Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 7. szám

28 tika segélyével ki emelje azt mi nálunk is hasznosan követendő lenne. És igy megy keresztül sz. az összehasonlító codificatió fáklyájával, az eljárás minden alkatrészein kritikailag vizsgálódva mindenütt, hogy a jobbat, tökéletesebbet feltüntethesse. Azért ise müvet ugy ajánlhatjuk szakértőink s törvényhozóink figyelmébe, mint váltójogi irodalmunknak oly kiváló becsű terményét, melynek, valódi szükséggé vált váltójogi reformunk kifejlődésére, megérlelésére csak a legüdvösb hatása lehetend. Budapesti ügyvédi egylet. Az ez évi közgyűlést megelőző utolsó rendes ülés beigazolta, hogy az egyleti alapszabályok alkotta apparátus ép oly nehézkes, mint teljesen inpracticus. Hónapokon át tárgyaltattak az illető bizottmány kebelében Pósfay Károly „birói szervezeti javaslatának" alapelvei, heteken át folytak az indítvány és bizottmányi jelentés felett a negyedik szakosztály üléseiben a viták, és ezen tüzetes munkálatok egy rendes ülésen lettek volna felülbirálandók, azon kilátással, hogy a már háromszor meghaladott viták a közgyűlésen ismét megújulnak! Ily apparátus mellett nem lenne csoda, ha az ügyvédegylet minden munkálatával post festum jönne. Mily nehezen alakul már meg az a rendes ülés, s ha megalakult, felmelegittetnek ugyanazon eszmék, melyek a szakosztály és bizottmányok üléseiben már avatottan és tüzetesen tárgyaltattak, s melyek fonalán jöttek létre a szakosztályi megállapodások; igaz hogy a reüdes ülésen többnyire azok szólanak, kik addig a szakosztályi működésben részt nem vettek, de az a dolog lényegén mit sem változtat, mert ujat nem mondanak, s hogy mégis mindenik elmondhassa azt, a mit a szakosztály kebelében előtte már elmondottak, az ülést napokon át kell folytatni, hogy végre ugyanazon eredmény állittassék elő, mely a szakosztályban létesíttetett, vagy oly eltérő vélemény emeltessék érvényre, mely a tagok nagyobb részvéte mellett már a szakosztály kebelében túlsúlyra emelkedhetett volna. Ez ulon czéltévesztett marad az egylet működése, s mig ily nehézkes vájudások szükségesek egy tudományos vélemény megszülemlésére, í.ddig a kívánt sikerhez az egyletnek alig lehet reménye, miért is óhajtjuk, hogy az egyleti alapszabályok mielőbb gyökeresen megváltoztattassanak, már csak azért is, mert az alkotott mechanismus nehézker sége mellett az alapszabályok egyes rendelkezései is oly homályosak, hogy tízféle, szüntelen vitákra alkalmat adó magyarázatot is megengednek.íme a 14. §. értelmében f. hó 8-án megnyittatott több mint 40 tag jelenlétében a rendes ülés, s midőn az a következő napon folytattatni szándékoltatott, mert folytatni kellett, hogy megállapodás jöhessen létre, már találkoztak, kik e folytatást ellenezték, mert 30 tag (a mely az ülés létrejöttéhez kívántatik) jelen nem volt, e felett azután folyt a vita hosszasan, mig végre nagy nehezen sikerült az ülés folytatását kieszközölni, azon fenntartással, hogy annak megállapodásai csak annyiban fognak a közgyűlés napirendére tűzethetni, a mennyiben a közgyűlés a 14. §. abbeli értelmezését helyesnek elfogadja, hogy a rendes ülés létrejöttéhez igen, de folytatásához és határozathozatalhoz 30 tag jelenléte nem szükséges. Ha már most a közgyűlés ez srtelmezést helytelennek találja? Akkor a négy napi tanácskozás hasztalan volt, s kezdőinek elölről azon viták, melyek sokszoros ismétlésüknél fogva uutatókká válnak, s melyek azután a munkakedveta tagokban végképen elölik; és ha azután mégis jönnek létre megállapodások, a közgyűlésen újból felelevenittetnek az alig elmúlt viták, de addig elveszett a drága idő, kifáradtak a tagok, mint igazolta a rendes ülés másod, harmad és negyed napon eszközlött folytatása is, s hozathatnak ép e körülményeknél fogva oly határozatok, melyeket kikerülendők, állították fel az illetők e roppant zsibbasztó apparátust! Mi óhajtjuk a tudományos kérdések alapos megvitatását, de nem tartjuk elérhetőnek az egylet jelenlegi szerkezete mellett a sikert, mely az alapos vitáktól méltán várható, miért is a magunk részéről is erélyesen sürgetjük az egyleti működés módozatainak, és ennélfogva az alapszabályoknak gyökeres megváltoztatását. Áttérve már most az ülés folyamára és a tárgyalások érdemére, röviden felemiitjük azok eredményeit.^ negyedik szakosztálynak Apáthy István által előadott, a „Perrendtartási bizottmány" működésének beszüntetését tárgyazó jelentése tudomásul vételt, ugyané szakosztálynak a birói szervezet alapelvei tárgyában hozott határozatai, Kórnyey Ede mint előadó, védelme folytán legnagyobb részben elfogadtattak, csakis a külföldi egyetemeken végzett jogászok tekintetében határoztatott, hogy a menynyiben ezek, egyébb előfeltételek teljesitése mellett, a hazai tételes törvényekből leteszik a vizsgát, szinte képesítettek legyenek a birói állomások betöltésére; a békebirák ítéleteinek és peregyezségeinek végrekajtása szinte a végrehajtói közegekhez utasíttatott, az egyes birák intézménye elvettetett, (mi a gyors és olcsó igazságszolgáltatás érdekében elég sajnos!) és a felebbviteli és semmiségi panaszok némely eseteinek felsorolása mellőztetett. A harmadik szakosztály által előterjesztett abbeli indítvány : kéressék fel az igazságügyi minisztérium a törvény javaslatoknak az ügy védegylettdi előzetes közlésére, közhelyesléssel elfogadtatott, egyúttal pedig a megállapodások szerkesztése és a jegyzőkönyv hitelesítése czéljából Horváth Károly, Kórnyey Ede, Mátyus Aristid, Siegmund Vilmos, Pósfay Károly, Szilágyi Dezső és Matolay Elek urak küldettek ki. Kitüntetés ; Varga Benedek Esztergommegye első alispánja kir. tanácsosi czimmel ; — B a 11 a Mihály váczi ügyvéd Ferencz József-rend lovag keresztjével; — M a k a y Sándor Krassó in. e. alispán kir. tanácsosi czimmel, — Krassó megyében Oraviezán egy második tszék felállítása elrendeltetvén a ,K r a ssómegye tszéke Oraviezán' czimmel 1869 jan. 1. kezdette meg működését. FelelCs szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Peilen, 1869. Nyomalati Kocsi Sándornál Hal-piact is al-dunasor sarkán 9. f*. ».