor felhozott érvei,bár azokat felperes meg nem czáíölta, figyelembe nem vétettek. Ugocsamegye tszéke mint másodbiróság 1869. május 22-kén 435. sz. a. alperesek felebbezését visszautasította — mert az elkésetten adatott be. Ez ellen alperes 1869. év július 8-án ismét felebbezéssel élt; előadván mikép az Ítélet kihirdetésekor azonnal szóval tett felebbezési nyilatkozatuk, mint a jegyzőkönyv tanúsítja, feledékenységbe mehetett ugyan; de miután a kihirdetés utáni 24 óra alatt felebbezésüket írásban beadták, az orsz. birói szab. 51. §-nak eleget tettek. A legfőbb ítélőszék a megye tszéknek mint másodbiróságnak fent idézett végzése ellen intézett alperesi felebbezést visszautasította; „mert ezen felebbezés hatálya, benyújtása idejét tekintve, az átm. intézk. 18. cz. tartalmánál fogva az 1868. 54. t. cz. szerint levén megítélendő5 ily helyzetben ugyanazt, tekintve, hogy a felebbezést elkésés indokából visszautasító végzések ellen, az idézett törvény 282. §. szerint, felebbvitelnek nincs helye, a perr. 285. §. alapján hivatalból visszautasítani kellett." (1870. jul. 26. 7335. sz. a.) Seneniitöszékí határozatok. Sommás eljárásban alakszerű periratoknak nincs helye. Semmiséget okozó szabálytalanság, ha a felek perbeszédeiket otthon irják a jegyzőkönyvbe. Az, ki nem ügyvéd, tárgyalásnál az ügyvédet ily minőségben nem helyettesitheti. Tajnel Ödön Beregmegye tiszaházi szolgabirósága előtt Sipos Ferencz ellen 40 ft. tőkés jár. iránt sommás pert indított 1869. év július 15-kén. — A tárgyalás július 28-ra tüzetett ki, melynek jkönyvét a bíróság alá nem irván, azt a felek elhalasztották aug. 1 l-re. Ennek jkönyve nem a bíróság, hanem a felek által vétetett fel s abba azok rendes perbeszédeket írtak. Alperes viszonválaszát abba bevezetvén, felperes részére aug. 18. kelt, az esküdt által aláirt végzéssel végirat beiktathatása megengedtetett s arra határidőül aug 25-ke tüzetett ki. Az beiratván, reá alperes nov. 10-kén ellenvégiratot irt be. Erről a jkönyvét maga a szbiró irta alá. Ezen tárgyalásnál alperes kifogást tett az ügyvéd ellen a miatt, hogy csak átalános meghatalmazással van ellátva, mi mellett ezen pert meg nem indíthatta Kifogást tett az ellen is, hogy az magát a tárgyaláson nem ügyvéd által helyettesitette. A szbiróság f év april 22-én 175. sz. a. ítélettel felperest keresetével elutasította. Ez ellen a lpe re s felebbezést és semmiségi panaszt adott be; mert Butykai Emil — mint nem ügyvéd nem jelenhetett meg a tárgyalásnál ügyvéd helyetteskent; mert a perr. 85. §-kint csak a fél általi megbízottnak engedtetik meg a tárgyalás; mert sommás eljárásban 88. 131. §§-ként ügy védi helyettesítés nincs megengedve; mert ügyvédi teendőkre nem ügyvédet helyettesíteni nem lehet; mert sommás eljárásban rendes perbeszédeknek, végiratoknak stb. nincs helye; mert a jkönyveket nem a szabályszerűleg alakított bíróság irta alá, a tárgyalást nem is az vezette. A Semmitőszék e panasznak helyt adva, a szbiró ítéletét s egész eljárását megsemmisítette; „mert a perrend 117. §. szerint a tárgyalást, melynél alakszerű periratoknak nincs helye, a bíróság, melyet az 1. §. 2. a) pontjaként megyékben a szbiró esküdtársával együtt képez, tartozván vezetni, s az ügy állását tisztára hozni; miután a jkönyvből kitűnik, hogy a többször és külön időszakokban folytatott tárgyalásnál a bíróság jelen sem volt, sőt jelentésébeni beismerése szerint, a felek perbeszédeiket otthon irták beajkönyvbe; ezt pedig a bíróság mag^ alá sem irta; — ezek által lényeges szabálytalanságot k vetett el; „mert továbbá, habár felperesi ügyvéd maga részéről bir is meghatalmazással, — Butykai Emil, ki mint helyettese vett részt a tárgyalásnál, megbízással a felperes által nem láttatott el, — maga pedig ügyvéd nem levén, az ügyvédet ily minőségben nem helyettesíthette. (1870. július 2. — 5816. és 5817. sz.) A bíróságok illetőségükhöz nem tartozó ügyeket (perrend 51. § J hivatalból kötelesek visszautasítani. Ide tartozik azon eset is, a könyvitel birói illetőségére (51. §.J nézve, midőn a 175. §. ellenére a könyvkivonat lés fél év alatt nem hitelesíttetett. A tárgyalás elrendelése nem szükséges azon okból, mintha a birói illetőség ellen kifogás nem tétetvén, illetékessé válhatand a nem illetékes bíróság is. Laczko N. és Popper A. Pest belváros egyesbirósága előtt, Horvátországban lakó ScheierElise ellen 222 forint hitelesített könyvkivonat alapján sommás keresetet indítottak. Az egyesbiróság 1870. jan. 26-kán 10542. sz. a. végzéssel a keresetet mint illetőségéhez nem tartozót a perr. 51 §. alapján hivatalból visszautasította; mert a könyvkivonati és számla-követelések a perr. 35. §-ként csak akkor perelhetők be azon hely bírósága előtt, hol a kérdéses könyvek veze ttetnek, ha azok keltétől egy és fél év, vagy a mennyiben ezen időn belül hitelesíttettek, 3 évi időtartam még el nem mult; jelen esetben pedig a beperelt számla ily kellékekkel nem bir, mert 1868. febr. 62*