Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 5. szám

18 behelyezlelés iránti pertől külön jogügylelet képezvén, nincs jogi akadály, hogy az illető fél a még érvénytelennek nem nyilvánítón bérletszerződése alapján, a bérletiem behelyezletését törvényes ulon követelhesse. A semmilöszéknél figyelembe nem vehetők azon érdekeltségi kifogások, melyek a perben annak helyén s idejében a bíróság ellen nem érvényesíttettek. 0. Endre K. Ferencztől 1869. jun. 24-én. A. B. alatti szerződések szerint f. év sz. Mihály tói számítandó 3 évre kibérelt egy lakást s bolthelyiséget, 100 ft. eló'leg kifizetésével. Időközben K. Ferencz ellen neje kérelmére (1869. f. é. sept. 17.) a zárlat foganatosíttatott, zárgondnokul B. Ad ám kineveztetvén. Ez utóbbi azon helyiségeket egy más kereskedőnek adta ki bérbe; egyszersmind Gr. Endre előbbi bérlő ellen a megyetszékénél szerződés érvénytelenítési pert indítottak. Ezek folytán Gr. Endre a szatmári központi főszbiróság előtt K. Ferenczné és a zárgondnok ellen a kibérelt bolt s lakásba való behelyezés iránt 1869. okt. 8. 1378. sz. a. sommás pert indított. A főszolgabíró 1869. okt. 14-én alperesi kifogások ellenében a bírói illetőséget megalapította s tárgyalás befejeztével f. év okt. 15-én kelt ítélettel alpereseket a követelt helyiségeknek felperes részére leendő kiadatására kötelezte. Alperesek sem. panaszt adtak be azzalindokolva, hogy K. Ferencz a szerződéskötéskor nem volt önálló, mert köztudomásként eszelős, elmegyenge — miért a bíróságnak az orvosi szakvizsgálatot, mit alperesek kérelmeztek, el kellett volna rendelni; továbbá felperes csak az egyik Aj alatti — 500 ftról szóló — szerződést kebeleztetvén be, csalást követett el, tűiért ez ügy a bünt. hatósághoz lett volna átteendő; hogy a bíróság az uj bérlőt Gr. Kálmánt ki sem hallgatta; hogy a bíróság a tszék előtt indított érvénytelenítési per lefolytáig a perr. 12. §. értelmében a kért felfüggesztést el nem rendelte ; és hogy a bírósági elnök egyik alperes ellensége, felperes ügyvédé nek pedig meghitt barátja. A Semmitőszék a semmis, panaszt mint alaptalant elvetette; „mert: annak megbirálása, váljon a perben álló felek által felhozott bizonyítékok, az ügyben eljáró bíróság által kellő figyelembe vétettek-e s különösen, hogy az ügy érdemének alapos elitéléséhez, a perbeli eljárás vagy bizonyítékok kiegészítése szükséges e vagy nem, — az ügy érdeméhez tartozván; ezen kérdés elitélésére nem a kir. semmitőszék, hanem a perr. 108. §. szerint az illető felebbviteli bíróság van hivatva. Annakokáért alpereseknek arra alapított panasza, hogy az eljáró bíróság aziránti kérelmüket, miszerint a jelen kereset alapjául szolgáló bérleti szerződést kiállító K. Ferencz elmebeli állapotának szakértői megvizsgáltatása elrendeltessék, elmellózte, és hogy azon kérelmüknek is, miszerint a felperes ellen általuk a perfolyama alatt emelt csalási vád folytán — ez ügyben a polgári eljárás felfüggesztessék — helyt nem adott — mint az ügy érdemére vonatkozó — e helyen birói figyelembe nem vétethetett; ,,mert továbbá alpereseknek azon panasza, hogy noha ők a fenforgó kereset alapjául szolgáló bérleti szerződések érvénytelenítése végett — jelen kereset beadása előtt a m. tszék előtt felperes elleu pert indítottak és ennek elintézése előtt felperesnek ugyanazon szerződés alapján ellenük keresetet indítani a perr. 12. §. szerint