Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 56. szám - A legfőbb itélőszék 1870. jan-jun. ügykimutatása

22; Kiss-Darnyik Menyhértné 1870. május 4-ikén Pestmegye tszékéhez aziránt folyamodott, hogy férje hagyatékához való öröklési joga alapján mondassék ki, hogy azon öröklési joga elismertetik s neki a hagyaték ingatlanára birtokbizonyitvány adattassék ki; továbbá, ha oldalrokonok ahhoz maguknak jogot igényelnének, kéri, hogy özvegyi öröklés és özvegyi jogon a h igyaték haszonélvezete, illetőleg részbeni tulajdonjoga részére megalapittassék, s az igénylők rendes peruira utasíttassanak; végre, hogy D. Rozália által a hagyatékból elfoglalt ingatlanok zár alá vétessenek. A.tszék 1870. máj. 11-kén 3094. sz. a. végzésével kérelmezőt elutasította, illetőleg azt kérelmével a hagyatéki bírósághoz utasította. Ez ellen beadott sem. panaszában azt fejtegeti, hogy 1-ör, miután a perr. 565. §. szerint csak a leltározás és a hagyaték felett hozandó határozatig szükséges teendők tartoznak a szbiróság hatásköréhez; s az árva tszék csak annyiban illetékes, a mennyibei) az árvákérdekeiről kell gondoskodni, jelenleg midőn arról van szó, hogy kinek adassék a hagyaték, csak a tszék lehet illetékes annál is inkább, mert az 562. §-ban hivatkozott 5N3. §. a birtokbiróságot jelöli ki illetékesnek az osztály megtételére. 2-or. A tszék nemcsak a jelen és ^ftf sz. a. végzések hozatalakor határozottá perrend szabályai ellen, hanem különösen akkor sértette meg a perr 563. §-sát, midőn a birtokából D. Rozália által kivett hagyaték felének biztosítása iránti kérelmét elutasította. A Semmitősz ék e panaszt elvetette; „mert Darnyik Menyhért után öröklési eljárás levén folyamatban, folyamodó nő öröklési jogát azon bíróságnál tartozik kimutatni, s a hagyaték biztosítása iránti kérelmét előadni, mely előft az öröklési eljárás folyamaiban \an Ha ezen bíróságot illetékesnek nem tartja, ugyanott tartozik a bírói illetőség elleni kifogásait előterjeszteni; és semmiségi panaszát beadni, ha kifogásai elvettetnének ; „a megyetszék tehát az által, hogy a semmiségi panaszt emelőnek az öröklési eljárás köréből elvontan előterjesztett egyoldalú kérelmét megtagadta, semmiséget nem követett el. (1870. jul. 6. — 6144.) Nem képez semmiségi okot, ha az esküdlsz ki szolgálatra berendeltek névsorában olyanok is voltak, kik időközben arra képességüket elvesztették; nem az sem, ha némelyek meg nem jelenése vagy gátoltalása esetére a 36. Ion. felül berendeltek nevei előre vádlottal nem közölteltek; sem az, ha a berendelt 36 esküdt közül csak egy kis töredék foglalhatta is el helyét. Hurbán József tudor lelkész a már más alkalommal közlött eseten kivül 1869. okt. 21-kén a pesti esküdtszék által a közbéke és csend erőszakos megzavarására irányzott lázítás sajtóvétségében bűnösnek nyilváníttatott és a sajtóbiróság által félévi fogságra Ítéltetett. Ezen itélet é- eljárás ellen Hurbán sem. panaszt adott be következő jogalapokon : A bíróság közölte vádlottal a berendelt 36 esküdt névsorát, de ezek közt hármat, kik birói hivatalt vállalván, esküdti képességüket elvesztették. Ennek tudatában más 13 berendeltetett ugyan, de ezek névsora előlegesen vele nem lett közölve Ezek közül, kiket nem ismert, 8 jutott az esküdt bírák közé és épen 8 szavazattal 4 ellenében lett elmarasztalva, — A sajtó rend. 29. §. szerint a berendelt — tehát az összes berendelt esküdtek névsora közlendő vádlottal; mivel ellenkezőleg oly esküdtek is lettek pótlólag berendelve, kiknek neveik vádlottal nem lettek közölve. — A sajtó rend. 29. 