Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 100. szám - Az államügyészség szervezéséhez. 2. r.

Pest, 1869. kedden decz. 21. 100. szám. Tizenegyedik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. E napokban ez évi előfizetések lejárván, tisztelettel kérjük e lap előfizetőit, hogy előfizetésük megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek. Az előfizetési díj hctenkint kétszeri megjelenéssel jövőben is egész évre 8 írt. félre 4 frt, és évnegyedre 2 frt. Az államügyészség szervezéséhez. Chorin Ferenci jogtudor ügyvéd úrtól (Aradról.) II. Mi az államügyészség feladatának fejtegetését nehezíti, azon ellentét, mely ezen iutézménynél a politikai kormányérdekek, és a büntető eljárás által biztosítandó egyéni jogok között kifejlődött, — mely ellentét azon fonák eljárás eredménye, mikép a kormányok a közvádlót nem az igazságszolgáltatás, hanem a politika eszközének tekintik, melynek czélja a fenálló hatalom érdekeit támogatni, és minden megtámadás ellen biztosittani. Azon jogfejlődésünk múltjával is ellenkező eszmét, hogy a büntető igazságszolgáltatás kormányérdeket ké pez, jogéletünk rendszerében meghonosittatni nem engedhetjük, s ha át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy a büQtető eljirás a jog szent ügyét képezi, akkor el kell ismernünk azon elv igazságát is, hogy a büntető bíróságok és az államügyészség szervezésénél, a fenálló kormány érdekei szempontjából kiindulni nem szabad, hanem ellenkezőleg, összes befolyásunkat oda kell irányozni, hogy a büntető igazságszolgáltatás, a dolog természeténél fogva változékony kormányrendszerektől és érdekektől lehetőleg elkülönittessék. Jól tudom azt, hogy nem létezik oly guttapercha, mely a jogérzetet a politikai meggyőződéstől egészen elkülöníthetné, — de ép ezen indokból felette kívánatos, hogy a büntető törvénykezés intézményei, a törvények hibás alkalmazása, és a politikai szenvedélyek ellen, a lehető legnagyobb biztosítékot nyújtani képesek legyenek. A politika által befolyásolt büntető igazságszolgáltatás az, mi ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdenünk kell. Azon férfiakkal, kik az államügyészben a változékony kormányrendszerek eszközét keresik, és a közvádlót főleg politikai pereknél a kormány támogatására óhajtják használni, e téren vitatkozni hasztalan kísérlet lenne; s mind az mit tőlük követelhetünk, abban pontosul össze, hogy czéljaikat nyiltan bevallani elég bátorsággal bírjanak. Az azonban, ki azon nézetnek hódol, hogy a politikai vádak visszaélése ellen biztosíték keresendő, ki azon meggyőződést osztja, hogy a nép jogérzetét, nemcsak a közönséges bűntények, hanem a politikai vétségek és bűntények terén is kifejteni és megszilárdítani szükséges, az bizonyára kétségbe vonni nem fogja, hogy a minisztériumtól függő, és annak kénye és kedve szerint elmozdítható államügyészség, a visszaéléseknek tág tért nyit. Minden párt, kivétel nélkül, egyenlő érdekekkel bir, hogy alkotmányos országban a nem tilos mértéke a politikai agitá Melléklet e számhoz í megrend. iv: Kassay tiónak és tevékenységnek azon üldözéstől megóvassék, melynek a minisztérium rendeletei által vezetett államügyészség részéről mindig kitéve lesz. Ezen általános észrevételeket azért bocsátottam előre, hogy igazoljam annak szükségét, miszerint az államügyészség helyes szervezésének első követelményét az képezi, hogy annak tagjai ép oly függetlenek és elmozdithatlanak legyenek, mint a birák. Ha elismertetik is annak szüksége, hogy létezzék egy közeg, mely a bűntényeket az állam nevében üldözi; mégis tagadni nem lehet, hogy a vádemelés az igazságszolgáltatás, és nem az államkormány ügyét képezi, mely egyedül a törvény szabályai szerint Ítélhető meg, — és ép ily állandósított vádlóközegek irányában biztosítékokat kell keresnünk, melyek ezen hatalmat, a politikai befolyás visszaéléseitől lehetőleg megóvják; mert az, ki a büntető törvénykezés terén jártas, bizonyára ismerni fogja azon nagy befolyást, melyet a közvádló, a büntető perek kimenetelére gyakorol. A közvádló főleg a vádaláhelyezésnél igen fontos szerepet játszik; a biró a magánszemélyektől eredő bűnvádi kereseteket, mielőtt a vádaláhelyezést kimondaná, a legszorosabb s behatóbb vizsgálat alá veszi, mert attól tart, hogy a vád a magánérdekek és szenvedélyek által sugaltatik. Ellenben a közvádló irányában, a vád vizsgálata a legtöbb esetben formállitássá változik át, mert a biró a vele coordinált, érdektelen, és a büntető tudománynyal kiválólag foglalkozó államhivatalnokba bizva, már előre feltételezzi, hogy az a bünvádat törvényes alap nélkül nem emelte volna. Állandósított vádlóközegek a beadott bűnvádi keresetek behatóbb vizsgálatát,azon mértékben gyengitik, melyben ezen eljárás alapossága a magánvádak által szükségkép fokoztatik. De én egy lépéssel még tovább megyek, s azt állítom, hogy az állam nevében a bűntényeket üldöző vádlóközeg, a birót még a szóbeli és nyilvános tárgyalásnál is hajlandóvá teszi, a vád állításainak nagyobb súlyt tulajdonítani, mint a védelem ellenérveinek. Az államügyész egy, a büntetőjoggal kiválólag foglalkozó jogász, mig ellenben a birák tevékenysége az első folyamodású törvényszékeknél a jog minden ágára kiterjed; s miután az államügyész kétségtelenül az ügyesebb jogászok köréből választatik, állásánál és azon szüntelen érintkezésnél fogva, melyben a törvényszék tagjaival áll, eiőnyösebb helyzetben van, mint a védő, kivel szemben számos biró még azon balvéleménytől sem tudja magát emancipálni, hogy állításai, fejtegetései s átalában vádlott melletti küzdelmei az önérdek által sugaltatnak. Ha állításaim a valóságnak megfelelnek, ugy tagadni ' nem lehet, mikép az államügyészség függetlensége, azon közigazgatási törvények czimü munkájára. 1£j$gj