Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 100. szám - Az államügyészség szervezéséhez. 2. r.

399 igazoltassék, és a tanúk jelenlétükben újra hallgattassa­nak ki: Az egyes biróság ezen igazolási kérelmet vissza­utasította. És e végzés ellen alperesek semmis, panaszt \dtak be — a perr. 297. §. 17. p. alapján. A Semmmitöszék a semmis, panaszt elvette: „mert a perr. 306. §-sa csak oly mulasztásokat enged igazolhatni, melyek a mulasztóra nézve tőrvényben ki­szabott bizonyos joghátrányt vonnak maguk után. „Ezen mulasztások sorába nem tartozhatik a peres felek meg nem jelenése a kitűzött tanúkihallgatásnál; miután a perrend az ily elmaradáshoz nemcsak joghátrányt nem köt, hanem 196. §-ban ellenkezőleg világosan azt rendeli, hogy a tanúkihallgatás a felek meg nem jelenése esetében is teljesitendő. Ugyan ebből félreérthetlenül az is következvén, miszerint a felek elmaradása a kihallga­tott tanúk ismételt kihallgatására okot nem szolgáltathat." „De egyébként is sommás eljárásban az igazolás kér­dése az ügy érdemével együtt tárgyalandó, és egy közös ítéletben megoldandó levén, a kihallgatott tanúknak ujabb kihallgatása az igazolási eljárás utján már azért sem esz­közölhető, mivel ugyanaz csak az itéletileg elfogadott igazolásnak következménye lehetne, Ítélet után pedig tanú­bizony itási eljárás többé helyet nem foglalhat. „Végre az igazolási kérvény arra nézve, hogy kér­vényezőnek az elmulasztott perorvoslat utólagozhatására is határidő engedtessék — ki nem terjedvén, a semmiségi panasz ide vonatkozó része minden aíapot nélkülöz. „Ezen okoknál fogva folyamodó igazolási kérvénye a törvény által meg nem engedett esetben benyújtottnak tekintendő levén, mint ilyen a perr. 313. §. szerint hiva­talból is visszautasítható lett volna." (1869. deez. 2-kán. — 3621. sz. a.) A lakhiiiritési keresetek a sommás eljárást megalapító 93. §. esetei közé s különösen annak e) pontja alá tartoznak. Mint természetüknél fogva leggyorsabb elintézést igénylök, a bérlettöli elmozdítás iránti keresetekként (93. §.J sommás eljárás alá tartoznak. Mint ilyenek rendes peruira nem ulasithalók. K. Zs. Bácsmegye egyik szbirája előtt P. Teodor ellen bizonyos lakkiüritése iránt sommás keresetet adott be. Tárgyaláskor alperes tagadván felperes birtokjogát, kifogást tett a szbiróság illetősége ellen, s kéri az ügyet rendes perutra utasíttatni, különben is a lakkiürittetés csak 3 hói felmondásra eszközöltethetvén. A szbiróság felperest keresetével rendes perutra utasította. 1869. okt 29-én. 649. sz. a. A Semmitőszék következőleg határozott. „A semmis, panasznak hely adatik s szbiróság vég­zése megsemmisíttetik s a per érdemleges intézkedés vé­gett visszaküldetik; „mert lakkiürítési keresetek már természetüknél fogva a leggyorsabb sommás utoni elintézést igényelvén, de a bérlettőli elmozdítás iránti keresetek a perr. 93. §. szerint tüzetesen is a sommás eljárás alá tartozók közé sorozva levén, az eljáró biróság végzése a perr. 297. §. 5. p. értelmében megsemmisítendő volt. (1869, decz. 3. — 3661. sz. a.) A föügygyel kapcsolatos viszonkereset esetében perletétel­nek csak alperes beleegyezésével lehet helye (perr. 71. §.) Megsemmisítendő (297. §. I. p.) azon bírói végzés, mely a perletétel elfogadása felett alperes előleges meghallgatása nélkül határozott. H. János Trencsénmegye tszéke előtt 362 ft. 71 kr. ügyvéddij iránt P. Adolf s Regina ellen pert indított. Azon­ban tárgyalás s alperesek kihallgatása előtt felperes a perletételét jelentő folyamodványát beadta; minek folytán a tszék 1869. ang. 5. — 3227. sz. a. végzést hozott, mely szerint a perr. 70. §. alapján a perletétel helyét találta s felperes 18 ft. perköltségben elmarasztalta. Ez ellen alperesek semm. panaszt adtak be azon okból, mert ők a föügygyel kapcsolatosan visszonkere­settel éltek; tehát az ő beleegyezésük nélkül a perletétel nem volt elfogadható, s igy elóbb jkönyvi meghallgatta­tásuk lett volna eszközlendő, a perr. 71. §. értelmében. A Sem mitőszék határozata: „tekintve, hogy alperes felperesi kereset ellenében, a föügygyel kapcsolatban viszonkeresettel élt, ése szerint a perr. 71. §. értelmében csak beleegyezésével lett volna a felperes által szorgalmazott perletételnek helye, miután alperesnek ez iránti meghallgatása mellőztetett „a perr. szabályai mellőzésével hozott fenti végzés a 297. §. 1. p. értelmében megsemmisíttetik, s a tszék a fe­lébb felhívott 71. §. értelmébeni eljárásra utasittatik. (1869. decz. 6. — 2418. sz.) A perrend 337. §. által az előbbi törvények szerinti eljá­rás a tékozlás miatti zárlat elrendelésére nézve is fentartatott. Ily zárlat elrendelésére tehát az 1723 : 48. tcz. értelmé­ben a megyei biróság, illetőleg törvényszék nem tekintethetik illetéktelennek. Cs. István ellen Nyitramegyében a megyetörvény­szék által Cs. Károly kérelmére tékozlás miatt a zárlat elrendeltetett, — alperes bírói illetőség iránti ki­fogása elvetésével. (1869. sept. 6. 3295. sz.) Alperes sem. panaszában azt fejtegeti, hogy a tékoz­lás miatti zárlat a perr. 324. 336. §§. alá nem tartozik, hanem arra nézve a 337. §. szerint az eddigi eljárás tar­tandó meg,mely szerint a tékozlónak nyilvánítás a megye bizottmány köréhez tartozik. Az 1723. tcz. 3. §. szerint ugyanis a pazarlás miatti zárlat közgyűlés elébe tartozik, mely annak megvizsgálására küldöttséget küld ki, melynek véleménye alapján mondatik ki a zárlat iránti határozat. A Semmitőszék következőleg határozott: „Miután a tékozlás miatti zárlat elrendelésére a perr. 337. §. által fentartott előbbi eljárás szerint az 1723. 48. tcz. értelmében a megyei biróság illetéktelennek nem te­kintethetik, alperesnek a perr. 99. §-ra alapított semmis, panasza a perr. 297. §. 2. p. alapján elvettetik. (1869. dec. 7. — 2606. sz.) Ha az, kinek az esküleiétel bíróilag oda ítéltetett, bűnvádi kereset és vizsgálat alalt áll, azért az eskületélele fel nem füg­geszthető, s az a bűnvádi eljárás eredményétől függővé nem tehető. Mig az illető ellen a vizsgálat csak folyamatban vaa, mig tehát el nem Ítéltetett $ bűnösnek ki nem mondatott, addig eskü ­letétele fel nem függeszthető. (322. §. c. p.) Vissza nem utasítható azon semmiségi panasz, mely csak a fél aláírásával van ellátva. R. Gyula a gyula-fehérvári egyes biróság előtt Gr,

Next

/
Oldalképek
Tartalom