30. §§. szerint az elnök köteles a szolgálatra berendelt esküdtek névsorát mindenekelőtt felolvasni; és a kiegészítést csak akkor rendelheti el, ha kitűnt, hogy 36-tan nem jelentek meg. És ez nem tartatott meg, mert az elnök mihelyt a terembe lépett, mindjárt azt kérdé: hogy az esküdtek magukat kiegészittették-e ? mire igennel feleltek — jeléül, hogy itt törvényen kivüli előintézkedéseknek kellett történni. — Az összegezés sem volt pártatlan, mert vádlott 1848-ki szerepe és papi állása kitünőleg emeltetett ki; a vádczikk egyes mondatai nem a hű fordítás, hanem a vádlevél előadása szerint idéztettek stb. stb. A Semmitőszék e semm. panaszt elvetette; .,tekintve, hogy a vádlott maga is beismeri, miszerint a szolgálattételre berendelt 36 esküdt név-ora vele szabályszerűen közöltetett, — azon körülmény pedig, hogy ezen névsorban három oly egyén is foglaltatott, kik esküdti képességüket időközben elvesztették, — semmiséget azért nem képez, mert a máj. 17-ki sajtórendelethen azon esetre, ha a szolgálati lajstromba vezetett esküdtek közül némelyek idöfolytán esküdtszéki képességüket elvesztették, ezek helyei betöltése iránt rendszabály nem foglaltatik ; „tekintve, hogy a sajtórend. 29. §. csak a rendes szolgálattételre berendelt esküdtek névsorát rendeli közöltetni, — azáltal, hogy a polgármester a választás könynyitése végett a rendes esküdteken kivül több esküdtképes polgárt is berendelt, s ezek nevei előre a vádlottal nem tudattak — semmiség annál kevesbbé követtetett el; mert a rend. 30. §-sa, mely azon esetről rendelkezik, ha a beérkezett esküdtek nincsenek 36-tan, — megtartatván, vádlott maga sem állítja, hogy a kiegészítés nem a megjelent esküdtek szabad választása által történt, és a megjelent rendes esküdtek abban, hogy oly polgárokat is válaszszanak, kik berendelve nem voltak, egyátalában nem gátoltattak : „tekintve, miszerint azon körülmény sem képez formasái'tést, hogy az ítélő esküdtek között a szolgálattételre berendelt 36 esküdt közül csak négy foglalt helyet; — mert a sajtó rend. 30. §. értelmében a történt kiegészítés után a b e rend e 11 és m eg vál aszto tt esküdtek közti különbség megszűnt; „tekintve, hogy az eljárási jkönyv szerint a szolgálattételre berendelt esküdtek, a névsor felolvasása után egészíttették ki magukat, szabadválasztás utján, és ekkép e részben is szabálytalanság elő nem fordult; „tekintve végi*e, hogy a semmiséget panaszló a jelentés ellenében oly lényeges körülményt nem bizonyított, mely az elnöki összegezés (resummé) részrehajlóságát igazolná, — (1869. nov. 10. — 3115. sz a.) *) Az, hogy sommás eljárásban ennek befejeztével az itélet nem azonnal, hanem csak néhány nap múlva lelt kihirdetve, nem k^pez mégse mmisitésre alapul szolgálható lényeges hiányt. Stark János Veszprémmegye ülető szolgabirája előtt Stark József ellen f. év márcz. 24-én 137 ft. stb iránt per*) Jelen eset m.;ga is tanúsítja, ráikép az esküdtszéki intézmény minden j 'tékonyságát elvesztheti azon szabályok által, melyek azt szervezik s eljárását rendezik. Ott, hol oly elvek, oly szabályok emelkedhetnek érvényre, mint jelen eset tanúságaként a mi sajtóesküdtszéki rendszerünkben, ott utóbbinak minden jogbiztositéka meg-szünt, ott az veszélyesebb a rendes szaktörvényszékeknél, ott annak önkénye s igy veszélyei is határtalanok. 5C*