Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 17. szám

Pe*t.,lSti9. péntek febr. 26. 17. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbrcczcni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A sajtó-biróság illetőségi kérdése. — Hg. Karageorgievich-féle ügy. A sajtó-biróság illetőségi kérdése. Ezen kérdés tudtomra, f. 1869-ik év február 17-kén Debreczenben lett először, concret eset alkalmából nyilvánosan vitatva, Kállay Ödönnek a Borsszem Jankó elleni sajtó ügyében: s a Debreczen kerületi sajtóbiróság, magát illetékesnek ismerve, — az ügy ezen kérdése, vádlott felfolyamodása folytán, jelenben a fóniéltóságu Hétszemélyes tábla elbírálása alatt áll. A legnagyobb szerencsétlenségek egyikének tartanám, — ha csak föltételezhetnénk is, hogy első, vagy felfolyamodási bíróságaink bármelyikénél, a birói határozatot, politikai vélemények tekintetei, s nem a tárgyilagos igazság irányoznák; — kijelentem tehát, hogy ezen kérdést, — e nem politikai pártlapban, hanem tudományos szakközlönyben, a szakavatott közönség elé, csak is azon érdekből terjesztem, mely érdeket e kérdésnek, egy concret esetben elsó izben fólmerülése kölcsönöz. Szabolcsmegyei lakos Kállay Ödön, mint magán vádló, a Pesten megjelenő ,Borsszem Jankó' cz. élezlap Pesten lakó szerkesztője irányában, rágalom miatt, az 1848. XVIII. 23-k §-a alapján, mely szerint, „midőn a kereset panaszló lel folyamodására indíttatik meg, — a mely hatóságban a panaszló fél lakik, az ügy abban is elitéltethetik" : — vádlevelét, a debreczeni esküdtszéki kerület sajtóbiróságához nyújtotta. Az igazságügyminister 1867. máj. 17-ki rendeletének 5-ik §-át s jul 25-ki rendeletének 1-ső § át, alkalmasnak vette vádlott, — azokra illetékességi kifogást alapi tani: s azon elvet állítván fel, hogy a későbbi törvény, a korábbit megváltoztatja, igyekezett eme §§-ból az 1848: XVIII. 23-ki §-nak megváltoztatását értelmezni. Ezen felfogás már abban is téves, hogy rendeletet, törvény fogalmához emeli fel; még tévesebb azonbau annál fogva, hogy ha a törvéuyhozás, törvény alkotási, s illetve változtatási jogát a ministerre, per absolute — át is ruházhatná: — a sajtó ügyi törvényre nézve, ily jogot a ministerre át nem ruházott. A képviseló-házban 1867. mart. 9-én, a főrendi házban 1867. mart. 12-én határozatra emelt, 1867. febr. 25-én kelt ministeri előterjesztés szerint: Meghatalmazás csupán arra kéretett s adatolt, hogy egyelőre nem minden törvényhatóság kebelében, — hanem csak Pesten, Debreczenben, Eperjesen, Nagy-Szombatban, Kőszegen alakittassanak esküdtszékek; — s hogy ezen öt sajtó bíróságnak területi körét kijelölje, — s ideiglenes ministeri rendelet állal intézkedjék az esküdtszékek miképeni alakítása az esküdtszéki eljárásnak — a mennyiben lehet az 1848-ki ministeri rendelet szerint — szabályozása, végre azon módosítások iránt, melyek az 1848: XVIII. cz. alaki részében ezen ideiglenes birói illetékesség szempontjából szükségeltetnek. E meghatalmazásból a minister nem nyert, de nem is gyakorolt — oly jogot; mely az 1848: XVIII. anyagi részének megváltoztatását eredményezte volna. Az illetékességet, az igazságügyministernek 1867. máj. 17-ikén kelt rendelete 15-dik § a is határozottan az 1848: XVIII. 23-ik §-a értelmében rendeli elbíráltatni; 9 alakilag azon rendelet 4-ik 5-ik §-ra csak annyiban hivatkozik, mennyiben az 1848: XVIII. szerint a magán vádló, saját hatóságához — tehát jelen esetben Szabolcsmegyei lakos Kállay Ödön, Szabolcsmegye hatóságához — fordulhatna, miután azonban felhatalmaztatott, nem minden hatóságban, hanem öt esküdtszéket alakítani, sezek területi körét kijelölni: magán vádló, ha az 1848: XVIII. 23-k §-ban megadott jogával élni kiván, — köteles azon esküdtszékhez fordulni, melynek területébe — tehát Kállay Ödön Szabolcsmegyei lakos a debreczeni esküdtszékhez — lakásának hatósága, az 1867. máj. 17 ki rendelet 4-ik §-ban soroztatott. Tárgyilagos véleményem szerint, e kérdésben, az előadottól eltérő jogi nézet nem létezhetik, — mert bár mit rendelne az igazságügyminister: — a kiindulási alap, mindig azon meghatalmazás marad, melyet a törvényhozástól nyert, s melyet tul nem léphetett, de nem is lépett, — s melynek alapján kiadott rendeletei, alkotmányos független bíróság által, a törvény ellen nem értelmeztethetnek; — s Kállay Ödön azon joga, hogy sajtó perét saját hatósága előtt érvényesítse — meg nem semmittethetik. Tokaji Nagy Lajos. Hg, Karageorgievich-féle ügy. (Folytatás). Febr. il. tárgy. vége. Majstrovics, kiről a hg vallomásában már emlékezénk 1868, jul. 6. Belgrádban azt vallotta, hogy Sztankovics neki megmondotta, hugy a hg. megbízásából Mihály meggyilkolására dolgozik, s őtet is felhívta a nép fellázitására, mire ó feleié; hogy pénz nélkül semmit sem lehet tenni. — Később máj. 19. Szt. azon hírrel jött Pestről, hogy Azz pascha a pénzt megígérte s azt június 10-ki Pestrőli visszatértekor elhozandja. — Ö azonban — Majstrovics a gyilkosságban nem akart résztvenni, hanem mint önmaga őszintén bevallá a belgr. tszék előtt, csak pénzt akart sze-