Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 3. szám - Magyar jogászgyülés [3. r.]

12 Ez ellen alperesek sem. panaszt adtak be, melyet a fentebb érintett kifogásaikkal indokoltak. A Semmitőszék határozata igy szól: „A semmis, panasz elvetetik; „mert alperesek magukat mint gyámság alatt nem álló, és saját vagyonnal biró, tehát önjogú személyek kötelezvén, és ezen jelen pertárgyát képező kötelezvény saját ingatlan birtokukra be is kebeleztetvén: az ellenük támasztott keresetre nézve önképviseletre jogosítottaknak tekintendők, minélfogva, miuián azt, hogya24-ik évkort meg nem haladták, sem nem állították, annál kevésbbé bizonyittották, a perrend 297. §. 14. pontjára helytelenül fektetett sem. panaszuk figyelembe vehető nem volt. (1869. decz. 3. — 3615. sz. a.) Tárgyalást elrendelő birói végzés ellen per folyama alatt semmiségi panasznak nincs helye. Ugyanezen szabály értendő, ha uj tárgyalás lett is kitűzve. A hátszegi kath. egyház Hátszeg város község ellen bizonyos legelő egy harmadrészének tulajdonjoga elismerése iránt Hunyadmegye hátszegi tszéke előtt pert indítván, a tszék miután az első tárgyalási napon egyik fél sem jelent meg, 1869. ang. 10. 1278. sz. a. kelt végzésével uj határnapot tűzött ki. Ezen végzés ellen alperes semmis, panaszt adott be; melyben előadja, mikép az első határnapon egyik fél sem jelenvén meg a pertárban, a pertárnok a perr. 113. §-hoz képest, az iratokat a tszéknek előterjesztette, s az az ügyet vizsgálat alá vévén, a per megszüntetését kimondotta a törvény rendeletének megfelelőleg; később azonban ez ügyet újra tanácskozás alá vévén, a fentebbi — uj határnapot kitűző — végzést hozta — mi ellenkezik ily esetben a permegszüntetését feltétlenül rendelő 113. §. tartalmával. Felhozatik, hogy az idézési végzés felperesnek későn kézbesittetett; ez azonban uj határnap kitűzését nem vonhatja maga után, mivel a 113. §. a kézbesitésről említést sem tesz; különben is a határnap kitűzésénél a perr. 132. §. rendelkezése megtartatott, arról pedig, hogy a kézbesítés a perr. 265. 267. §§. szerint eszközöltessék, gondoskodni a tszék kötelessége. Tehát a tszék a perr. szabályai ellen járván el, a 297. §. 1. p. alapján semmiséget követett el. A Semmitőszék határozata: „Miután a perr. 297. §-ban említés arra nézve, hogy tárgyalást elrendelő végzés ellen semmiségi panasznak a per folyama alatt helye lenne, nem találtatik, — a minden alapot nélkülöző semmiségi panasz elvetendőnak találtatik. (1869. decz. 7. — 3514. sz. a.) „Magyar jogászgyülés" (Vége) 14. §.Az állandó bizottmány 15 tagból áll, és a teljes ülés által évről évre választatik. A választás, ha csak a tanácskozási külön szabályok értelmében titkos szavazás nem kívántatik (11. §.), közfelkiáltással történik. A választandók sorozata az osztályok mindegyike által kiküldött négy-négy tag és az elnök vagy helyettese által állapittatik meg. E bizottmány hatásköréhez tartozik: a) az átalános jogászgyülés megállapodásainak s határozatainak közzététele, illetőleg azok foganatosításáról való gondoskodás. Ezenfelül e bizottmány: b) a tagokul jelentkezőket minősitvény tekintetében megbírálja, a belépti igazolványt kiszolgáltatja, a tagdijakat beszedi, s a gyűlés megtartására megkívántató öszszes intézkedéseket megteszi, sa költségeket a pénztárból utalványozza. c) a gyűlésen tárgyalandó indítványok bejelentését elfogadja, azokat megbírálja, a melyeket tárgyalásra alkalmasaknak tart, kinyomatja s a tagoknak megküldi. d) A gyűlés napját meghatározza, a meghívókat legalább 1 hónappal előbb kibocsátja s a gyűlés tárgyairól napirendi tervezetet készít, e) elnököt, jegyzőt, pénztárnokat önkebléből választ, a támadt hiányokat a tagok sorából kiegészíti. Határozatai érvényéhez megkívántatik, hogy ülésekre minden bizottmányitag meghivatott s legalább öt megjelent legyen. 15. §. Az alapszabályok megváltoztatását tárgyazó indítvány az átalános gyűlés megnyitása előtt legalább négy héttel az állandó bizottmányhoz írásban beküldendő, különben ezen gyűlésen tárgyalás alá nem kerülhet. B.-pesti ügyvéd-egylet IV-ik szakosztálya deczember 28-kán tartott mult évei utolsó ülésén, Apáthy István tartott felolvasást „Váltójogtan" czimű művének „a váltójogi közbenjárásról" szóló fejezetéből, mely értekezés osztatlan tetszéssel fogadtatván, a január hóban tartandó közgyűlésen a tagok közt — remélhetőleg — kiosztandó évkönyvbe kinyomatni rendeltetett. Ugyanaz ez ülésen mutatá be a szakosztály ez évrei költségkimutatását, mi jóváhagyatott. — A IV-dik szakosztály 1869. évi utolsó ülésén a kiküldött bizottmánynak Külley Ede „Néhány szó a birói szervezetről" czimű műve fölötti véleményezését olvasta fel Bróde, mint előadó. A bizottmány igen kedvezőleg nyilatkozott a műről, és köszönetet nyilvánít szerzőnek, úgy az ezen művében közlött korszerű eszmékért, mint átalán szorgalmas működéseért a jogirodalmi téren és kifejezi azon óhaját, vajha a birói kar minél több tagja közölné sajtó utján tapasztalait a törvénykezés terén. Ezután K ö r n y e y ol vasá a debreczeni ügyvédegylet azon indítványa fölötti jelentést, mely szerint a személyfogság eltöröltessék és helyébe a felfedező eskü behozassák. A személyfogság eltörlése iránt további nyilatkozat szüksége már fenn nem forogván, a kiküldött bizottmány azon nézetből indulva ki, hogy a ki ellen bebizonyithato,hogy vagyont elrejtettvagy kölcsönöket hamissággal eszközlött ki, az ugy is a fenyítő törvények szigora alá esik, és hogy a midőn ez be nem bizonyítható, helytelen, de lehetetlen is volna az illetőt maga elleni esküre kényszeríteni, az indítványt nem tartotta pártolandónak, a szakosztály mindamellett annak elvbeni elfogadása meílett nyilatkozott. Végül S i eg mund tett je lentóst a szakosztály az évi költségekről, mi helybenhagyólag tudomásul vétetett és előadónak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. FelelÓs szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocii S á n d o r saját nyomdájában Hal-piaci ét al-dunasor sarkán 9. «». a.