Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 89. szám
355 a további bértartozás kifizettetett, s a városi tanács által az egész bérleti ügylet kiegyenlittetnek, befejezettnek nyilvánittatott, minek jeléül a biztosítékul letett 1700 ft. értékpipirok Steinernek visszaadattak. Midón azonban ezen ügylet annak rendé szerint végleg befejeztetvén, a város részérói ez ügyben a felsőbb politikai hatósághoz, az akkor létezett helytartótanácshoz felterjesztés tétetett; ezen hatóság a bérelengedést érvénytelennek mondotta ki, s további politikai felterjesztés folytán az akkori kir. udvari cancellária hason értelemben határozott. így azután ez ügy a biróságok elébe került. Pe^tváros közönsége ugyanis — tiszti ügyésze által képviselve, 1866. decz. 7-én a pestvárosi tszékhez keresetet adott be Steiner ellen a hátralevő 4215 frt. haszonbértartozás s járulékai iránt. A tárgyalás befejeztetvén, P e s t v á ro s tszéke által hozott ítéletben felperes keresetével elutasittatott, alperes az alól felmentetett; „mert: alperes valódiságukra nézve kétségbe nem vont okiratok kai bebizonyította, hogy a követelt bérrészlet, a bérlet tárgyát képezett városligeti tó kiszáradása miatt, a városi teljes tanács által e 1 e n g e d t e t e 11, sőt okirattal bebizonyította, hogy a városi tanács a keresetlevél A. melléklete szerint kötött bérleti ügyletet befejezettnek nyilvánitván, alperesnek aí óvadékul letett értékpapírokat visszaszolgáltatta. „Felperes ezen elengedéseknek, valamint a bérleti ügylet befejezésének érvényességét kétségbe vonja ugyan azon oknál, mert az 1862. évi helytartótanácsi (c. a.) uta sitás szerint a városi teljes tanács felsőbbjóváhagyás nélkül bérelengedésekre jogosítva nem volt; minélfogva az E. alatti helytartótanácsi s F. alatti cancellariai rendeletek által, a bérelengedések jóváhagyása megtagadtatván, a városi közönség az elengedett bérleti összegeknek utólagos behajtására utasíttatott. „Azonban, tekintetbe véve azt, hogy a C) alatti helytartótanácsi utasításban a bérelengedéseknek felsőbb jóváhagyás végetti felterjesztése határozottan meghagyva nincsen, és hogy felperes tárgyalásilag elismerte, miszerint felsőbb jóváhagyás végett, maga a (bérleti) szerződés sem volt felterjesztve, tehát a szerződő felek eljárásának érvényét a fennálló gyakorlat támogatta; tekintve továbbá azt, hogy a Gr. a. helytartótanácsi rendelet, mely a bérelengedéseknek jövő esetekben felsőbb jóváhagyás végetti felterjesztését meghagyja, 1865-ik évben — oly időben kelt, s jutott a szerződő feleknek tudomására, midőn a kérdéses bérelengedések már megtörténtek ; oly visszaható erőt pedig, melynél fogva ajóhiszemüleg kötött magánjogi ügyletek, megsemmisíthetők volnának, a felsőbb politikai rendeleteknek sem lehetne tulajdonítani; végül tekintetbe véve azt, hogy a városi teljes tanács, a valódiság tekintetében, Duliczky Vilmos és Andorfi Endre levéltárnokok által erősített 5. sz. a. feliratában maga elismeri, miszerint az A) alatti szerződés 11-dik pontja, melyben a bérfizetés nem létező bérleti tárgytól is kiköttetik, jogi szempontból kifogástalannak nem tekintethetvén, betű szerint nem alkalmazható, és hogy a felsőbb jóváhagyás végetti felterjesztést meghagyó (Gr. a.) rendeletelőtt kelt bérelengedések, mint bevégzett tények alperes irányában teljes joghatályt nyertek; „ezen okoknál fogva az alperes által igazolt bérelengedések érvényességét érvénytelenitő per nélkül megtámadni nem lehetvén, alperes a kereset terhe alól annál inkább felmentendő volt, mert a hit alatt kihallgatott Kraszonyi József volt polgármester és Kada Mihály volt íöj^gyzö vallomása szerint alperes a bérben birt városerdeí tóuak kiiszapoltatását a városi elöljáróság utján több izben sürgetvén, a városi közönség a bérleti tárgy megrongálásának kiigazítása,s a bérlő karának elhárítása végett a szük-eg^s lépéseket megtenni elmulasztotta.(1868. jun. 16. — 23402. sz. a.) A kir. itélő tábla felperes felebbezése folytán következő Ítéletet hozott: „Az eljáró városi tszék ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik (1868. sept. 30. 20676. szám alatt.) A legfőbb i t á 1 ő s z é k hason értelemben határozott — a k. tábla ítéletét a felhozott okoknál fogva megerősítvén. (1869. okt. 21. — 438. sz. a.)*) 28. A végrendeletek kiilkellékeit illető perekben a szentszékek a perr. 22. §. szerint rnegszii nlek illetékesek lenni. Illetékesek csak a polgári törvényszéke k. Ugyanezen elv alkalmazandó ily ügyekben az illetőségre nézve a perrend életbelépte előtt kezdett pereknél is. Bessenyei László Szabolcsmegye tszéke előtt Kőműves Károly stb. ellen Bessenyei Otilia 1859-ben kelt végrendeletének — külkellékek alapján való megsemmisítése s a végrendelkező összes hagyatékának megítélése iránt pert indított 1862. év január 10-i keresetével. A megyetszék — a per lefo'yta után — illetétékességétmegalapitván,felperest keresetétől elmozdította s a végrendelet érvényességét kimondotta (1867. april 10 én. — 372. sz. a.) A kir. tábla azonban a birói illetőséget leszállította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette (1868. jun. 18-án 5761. sz. a.) Ez ellen felperes felfolyamodásában különösen arra hivatkozott, hogy az or. birói szabályok a bírósági szervezete 24—42 §§-bau a sz. székek polgárjogi illetékességéről szóval sem emlékezvén, annak megszüntetése feltételezhető, mint a personaliss tárnoki székek eltörlése is, melyek a törvény által egyenesen szintén nem lettek eltörülve. Ez szerint s ez alapon a megyeiszék illetékessége megalapítandó volt. A legfőbb itélőszé k következő végzést hozott: „A m. kir. itélő táblának végzése az átmeneti minist, intézk. XIV. cz. 1. §. értelmében hivatalból feloldatik — a mennyiben az által jelen ügy a kérdéses végrendelet külkellékeinek állítólagos hiánya tekintetéből a szentszék mintcausalis bíróság illetőségéhez tartozónak kimondatván, Szabolcsmegye tszékének birói illetősége leszálittátott; „tekintve, hogy a szentszékek a végrendeletek külkellékeit illető perekre nézve, a jelenleg hatályban levő perrendtartás 22. §-sa szerint illetékesek lenni megszűnvén, az ezen perek feletti bíráskodás gyakorlatára a fentidézett törvény szabályai szerint illetékes törvényszékek vannak hivatva. (1869. okt. 22. — 145. sz. a.) *) Ezen, ily kedvező kimenetelű ügyet, Nagy Károly, pesti ügyvéd vitte keresztül. S z e r k.