Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 32. szám - Részletes indokolás az első foly. birósági tjavaslathoz [3. r.]

127 ilyenek, az illető bi.ó-ágok által, csak ezek fogadtat- | nak el. A iiem ügyvéd által történendő helyettesítésnek tehát e nézet szerint is csak a per felvétele után kö­vetkező megjelenéseknél volna helye, a per felvételére mégis mindenkor ügyvéd tartoznék megjelenni? — a törvénykezési rendtartás szabályainak szigorú alkalma­zása mellett — igen. És ennek van ratiója; s legalább én nem akarnám a törvény ezen intézkedését ócsárolni, — mert a per felvétele okvetlenül igen fontos stádium, me­lyen az ügyvédek személyes megjelenése a per folyamára nem csekély horderejű lehet; a mennyiben igy sokszor egyezség is könnyebben jöhet létre, de meg különben egyébként is, a per — például — a 144. §-ban körülirt jegyzőköny vi tárgyalás kölcsönös elfogadásával, gyorsabb eljárást és elintézést nyerhet, mi körülbelül csak az illető ügyvédek személyes jelenléte s tettleges közremű­ködése mellett történhetik. Nem igy van a további meg­jelenésekkel, melyek majdnem kizárólag csak a perira­tok beadása s átvétele, es a halasztások mechanikus teen­dőivel foglalkoznak, s mégis természetesen sokszorosan gyakoriabbak. A felhozott^kból kifolyólag elesnek T. J. úr oksze­rűnek mondóit következtetései is, melyek egyébiránt nem is a pertárbani megjelenés helyettesítésének vitás kérdé­sére, de a tulajdonképeni képviseletre vonatkozhatnak, melyet a jelen értekezés fentebb e?éggé kifejtett. Mi pedig az ügyvédi privilégium kifogását illeti, arra elég megje­gyezni, hogy itt az ügyvéd nem mint peres fél, hanem mint ügyvéd vétetik, ki ha talán saját perében önmagá­nak egyszersmind ügyvéde is, a per felvétele után követ­kező periratok beadása s átvétele végett, bejegyzett jog­gyakornokát — a fejtegetett nézet szerint — küldheti a pertárba, illetőleg magát ez által helyettesitheti. „a többi kifogások pedig oly szabálytalanságokra vonatkoznak, melyek semmiségi okul fel nem használha­tók. (1870. april 2. 2288. sz. a.) A perrend 378. §-ban megalapított elévülési idő csali a perrend életbelépte napjától— 1869. jun. 1-től számittathalik. Az előbb jogérvényre emelkedett Ítéleteknél megkezdett, de még le nem folyt elévülési határidő az uj törvény szabálya szerint nem számittathatik. Khon Ferencznek Dobai Sándor elleni végrehajtási ügyében, Veszprémmegye rszéke 1870. febr. 8. 433. sz. a. végzésével felperes árverés iránti kérelmét visszautasí­totta, mert a perrend 378. §. szerint a végrehajtási jog 3 év alatt elévül azon nnptói számítva, melyen a marasz­taló ité'et vagy egyes^ég végrehajthatóvá vált, vagy a vég­rehajtás megkísértetett; jelen esetben pedig az ítélet 1866. sept. 23-kán jogerőre emelkedett, és felperes attól szá­mítva 3 év alatt t. i. 1869. sept. 23 ig a végrehajtás tel­jesítését nem kérte, holott az uj perrend már ezen idő lefolyta előtt június l én éleíbelépvén, ez alatt módjában állt a végrehajtást kérelmezni. Ez ellen felperes a 297. §. 18. p. alapján semmiségi panaszt adott be, mivel a törvénynek sincs visszaható ereje s igy a végrehajtatni kért ítélet, illetőleg végrehaj­tási jog csak 1869. jun. l-jén kezdett évülni. ASemmirőszék a neheztelt végzést a perr. 297. §. 