Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 64. szám

256 Felperesnek ezen végzés ellen intézett semmiségi panaszát a semmitöszék elvetette, mert felperesi kereset a haszonbérbe vett, de felperes birtokába nem bocsátott korcsmárlási jognak átadására vagyis az állítólagos szóbeli haszonbéri szerződés egyik feltételének teljesítésére, következőleg oly tárgyra van intézve, mely ap.t.r. 93. §-ban felsorolt, sommás eljárásra utasított keresetek között nem foglaltatik. A 93. §. f. pontja részletesen, azért nem alkalmazható, mert ez oly keresetekre vonatkozik, melyek a bérlet tartama alatt a bérlemény fenntartása végett indíttatnak és nem terjed ki oly keresetekre, melyek a bérlet megkezdése előtt a szerződésileg kikötött tárgyak egyikének birtokba bocsátását tárgyazzák. 18. A váltóügyek nem tartoznak azok közzé, melyeknél a pol. t. r. 53. $. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne. (1869. jul. 27. 384. sz. a. hozott határozat). Váltólevélre alapított 500 frt. tőke s járul, iránti követelésért R . . . felperes rendes szóbeli keresetét Temesvár város tszékéhez adta be; ezen tszék azonban felperest keresetével az ügy „illetőségéhez" utasította, mivel a kereset az előmutatott, váltójogi erővel biró váltón alapul, váltóügyek pedig a váltótszék illetőségéhez tartoznak. Felperes semmiségi panasza folytán a semmitöszék a városi tszék ezen végzését megsemmisítvén, azt felperes keresetének további törvényszerű ellátására utasította; — mivel „Habár felperes keresetét váltólevélre alapitá is, miután nem a váltótszékek által követendő kivételes váltói, hanem a köztörvényi uton érvényes eljárást kérte alkalmaztatni, s a váltóügyek nem tartoznak azok közé, melyeknél a p. r. rend. 53. §. szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne, felperes helytelenül lett keresetével a váltótszékhez utasítva. Az eperjesi ügyvéd-egylet augusztus 22-én délután 2 órakor Sárosmegye törvényszéki tanácstermében rendkívüli közgyüiést fog tartani. Ez az illető uraknak becses figyelmébe ajánltatik. Miniszt. körrendelet*) a selmeczi föbányagrófi hivatalhoz, a mármaros-szigeti, nagybányai és szomolnoki bánya-igazgatóságokhoz, a sóvári igazgatósághoz, valamennyi államjavak igazgatóságához, valamennyi magyarországi pénzügyigazgatósághoz, a pesti és temesvári jogügyek igazgatóságához. (Vége.) 5. Azon községekben elővett tárgyalások alkalmával, melyekben egyszersmind a birák hivatalos székhelyei vannak, a birák (ugy mint másnemű eljárásaik eseteiben) sem napidíjra és élelmezési átalányra, sem pedig az uti-költségek megtérítésére igényt nem tarthatnak; azon eseteket kivéve, midőn az eljárás ezen községek kültelkeinek birói megszemlélésére is szükségképen kiterjed. — Utóbbi esetekben a birák ugy a hivatalos székhelyük*) Lásd lapunk 62. számát. | tői a megszemlélt külsőségekbeni távolságnak megfelelő mértföldpénzt, mint szintén a napidijt és az élelmezési átalányt is felszámítani jogositvák. 6. Az igazgatóságok (a föbányagrófi hivatal) utasíttatnak, hogy a hivatalukhoz érkezendő utijegyzékeket, ezen rendelet értelmébeni átvizsgál tatásuk után saját hatáskörükben — és pedig haladék nélkül érdemlegesen intézzék el. 7. Az úrbéri ügyekben alkalmazott szakértők, becslők és tanuk illetméuyeinek esetről esetre történendő megállapítása, az eddigi eljárást szabályozó 1840-iki XV. t. cz. II. R. 16. fej. 12. és 13. §§., mint szintén az uj polg. törvénykezési rendtartás 208. és 218. §§-ai szerint is, szorosan az eljáró bíróság hatásköréhez tartozván,s igy a közigazgatási intézkedésnek tárgya nem lehetvén, magától értetik: hogy e részben az esetről esetre hozandó birói határozatok irányadók. Hogy azonban a kincstár netaláni túlzott birói megállapítások ellen védve legyen, annak közvetlen jogi képviselői oda utasitandók: hogy a túlzottaknak mutatkozó, és ilyeneknek felismert birói megállapitásokat esetleg a legfőbb törvényszékhez felebbezni, felelősség terhe alatt kötelességüknek ismerjék. A szakértők, becsüsök és tanuknak azon illetményei, melyek kifogás alá sem esnek, vagy a melyek esetleg felsőbb bíróságok által véglegesen megállapittatnak, tekintettel a netalán kiszolgáltatott előlegekre, az igazgatóság (a föbányagrófi hivatal) által saját hatáskörében, haladék nélkül utalványozandók. Ezen intézkedés, melynek tartalmáról a megyei tisztviselők megfelelő uton egyidejűleg értesíttetnek, miheztartás végett az illető alattas közegeknek is kiadandó. Budán, 1869. évi július hó 29-én. Kinevezések: Horváth-, sziavon-, dalmátországi miniszterem által előterjesztett — ugyanazon országok bánjának felterjesztésére Theodorovich Sándor eddigi első-rendü törvényszéki ülnök és államügyész, Szerémmegye kir. törvényszéki elnökévé — és Ka v ic h Sándor, eddigi másod-rendü törvényszéki ülnök, Pozsegamegya kir. törvényszéki elnökévé ezennel kinevezem. 1869. jul. hó 27-én. Ferenez József, s. k. Bedekovich Kálmán, Báró Rauch Levin. Az Eggenberger-féle akad. könyvkereskedésben (Hoffmann és Molnár) Pesten, ferencziek-terén 5. sz. a. épen most jelent meg és minden könyvkereskedésben kapható: A magyar polgári törvénykezési rendtartás. Az 1868. LIV. t. cz. s az arra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeletek nyomán, tekintettel egyszersmind az o. b. értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokra, 1848. előtti törvényeink és törvényszéki gyakorlatunkra. Irta Suhayda János. Ára 2 frt. 40 kr. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piac* és'al-dunasor sarkán 9. ti. a.