Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)
1870 / 46. szám - Lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt inditott perekben elmarasztalható-e alperes a perköltségekben, ha ellenében felperes a követelés leróvását czélzó, előzetes felszólitását igazolni nem képes?
183 Sem mit ősz éki határozatok. Az ingókra elrendeli végrehajtás alól a vonós marhák és szekerek, mint az ingatlan tartozékai, s a gazdaság folytatására szükséges eszközök, nincsenek kivéve. Az árverés csak az igények bejelentésére kitűzött határidő lejárta, illetőleg azok jogérvényes elintézése után rendeltethetik el. Glatz Mátyás Vasmegye kőszegi szolgabirósága előtt Pratscher Rozina ellen 1869-ben 170 ft. erejéig pert indítván, az 1869. jul. 10-kén 627. sz. itélet által alperes elmarasztalásával végződött, s felebbezés nem használtatván az jogerőre is emelkedett. Felperes kérelmére 1869. nov. 21. a végrehajtás elrendeltetvén az decz. 3-án alperes ingóságai zár alá vételével foganatosittatott, árverési határnapul decz. 20-ka tűzetvén ki. Alperes 1869. decz. 11. ezen eljárás ellen semmis, panaszt adott be. Mert siket s majd egészen vak is levén, a tárgyalást vezető biró által felvilágosítva s ügyvéd vallásra utasítva nem lett, miért tehetetlenségében bárgyuságból a felebbezést is elmulasztotta; mert a bíróságnak tudomása van arról, hogy újított keresete a királyi táblán van és hogy felperest y. nyugta szerint már ki is elégítette. Különösen panaszát a 297. §. 20. pontjára alapitván előadja, mikép alperesnek két tinója és egy gazdasági szekere foglaltatott le, melyekkel ő és férje nemcsak gazdaságukat folytatják, hanem mint napszámosak kenyerüket is keresik. Eltekintve attól, hogy a perr. 423. §. az ingatlanok lefoglalásánál azt rendeli, hogy azokkal egyúttal a hozzájok tartozó oly tárgyak is lefoglalandók s elárverezendők, melyek azoknak állaga sérelme vagy érték csökkenése nélkül azoktól el nem választhatók, milyenek a gazdaság folytatására szükségelt felszerelvények, hová a vonós marhák és szekerek is tartoznak; eltekintve attól, hogy e vonós marhák alperes férje Grábriel Márton tulajdonai, s hogy azok mint a gazdaság kiegészítő részei attól elválasztva le nem foglalhatók — emiitett vonós marhák alperesnek s férjének még oly legszükségesb munkaeszközei is, melyekkel napszámban kenyeröket keresik s így a 395. §. e) pontja alá esnek. A S em mi tős zé k e panaszt azon részében, mely a 627. sz. végrehajtást rendelő végzés s teljesített végrehajtás ellen van intézve, elvetette, ellenben azon részében, mely az árverés elrendelése ellen intéztetett, elfogadta; „mert: pauaszló fél a marasztaló itélet ellen felebbezéssel vagy sem. panaszszal nem élvén; a perújítás pedig a perr. 323. §. szerint az alapperben hozott itélet végrehajtására nézve akadálylyul nem szolgálhatván — a nyertes fél kérelmére alperes ingóságaira a kielégítési végrehajtás a perr. 323. s 345. §. a) p. értelmében törvényesen lett elrendelve; panaszos azon állítása pedig, hogy felperest követelésére nézve teljesen kielégítette s ez által végrehajtási joga elenyészett, — tekiutve, hogy ezen kifogás nem a sem. panaszban, hanem a perr. 374. §. értelmében a végrehajtást megszüntető keresettel érvényesíthető — birói figyelembe nem vétethetik ; „mert: továbbá a végrehajtási eljárás ellen intézett azon panasza, hogy miután a végrehajtás csak ingókra lett elrendelve, az panaszos félnek vonós marhái és szekerére, mint az ingatlanok tartozékaira s a gazdaság folytatásához szükséges tárgyakra, melyek állítólag végrehajtást szenvedett fél tulajdonához különben sem tar toznak — helytelenül foganatosittatott volna, birói figyelembe szintén nem vétethetik, mivel a foglalás alá vett barmok és szekér, azok sorában, melyek a perr. 395. § szerint végrehajtás alá nem vehetők, nem tartoznak; és mivel azoknak mint állítólag az ingatlan javak tartozékainak lefoglalása iránt panaszt emelni, nem a végrehajtást szenvedett fél, hanem csak az illető jelzálogos hitelezők vannak törvény szerint jogosítva; és végre, „mert azon kifogás, hogy a lefoglalt tárgyak egy harmadik személy tulajdonához tartoznak, nem semm. panasz, hanem az illető tulajdonos által a perr. 464. §. értelmében igény perutján érvényesíthető; — miért a végrehajtási végzés s eljárás elleni panasz elvetendő volt „A mennyiben azonban az eljáró bíróság részéről a végrehajtás foganatosításakor egyúttal az árverés is elrendeltetett s erre határidő kitüzetett; tekintve, hogy az árverés a perr. 402. §. szerint csak az igények bejelentésére kitűzött határidő lejárata, illetőleg a bejelentett igények jogérvényes elintézése után rendeltethetik el — mint idő előtti intézkedés a perr. 297. §.1. p. alapján megsemmisítendő volt." (1870. apr. 5. — 1906. sz. a.) Semmiségi panasz alapjául nem szolgál azon körülmény, hogy az egyesbirónak testvére a felebbviteli bíróság tagja s mint ilyen az attól felvitt per előadásánál részt vett. A marosszéki egyesbiróság előtt gróf Teleky Miklós 20 forint értékű kaszáló iránt Magyari Pál s társai ellen 1869. aug. 12. sommás visszahelyezésikeresetet adott be, és annak igazolására, hogy a kérdéses kaszálót utóljára felperes használta, több tanúra hivatkozott. Tárgyaláskor alperesek a tanúk, mint érdeklettek kihallgatása ellen kifogást emeltek. Azonkívül felhozzák, hogy felperes jószágigazgatójával ez ügyben egyességre léptek, mit azonban felperes vonakodott mindeddig foganatosittani. Az első bíróság 1869. sept. 19. — 810. sz. a. ítéletével felperest a kérdéses terület birtoklásába visszahelyeztetni, alpereseket azon területre nézve minden további beavatkozástól pénzbüntetés terhe alatt eltiltatni rendelte. Alperes felebbezése folytán az erdélyi kir. tábla 1869 dec. 4-kén 10062. sz. a. kelt ítéletével aze. bir. ítéletet helybenhagyta. Ez ellen alperes 1870. — 76.sz. a. semm. panaszt adott be — melyet azonfelül, hogy tanúk elleni kifogásai mellőztettek, azok az általa feltett kérdésekre ki sem hallgatattak stb. különösen arra fektetett, hogy a kir. tábla ítélethozatalánál Ilyei Károly is, mint előadó részt vett, ki pedig az első bírónak testvére. A Semmitőszék esem panaszt elvetette; „mert a felebbviteli bíróság érdekeltsége tekintetéből felhozott azon állítás, mintha az eljáró egyes bírónak testvére, a másodbirósági határozathozatalánál befolyással lett volna, a felterjesztett tanács j könyvi kivonat által — megczáfoltátik — de ezen körülmény a perrend 56. §. és illetőleg 297. §. 4. pontja szerint különben sem szolgálhatna semmiségi panasz alapjául; „mert továbbá a bizonyítási eljárás elleni kifogások, mint az ügy érdemére tartozók és a 297. §. esetei egyikét sem képezők — figyelembe vehetők nem voltak." (1870. mart. 15. 1762. sz. a.) A 93. §. kJ pontjában érintett munkabérek iránti keresetek sorába nem tartozik azon kereset, mely ügyvédi díjazás fejében bizonyos ház felépíttetésének, vagy helyette annak megfelelő pénz érték megtérítésének kötelezésére vonatkozik. 46*