Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 102. szám

406 11. 496. sz. a. kelt Ítéletét, úgy az azt helybenhagyó kir. táblai aug. 25 i 12,823. sz. ítéletet, továbbá az első bíróságnak 534. 535. sz. és a kir. táblának 12,337 — 12,338 sz. végzéseit, melyekkel a zárlat elrendeltetett, illetőleg ez helybenbagyatott — megsemmisíttetni kérték. És ezt a perr. 297. §. 15- p. tételére alapították azon tekintetből, mivel a per tárgyát képezőjavak a panaszosok tulajdonát képezik, a melyek iránti perben B. Ödönné panaszlókat felhatalmazás nélkül képviselte. A Semmitőszék által határoztatott: „A semmiségi panasz a perrend 282. §. alapján viszszautasittatik ; „mert a 298. §. b) pontja szellemében semmisógi panasznak a 297. §. 15. esete indokából csak a végrehajtás végbefejezéseig levén helye, az 1869. okt. 1-én beadott jelen semmiségi panasz tekintve, hogy a 792. sz. jelentéssel felterjesztett s jelen ügygyei egyidejűleg elintézett végrehajtási iratok szerint a neheztelt ítéletek, a vonatkozó birtok s fundus instructusának B. Jakab győztes felperes birtokába bíróilag történt átadása által még f. óv sept. 29-kén végleg foganatosíttattak, nyilván elkésetten emelietett; a zárlatra vonatkozólag különösen még a perr. 297. §. 18. tétele és a 327. §. jővén alkalmazásba, melyek szerint a zárlat elrendelése ellen semmiségi panasznak egyátalában nincs helye. (1869. nov. 24. — 3476. sz. a.) Semmiségi okul nem szolgálhat, ha 3 napi megjelenési határidő engedtetik oly feleknek, kik nem ugyan a bíróság székhelyén, de attól mégis közel távolban laknak s ügyvédjük is közelben létezik. llletéktelenség szempontjából sem, ha haszonbérlök irányában bérlet tartama alatt viszonos Kötelezettség teljesítésére irányoztalik a kereset (93. §. f. p.) És ha különben is a semmiségi panaszt a fél sajátkezűleg alá nem irta, s ügyvéde által sem ellenjegyeztetett. L. báró és báróné Sárosmegye illető szbirósága előtt P. Dávid és neje haszonbérlőik ellen a haszonbéri szerződés betöltése iránt^ sommás keresetet támasztottak; minek folytán f. év sept. 26-án 172. sz. végzéssel tárgyalási határidő tüzetett ki. Az idéző végzés a kézbesítő vevényre vezetett bizonyítványa szerint még sept. 26-án lett kézbesitve, de alperesek ünnepeik ürügye alatt azt elfogadni nem akarták s azért 29-két jegyezték be. Alperesek lakhelye a bíróság székhelyétől legfelebb másfél órai távolságra esik, miért csak 3 nap adatott a megjelenésre; rendes ügyvédjök pedig Eperjesen lakik, s igy alperesektől fél s a bíróságtól egy órai távolságban. — Az illetőség a perr. 93. §. f) pontjára alapíttatott, mert a haszonbér tartama alatt világosan elvállalt kötelezettségek teljesítésére, a szerződés betöltésére irányoztatott a kereset. Alperesek részéről semm. panasz adatott be azon alapon ; mert az idéző végzés nekik a tárgyalás napján kézbesittetett; elismerik, hogy még 26-án czéloztatott a kézbesítés, de ünnepeik miatt elfogadását megtagadták; mert 8 napi határidőt kellett volna mint nem helyben lakóknak engedni; továbbá hivatalból vissza is utasítandó lett volna, mivel telekk. elsőbbség megadatása czéloztatik felp. által ; végre felperesek 820 ft. kötbért is követelnek, mi a 300 ft. illetőséget túlhaladja. A S e m m i t ő sz é k a sem. panaszt mint alaptalant visszautasította; „tekintve, miszerint az idézési végzés akár a megjelenési határidő rövidsége, akár a birói illetéktelenség szempontjából, figyelemmel a perr. 297. §. 4. pontjára, semmis, panasz tárgyát nem képezhetvén, alpereseknek a 297. §. í. pontjára helytelenül fektetett, s különben is sem sajátkezű aláírásukkal, sem ügyvédi ellenjegyzéssel el nem láttatott. (1869. nov. 17. — 2816. sz.) A zárlat elrendelésére nem elégséges, hogy a bizonyítékokból a tettleges birtoklás nem jogos alapon nyugvása, és a kérelmező ahhozi jogos igénye vélelmeztethessék; hanem kell annak kimutatása is, hogy zárlat nélkül a tárgy értéke veszélyezett s a kérelmező jogai meghiúsíthatok lehetnek, (perr. 324.) B. Zsuzsanna s társai hajdú böszörményi lakosok a városi tszékhez f. év jun. 8-án F. Bálint ellen zárlati kérvényt adtak be bizonyos ingatlan s jövedelmei lezárolása végett, a melyet panaszlott zálogban bírt, s mi iránt per van folyamatban. A városi tszék azt 631. sz. a. visszautasította; mert zárlatot igazoló alapos ok bizonyítékául mi sem lett felmutatva; mert zárgondnok javaslatban nem hozatott, s a megbízott meghatalmazási levele a kérvényhez nem mellékeltetett. Ez ellen felp. semmis, panaszt adtak be; fejtegetve különösen, hogy ők a zárlat törvényes alapját eléggé kimutatták, midó'n hivatkoznak azon zálogváltási perre, mely a kérdéses ingatlanra vonatkozik, s melyből ahhozi tulajdonjoguk világosan kitűnik, mire szolgál a A) okirat a kérvény mellett. — A zárgondnok javaslata pedig csak a zárlat foganatositásával eszközöltetik ; a meghatalmazás melléklete pedig nem szükségeltetett, mert az érintett i zálogperben átalános meghatalmazást mutatott fel. A Semmitőszék a panasznak helyt nem adott; „mert a perr. 324. §. szerint arra, hogy a zárlat el• rendeltessék, nem csupán az kívántatik, hogy valamely ! vitás tulajdonra nézve a kérelmezőnek ahhoz való jogos igénye, s a tettleges birtokos birtokának nem jogos alapon ' nyugvása, a felmutatott bizonyítékokból alaposan vélel| meztethessék ; hanem egyszersmind annak kimutatása is, ' hogy zárlat alkalmazása nélkül a tárgy értéke veszélyezve j s a kérelmező jogai meghiusitásnak vannak kitéve; a zár' lat alkalmazásának ezen második feltétele pedig jelen | esetben semmivel sincs igazolva. (1869. nov. 9.1943. sz. a.)