Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 92. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 6. r.

Pest, 1869. kedden novcui. 23. 92. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbrcczcni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. —• Semmitőszéki határozatok. Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. Mihajlovics Miklós úrtól. V. (Vége.) Feltűnő, hogy a 416. §. az ingatlan jószág függő termésére a végrehajtást a jószágnak csak zálogjoggali terheltetése esetében nem engedi meg, az igényt fel nem emiitvén; holott a 417. § a haszoubérbeadást igénynyeli terheltetés esetében is meg nem engedi. A 416. és 417. §§. között tehát lényeges különbség van felállitva, melynek okát nem látom be. Mert a függő termés lefoglalása, melyről a 416. §. szól, és a jószág haszon bérbeadása között, melyről a 417. §. szól, nem a végrehajtás lényegére és tárgyára, hanem csak a végrehajtás módjára nézve van különbség, miután a függő termés, ha lefoglaltatik, árverés utján eladatik, ha pedig a jószág haszonbérbe adatik, azt a ha-zonbérlö szedi, és a végrehajtató a haszonbérből, mely a függő termés közvetlen eladásából befolyó vételárt képviseli, elégíttetik ki. A mily joggal akadályozhatja tehát az igény a haszonbérbeadást, szintoly joggal akadályoztathatja a függő termés lefoglalását is, és viszont. Kimutattam — úgy tartom — a fentebbiek szerint, hogy a telek könyvileg feljegyzett igény nem szolgálhat akadályáúl az azzal terhelt jószág végrehajtási haszonbérbe adásának, és ha igen, akkor mint ok, miért ne szolgálna akadályul a függő termésre intézett végrehajtásnál is. Hátra van kimutatni még azt is, hogy az ingatlannak zálogjoggali terheltetése sem akadályoztathatja a hitelezőt a függő termés lefoglalásában, és az ingatlannak végrehajtási haszonbérbeadásában. Fentebb említetten), hogy a végrehajtásnak e két neme egymástól csak a módra,de nem lényegre, vagy is a végrehajtás tárgyára nézve különbözik ; a mit tehát a haszonbérbeadásról mondani fogok, az a függő termés lefoglalására is alkalmazandó, és viszont. Valamint a feljegyzett igény nem akadályoztathatja a haszonbérbea iást, ugy a zálogjog sem tekintethetik ily akadálynak, részint ugyanazon okoknál fogva, melyeket az igényre nézve felhoztam ; részint pedig azért, mert a haszonbérbeadás esetében a telekkönyvi rangsorozat szerint nyert elsőbbségi jogok nem szenvednek sérelmet. A zálogjog kiterjed ugyan a jelzáloggal terhelt ingatlan tartozékára is, tehát a termésre is, de azon termés alatt, melyre a zálogjog kiterjed, csak a függő, még el nem különített— be nem szedett — termésértetik; azonban a jelzálogos hitelező csak azon függő termést van jogosítva lefoglalni, mely az ingatlanon akkor, midőn ő a végrehajtást az ingatlan ellen intézi, találtatik, és még nincs elkülönözve, s ezen jog nem csak a betáblázott, hanem a be nem táblázott hitelezőt is megilleti; az ingatlan a függő terméssel együtt árverés utján eladatik, és a vételárból a betáblázott hitelezők a rangsorozat szerint, és ezek után a be nem táblázottak is elégíttetnek ki. Ebból az következik, hogy a hitelező mindaddig, mig az adós, mint tulajdonos ellen a végrehajtási foglalást nem eszközli, nem akadályoztathatja az adóst saját függő terméseit a neki tetsző módon szedni, vagyis azt eladni, vagy a jószágot haszonbérbe adván, azt a haszonbérlő által szedetni. És ha ezt az adós teheti, aunál inkább teheti a biró a hitelező kérelmére; mely utóbbi esetben a haszonbérleti jognak bekebleztetnie kellene; ezen bekeblezés által — természetesen — az előbb betáblázott hitelezők elsőbbségi jogai változást nem szenvedvén. Az or.fz. bir. ért. alapján alkotott ideigl. törv. szab. 21. §-a szerint az oszt. polg. törvk. mindazon szabályai, melyek valamely telekkönyvi jog szerzésének elenyész se módjára vonatkoznak, úgyszinte a 156. §. szerint azon törvények is — mi egyébként ugyanaz — melynek az ily jogok szerzésének vagy elenyésztének alapul szolgálnak, érvényben hagyattak. Az oszt. polg. törvénykönyvnek az imént idézett §§-ok által érvényben hagyott 1121. §-a szerint a végrehajtási árverés a bekeblezett, annál inkább a be nem keblezett haszonbérleti jogot megszünteti. A dolgon nem változtat semmit azon körülmény, hogy a haszonbérbeadás birói végrehajtás utján történt; mert, ha az ingatlan előbb betáblázott hitelezők kielégítése végett, és azok részére intézett végrehajtás folytán adatik el árverés utján, a későbbi hitelezők kielégítése végett történt haszonbérbeadás amazoknak nem praejudicálhat; ha pedig a később betáblázott hitelező részére vezetett végrehajtás folytán adatik el ez úgy is az ingatlannak vételárából foga rangsorozat szerint kielégíttetni, a mennyiben abból kételik: ha végre az épen be nem táblázott hitelező kielégítése végett adatik el, az ingatlan, ennek követelése szintén csak a vételár netáni fölöslegére van szorítva, s ha ily felesleg nincs, követelése is elesik; mert a megelőző betáblázások miatt joga úgy is csak praecarius. Azonban mindezen esetekben felteszem azt, hogy az ingatlan még a haszonbérlet tartama alatt adatik el, és ez által azt kívánom bebizonyítani, hogy a haszonbérbeadás által az előbb szerzett zálogjog csorbát nem szenved, a mennyiben a foglalás az ingatlanra a haszonbérlet ideje alatt eszközöltetik. Egyébiránt, hogy egyrészt a haszonbérlőnek árverési haszonbérbeadás utján szerzett joga ne legyen illusorius; másrészt pedig az előbb betáblázott hitelezők jogai