Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 31. szám - Részletes indokolás az első foly. birósági tjavaslathoz [2. r.]

124 nem gátolhatja; a birói kiküldött pedig az által, hogy a j szemlét a szemle alá veendó tárgy egyes alkatrészeire is kiterjesztette, megbízásán túl nem ment; alperes külön- | ben lehető kifogásait a perr. 542. §. szerint annak idejében a perben érvényesítheti." (1870. febr. 5. 4960. s?.) Részletes indokolás az első foly. bírósági tjavaslathoz. (Folytatás.) I—2. §§. Az első folyamodási biróságok közt felsoroltatnak a békebirák is. A békebirói intézmény behozatala a közvélemény által hazánkban is sürgettetik, azon üdvÖ3 működést várván ettől, melyet egyéb művelt államokban is kifejtett; miért is a biróságok keretébe az is felvétetett. Azonban, minthogy a békebirói intézmény szervezete többrendbeli intézkedéseket tesz szükségessé, melyek a jelen javaslat keretébe fel nem vehetők, a békebiróságokról külön törvényjavaslat terjesztetett elő. A járásbíróságok képezik az egyesbiróságokat; a törvényszékek kerületei pedig akkép alakittatnak, hogy mindegyik törvényszék egy vagy több járásbirósági kerületre terjesztetik ki. A fennálló külön váltó- és kareskedelmi törvényszékek közül a fővárosi élénk forgalom és kereskedés érdekében a budapestit fenn kellett tartani. 3. §. A járásbiróságoknál többnyire aljárásbirák fognak rendszeresittetni, mint a járásbirák törvényszerű helyettesei: nehogy a járásbiró akadályoztatása miatt a járásbíróság működése fennakadást szenvedjen. Azonban már fenn említtetett, hogy sok helyütt a területi és közlekedési nehézségek miatt kisebb járásbíróságokat kell szervezni, ilyeneknél az állampénztár kiméléae végett a személyzet is csekélyebb lesz, és jelen szakasz utolsó bekezdése e czélból megengedi, hogy ily kisebb járásbíróságok vezetése aljárásbirákra is bizható, miáltal egyrészt a felek igényeinek megfelelünk, de másrészt az állampénztárt is fölösleges kiadásoktól megkíméljük. 4. §. Mennél közelebb esik az ellenőrzés, annál biztosabb annak hatálya. Ez okból a járásbirósági hivatalnokok felett is a törvényszéki elnökre bizatik a felügyelet, a mint ez már a birói felelősségi törvény 28. és 63. §§-ban is elfogadtatott. A törvényszéki elnök alkalmasabb ezen felügyelet gyakorlására, mint a messze eső feltörvényszékek. 5. §. A járásbíróságok ugyan többnyire önálló személyzettel lesznek ellátva, ezen szabály alul azonban kivétel tétetik azoknál, melyek székhelye a törvényszék székhelyével összeesik. Az ily járásbíróságok teendőinek teljesítésére, a törvényszék a maga kebeléből küld ki elegendő személyzetet; minélfogva az ily járások nagyobb népességgel is lettek ellátva, és a törvényszék elnöke a szükségnek megfelelőleg egy vagy több bírót küldhet ki, a szükséges segédszemélyzettel, és ily esetben a jegyzők közül aljárásbirákat is rendelhet ki. 6. §. Bűnügyekben a járásbíróság részint mint itélő bíróság, részint pedig a törvényszéki hatáskörhöz tartozó bűntényekre nézve mint vizsgáló bíróság jár el. Minthogy a királyi ügyész a büntető eljárásban az állam közérdekeit kép viseli és a székhelyétől távol eső járásbíróságnál személyes betekintés által, a járásbíróságnál tárgyalt bűnügyekbe be nem folyhat, hivatásának sikeres gyakorolhatása végett a havi kimutatások beküldése okvetlenül szükséges, melyek alapján egyébiránt a statistikai összeállítások is eszközlendők. 7. §. Ezen intézkedés szükséges: mert ezen ügyek fölött a törvényszék itél, azért is a vizsgálat miképen vezetése és netaláni kiegészítése fölött is csak ez határozhat. 8. §. Az elnökséget eddig oly törvényhatósági tisztviselők vitték, a kik ezen kivül egyéb, részint közigazgatási, részint bíráskodási teendőkkel is el voltak foglalva, — mely oknál fogva az elnökségre ruházott kötelezettségeknek teljesen meg nem felelhettek. Ezen abnormis állapot jövőre meg fog szüntettetri, és minthogy e szerint az elnök, a ki incompátibilis teendőkkel nem halmoztatik el, az elnökségi teendőket már a törvényszéki kerületek kisebbedésénél fogva is képes lesz ellátni; alelnökök nem lesznek rendszeresítve, kivétel csak a pesti kir. törvényszéknél tétetik, minthogy ennek kerülete Pest városán kivül négy pestmegyei járásra is kiterjed és igy egy elnök e teendőknek alig felelhetne meg. 9. §. Mivel a fennálló törvények a kereskedői ülnökök közreműködését meghatározzák: kételyek megelőzése végett ezek választásának, illetőleg kinevezésének módját is szabályozni kellett. 10. §. E §. határozatait egyrészt azon szükség, hogy a bányaperekben csak szakértő bírák ítéljenek, másrész azon tekintet indokolja, miszerint igen kétes az, hogy ily szakértő birák elegendő számmal találtatnak. A szakértő biró fogalma kettős minősitvényt tartalmaz: átaláno3 bíróit, mely az 1869-iki IV. t. czikben meg van határozva, és a bányászit, t. i. a bányászati tanulmányok rendes elvégzésének kimutatását. Ily minősitvénynyel biró jogászok száma felette csekély. Egyrészt, mert annak elérése kettős szakképzettséget, tehát kettős fáradságot, költséget és időt kiván, — másrészt, mert jelen birói és közigazgatási szervezetünkben nincs gondoskodva arról, hogy az ily fáradságos előkészület kellő állással s fizetéssel megjutalmaztassék. A bányabiróságokról szóló határozatokat tehát ugy kellett alapítani, hogy azok a rendelkezhető erők jelen száma mellett végrehajthatók legyenek és a bánya-ügyek azon biztosiléktói, miszerint felettök szakértő birákból álló tanács itél, — meg ne fosztassanak. Ez utóbbi szempont fontossága félreismerhetlen. Eddig csak a bánya-ügyek előadója volt szaktudós biró, a tanács többi tagjai vagy bányászok voltak, kiknél a jogi képzettség, — vagy birák, kiknél a bányászati szakértelem — hiányzott, s igy teljes lehetetlen vala, nemcsak az előadó túlnyomó befolyását ellensúlyozni, de legalább azt is megakadályozni, hogy ne egyedül döntsön. A jelen javaslat lehetőleg segit e balállapoton. Kimondja azt, hogy a bánya-ügyek csak oly tanácsban adhatók elő, melynek többségét szakértő birák képezik. Gondoskodott egyszersmind arról, hogy e határozat végrehajtható legyen. A bánya-ügyek eldöntésénél eddig használt szakértőket megszünteti, s helyűkbe szakértő jogtudósok alkalmazását rendeli el. A különbség rögtön feltűnik. Nem hagyhatta azonban figyelem nélkül, hogy lehető, miszerint oly szakértő jogtudósok, kik birói minősitvénynyel birnak, nem találtatnak elegendő számban. A kört tehát, honnan a szakértő jogtudósok vehetők, kiszélesítette oly módon, hogy abba minden jogvégzett bányaszakértő bennfoglaltassák. Igen természetes, hogy egyszersmind az 1869. IV. t czikkely 8—20. §-aiban érintett összeférhetlenségi okok alól a kisegítő bírákat ki kellett venni. Azon határozatok a dolog természeténél fogva az állandóan alkalmazott bírákra vonatkoznak. A kisegítő birák nem ilyenek. Ezek legnagyobb része épen mert szakértő jogász, oly foglalkozásbau, vagy hivatalban van, mely az állandó birói hivatallal öszszeférhetlen ; de nem lehetett azzá tenni a kisegítő szavazó működéssel a nélkül, hogy ez intézkedés czélja egészen meg ne hiúsuljon. (Folyt, köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pnlen, 1S69 Nyomatott Kocti á 4 n d o r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. «*. a.