jogában nem állott volna, — mégis az eljáró szbiróság; sem a keresetet hivatalból vissza nem utasította, sem ezen kifogásuk folytán, a per további folytatását fel nem függesztette, — a panaszlott birói eljárás és arra alapított ítéletnek megsemmisítésére nézve, törvényes indokul azért nem szolgálhat, mert a kérdéses érvénytelenítési per, melynek megindítására nézve — B. Ádám mint K. zárgondnokának jogosultsága felperes által, a keresetlevélhez E. alatt mellékelt m. tszéki jogérvényes határozat nyomán nem alap nélkül vétetett kérdésbe — a jelen pertől egészen külön álló jogügy levén, az arra nézve, hogy felperes az általa kibérelt lak s bolti helyiségben behelyezését— a keresetlevélhez mellékelt, telekkönyvileg bekebelezett, és még érvénytelennek ki nem mondott szerződés alapján, törvényes uton követelhesse, — akadályul nem szolgálhatván, ez esetre a perr. 12, §-sa alkalmazást nem nyerhet. „Mert végre alperesek által az eljáró bíróság s megyetszék állítólagos érdekeltségére nézve a sem. panaszban felhozott gyanúsítások mint a perben annak helyén és idejében nem érvényesített, s különben is mivel sem igazolt kifogások e helyen figyelemre nem méltathattak. (1869. dec. 3. — 3227. sz. a.) Oly ingatlannak, mely több birtokoslárs közös tulajdonát képezi, elárvereztelése csak az összes érdekelt birtokosok meghallgatása s beleegyezése, vagy a közösséget megszüntető birói ítélet alapján elrendelhető. Az árverésnek egyik fél egyoldalú kérelmére, többiek meghallgatása nélkül való elrendelése megsemmisítendő. A Kovács Péterné-fele hagyatéki ügy Erdélyben 1868. okt. 15-kén a gyulafehérvári tszék által akkép lett végrehajtásilag elintézve, hogy a hagyatéki ingatlanok ház és telek a hét Jenéi örökös közt osztatlan állapotban, közös használat mellett fentartassauak ugy, hogy a jövedelem a két Jenéi fél (Jenéi István társaival s özvegy Jenéi Istvánné) között hason arányban osztassék fel; nevezetesen pedig, hogy a házban létező vendéglő utáni haszonbérfeleévenként Jeney Istvánnak fizettessék. Ez azonban nem történvén, Jeney István Gyulafehérvár tszékéhez folyamodott, az illető ház elárvereztetéseért. A tszék 1869. apr. 5. végzésével apr. 26-ra tárgyalást tűzvén ki, az panaszlott Jeuey Istvánné halasztási kérvénye mellőzésével, egyedül Jeney István közbejöttével megtartatott. És erre a tszék a ház elárvereztetését elrendelte, az árverési feltételeket megalapította. (1869. aug. 3. 751. sz. a.) Ez ellen özv. Jeney Istvánné s társai semmiségi panaszt adtak be, kifejtvén, mikép az árverési feltételek megalapítása előtt a közösség megszüntetésének kérdése lett volna tárgyalásilag megvitatandó. Az árverési tárgyalás törvényellenesen befolyásuk nélkül lett megtartva, törvényesen indokolt elnapolási kérvényük elmellőztetvén. A Semmitőszék által határoztatott: „A. semmis, panasznak hely adatik, s a városi tszék aug. 3. 751.sz. végzése és alapjául szolgált tárgyalás minden következményeivel megsemmisíttetik, az az árverési kérelem ujabb szabályszerű tárgyalására s elintézésére utasittatik; „mert azon ház s telek, melynek elárverezését Jeney István s érdektársai a városi tszékhez 1869. febr. 18-kán benyújtott folyamodványukkal kérelmezték — a kérvényhez csatolt okiratok szerint a kérelmező felek és özvegy Jeney Istvánné s érdektársai közös tulajdonához tartozván, annak czélba vett elárvereztetése csak minden érde-