18. p. alapján megsemmisítette s az árverési kére­lem érdemleges elintézésére utasította; „mert: a perrendtartásnak visszaható ereje nem levén s akkép a perrend 378. §-ban megalapított rövidebb elévülési határidő csak a pe?rend hatálybalépte napjától számíttathatván, az eljáró tszék a végrehajtási kérelmet elévülés alapján szabálytalanul utasította vissza. (1870. april 7-dikén. — 3057.) Semniitöszéki határozatok. Semmiségi alapul csak az szolgál, ha az iparosok legszük­ségesb munkaeszközei vétetnek bírói foglalás alá (395. §.J llyenekül nem vehető a minták egy része, a bolti dívá­nyok \ mérlegek. Diószeghi Károlynak Weber Lajos szappanfőző elleni perében Brassó város tszéke által 1870. febr. 1 én kelt végzéssel a végrehajtás elrendeltetett, s a zálogolás sbecs­lés febr. 4. foganatosíttatott. Ez alkalommal a meglevő 2000 gyertya-mintából 1000 darab minta, azután mérle­gek, bolti álványok stb. foglaltattak le. Ezen eljárás ellen alperes serara. panaszt adott be; mert a perrend 395. §. ellenére oly tárgyak lettek lefog­lalva, u. m. minták, mérlegek stb., melyek a szappanfőzés iparüzletéhez legszükségesebbek ; ámbár voltak más in­gók is, melyek a megítélt összeget eléggé fedezhetők. To­vábbá csak egy becsüs alkalmaztatott, ki szakértőnek nem tekinthető; és tarfák sem hivattak meg, ámbár csak neje volt hon, ki őt mint írástudatlan nem is helyettesít­hette. A Semmitősz ék e panaszt elvetette; „mert oiy munkaeszközök nem vétettek bírói fogla­lás alá, melyek a perr. 395. §. szerint mint az iparosok legszükségesebb munkaeszközei bírói foglalás alól kivé­tetni rendeltetnek; Részletes indokolás az első foly. bírósági tjavaslathoz. (Folytatás.) ' A kisegítő birák a fő- és legfőbb törvényszékeknél is alkal­mazhatók. Ez nem is lehetett másként. Elég legyen e részben csak azt felemliteni, hogy különben a felebbviteli törvényszéknél, ugyan­azon ügyben kevesebb szakértő biró itélne, mint az első folyamo­dásiban, s ha átalában áll azon elv, hogy a magasabb törvényszék azért itél nagyobb számú tanácsban, hogy Ítélete helyes volta iránt a biztosíték szaporittassák : ugy cz elvet a. szakértő birák kihagyá­sa által nom lehetett épen a bánya-ügyekre nézve illusoriussá tenni. 11. §. Ezen intézkedés azért szükséges, mert az 1840: XV. t. cz. II. R. 5. §-a oltéröleg rendelkezik. 12. Ezen intézkede'st a gyakorlatban felmerült kételyek tet­ték szükségessé, nem levén fenntartható azon itt-ott még tényleg létező anomália, hogy az első fokú törvényszék is ugy, mint a fe­lebbviteli, öt tagu tanácsban Ítéljen. 13. §. A birák fizetésének megállapításánál a sokféle fokozat mellőztetett; egyúttal azonban gondoskodni kellett arról, hogy oly birák, a kik előléptetésben nem részesülnek, haladtabb korukban buzgó és becsületes hivataloskodásokért már a törvény rendeleténél fogva megjutalmaztassanak. Ezen intézkedés a birák megnyug­tatására és szorgalmuk buzdítására jótékonyan fog hatni. 14. §. Nehogy a bírói személyzet hivatásának pontos teljesí­tésétől a birói tekintélyt is sértő kisszerű kiküldetések és végre­hajtások által elvonassék : a birósági végrehajtók intézménye ho­zatik be; ugy hogy a birák jövőre csakis kivételesen és csakis fon­32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom