Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 29. szám - Az örökösödési szerződések bekebelezhetéséről [2. r.]

115 csáttatása, az egyik szerződő Sz. Ferencz haláláig felfüg- | gesztetett, ezen jogügyletet ki nem vetkőzteti valódi jellé- | géböl, hanem az elhalasztó feltételhez kötöttnek tekin­tendő. De ajándékozási szerződésnek sem tekinthető, mert alperesre a ház több évi szolgálatai fejében, tehát viszte­her mellett ruháztatott át. A legfőbb Ítélőszék a táblai itélet megváltoz­tatásával a tuegyetszék Ítéletét hagyta helyben. Indokok: „A 4. sz. alatti okmány valódisága a ki­hallgatott tanúk vallomása által teljesen bizonyitva van; ,,Az ez okmányban foglalt jogügylet, habár annak tárgyát oly vagyon átruházás képezi is, melynek teljese­dése a halál esetétől tétetik függővé, kétségtelenül kétol­dalú szerződés jellegével bir; következve azon körülmény, hogy az okmány nélkülözi a végrendeletek törvényes szertartásait, magának a szerződésnek semmiségét nem vonja maga után; „Másrészről a hivatkozott okmány tartalmából nyil­ván kitűnik, hogy az abban foglalt jogügylet ajáudéko­zási szerződés; ,,tekintve már, hogy az ideigl. szab. 8. §-nál fogva az ajándékozó néhai Sz. Ferencz nem volt feljogosítva az ajándékozás által felperes gyermekeinek törvényes osztályrészét érinteni, és tekintve, hogy alperes ré­széről nem is állíttatott, hogy az ajándékozó hagyatéká­ban a per tárgyát képező házon kívül egyéb vagyon fennmaradóit, az ajándékozás ezen ház felére nézve sem­misnek tekintendő. — A perköltségek kölcsönös megszün­tetése azzal indokolt, mert felperes csak részben lett nyer­tes." (1870. febr. 14. - 2275. sz. a.) Semmitöszéki határozatok. A csődbíróság illetőségéhez nem tartoznak azon kerese­tek^ melyek a csőd folyama alatt, a csődtömeg kezeléséből eredt házbérkövetelések iránt támasztatnak. A csődtömeg részéről keletkezett lakbéri s egyéb tartozá­sok, mint a csőd alatti folyó kiadások a rendes birói illetőség alá tartoznak. A pesti evang. ágostai hitvallású egyházközség mint felperes Blőde csődtömege ellen 200 frt. lakbér megfize­tése iránt Pest- Terézváros egyesbirósága előtt sommás pert indított. A kereset tárgyául az szolgált, hogy a Blőde által nevezett egyházközségtől kibérelt lakhelyiségeket, annak csőd alá jutása után a csődtömeg átvette, és bizo­nyos csődtömeghez tartozó ingók elhelyezésére folyvást használja. Alperes csődtömeg képviselője a birói illetőség ellen tett kifogást állítván, hogy jelen ügy a csődbírósághoz tartozik; mert az 1840: 22. t. cz. 2. § sa szerint még azon perek is átteendök a csődbírósághoz, melyek a csőd kiütése előtt tétettek folyamatba, mennyivel inkább tehát azon perek, melyek a tömeg ellen már a csőd folyama alatt intéztetnek. Felperes részéről kifejtetett, mikép alperes csődtö­meg a kérdéses lakást folyvást birtokolván, annak lak­bére iránti kereset csődkereset tárgyát nem képezheti, mert ezen bérösszeg a csődtömegnek a csődfolyama alatti folyó kiadásának tekintendő. Azegyesbiróság 1870. mart. 9-kén kelt végzé­sével a birói illetőséget megalapította; mert jelen köve­telés a csőd kiütése után, a csődtömeghez tartozó vagyon elhelyezésére szolgáló lakhelyiségek utáni bérkövetelés­ből származván; s így arra az alperes által hivatkozott 1840: 22. t. cz. 2. §-sa, mely csupán a csőd kiütése előtt keletkezett követelésekre vonatkozó s folyamatban levő pereknek csődbirósághozi áttételét rendeli, alkalmazható nem lehet. Alperes fent előadott okok alapján semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette : „mert az 1840: 22. t. cz. 2. §-sa a bukott ellen a csőd megnyitása előtt kezdett s folyamatbm levő pereket rendeli a csődbírósághoz áttétetni; az eljáró bíróság tehát jelen a csődtömeg kezeléséből eredt üázbérkövetelésre n ezve a birói illetőséget helyesen alapította meg." (1870. mart, 31. — 2712. sz. a.) Rendes perekben a kötelezettség teljesítésére törvényileg (253. §.J rendelt 15 napi határidő nem veendő maximumnak. Az oly határidőt képez, melynél rövidebbet rendes perekben nem lehet kitűzni. Megsemmisítendő azon birói határozat, mely rendes pe­rekken a kötelezettség teljesítésére csak 8 napi határidőt tűzött ki. Ezen semmiségi eset a 297. §. 12. pontjának szabálya alá tartozik. Borbély István né Sz.-Fehérvár város tszéke előtt Borbély Erzsébet ellen telekkönyvi kiigazítási keresetet adott be. A tszék 1869. decz. 31-kén 2141. sz. a. ítéleté­vel a keresetnek helyt adott, és alperest 18 ft. 22 kr. per­költség megfizetésében elmarasztalta akkép, hogy ezt végrehajtás terhe alatt 8 nap alatt teljesítse. Ez ellen alperes semtn. panaszt adott be; mert itt rendes per forogván szőnyegen, a perrend 253. §. pedig határozottan rendelvén, hogy rendes perekben a kötele­zettség teljesítésére 15 napi határidő alapittatik meg; a bíróság törvénytelenül szabott ki 8 napi fizetési határ­időt. A megsemmisítést a perr. 297. §. 12. p.alapján kéri. A Semmitőszék a sem. panasznak helyt adott a 2141. sz. Ítéletet a 297. § 12. p. alapján megsemmisítette s a tszéket ujabb határozathozatalra utasította; „mert a hivatkozott 253. §. szerint a marasztaló ítéletben a kötelezettség teljesítésére kitűzendő határidő rendes perekben 15 napban rendeltetvén megalapitatni, az eljáró tszék szabályellenesen járt el az által, hogy a fenforgó rendes perben — a törvény ezen rendeletét mel­lőzve — alperesnek a marasztalási összeg lefizetésére ité­letileg nyolcz napi határidőt tűzvén ki, az itélet jogerőre emelkedését 8 napi határidőre szorította." (1870. mart. 21-kén. — 2460. sz. a.) A királyi itélö tábla az elébe felvitt ügyben az eljárt első bíróságot illetéktelennek találván, köteles az iratokat a semmi­töszékhez felterjeszteni. Annak jogköréhez nem tartozik az íté­letet hivatalból megsemmisitteni. Friedmann Lobi mint felperes Schmidt Venczel mint alperes ellen Eperjes város telekk. tszéke előtt 12,000 ft, erejéig előjegyzett zálogjog igazolása iránt rendes szóbeli pert indított, melyben a tszék 1869. jul. 6-kán 192. sz. a. kelt ítéletével az előjegyzést nem igazoltnak mondotta ki s felperest keresetével elutasította ; a pesti kir. tábla pedig 1870. jan. 24. kelt végzésével az első bír. végzést hivatal­ból megsemmisítvén, felperest az illetékes bírósághoz utasította. 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom