Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 83. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközéseknél mint kellessék az érdekelteknek továbbá eljárni? 2. r.

Pest, 1869. péntek október 22. 83. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom: A telekkönyv összeütközések. — Semmitőszéki határozatok. — Logfőbb itélöszéki döntvények. A telekkönyvnél előforduló összeütközéseknél mint kellessék az érdekelteknek továbbá eljárni? Kopp Ferencz telekk. igazgató s előadó úrtól. (Pozsonyban.( (Vége.) Eredménye a bírói elítélésnek a harma­dik összeütközési esetben. Ez esetben a hitelezőnek követelése csak fele összeg erejéig és pedig az egyidejüleges tulajdonos birtokának felére keblezhetö be és ugy a zálogjog tárgyilagos terjedelmére nézve az összeg másik felére érvényte­lennek nyilvánittatik következő okoknál fogva. Az átíratást kérvényező a zálogjogérti folyamodóval — mint már előadva volt, véletlen esemény által közös elsőbbségbe lépett, ezen alapnál fogva az el­sőbbség előnyeit a közös tulajdon és más dologi jogok alapelve szerint egyiránt kell megosztani, (o. p. t. k. 16. F. II. R.) minek az a következménye, hogy ezen közös elsőbbség oly módon alkalmazandó gya­korlatilag, hogy a hitelező bekeblezése csak a követelése f e 1 e erejeiga tulajdonos fele birtokára érvényes; — a másik fele pedig törlesztetik. — Lehetne ugyan gon­dolni, hogy a hitelező követelése felét a tulajdonosnak egész birtokára és nem — mint előbb állíttatott — csak felére keblezhetnó be; de ez következetes és igazságos nem lenne, miután ez nem képezne egyaránt előnyt és hátrányt és a közös elsőbbségből eredő osztás elveinek nem felelne meg, mi a következő példával lesz felvilágosítva. Egy tulajdonosnak van 2000 frtnyi értékű állomá­nya, és a hitelező követelése 4000 ft. Ha tehát a 4000 ft. fele vagy is 2000 ft. az egész birtokra bekebleztetnék, úgy a hitelező ezen 2000 ftnyi felével az egész nevezett állomány értékét absorbealná, s igy a tulajdonos a közös elsőbbség megosztá­sából mi előnyt sem élvezne,holott egyaránt élvezné, ha a 2000 frtnyi összegnek bekeblezése a nevezett állo­mány felére kimondatnék, miután ennek következtében a 2000 frtnyi birtokértékből csak fele, azaz 1000 frtnyi érték emésztetnék fel. — Ha az ellenkező fordulna elő, t. i. a birtok értéke 4000 ft. és a követelés 2000 ft.; úgy ez esetben a 2000 ftnyi követelésnek fele 1000 ft.a4000 ftos birtok feléből, azaz 2000 írtból egészen kikerül. — Csak ezen módszer folytán azaz, ha az összeg fele csak a bír­tuk felére rendeltetik bekebeleztetni; — mutatkoznak az elsőbbség előnyei, és az összeütközés hátrányai, melynek ellenébe más módszer alkalmazása mellett az állomány a bekeblezett összegek különbségénél fogva, az egyik vagy másiknak előnyét többé kevésbbé megsem­misíti, és a hátrány néha egészen csak az egyikét, ter­helné, mi az elsőbbség előnyeinek és az összeütközési hát­rányainak semmikép sem felelne meg. \ Hogy az elsőbbség elő ny o és az összeütközés hit. r án y a az előadott módon osztandó és felszámítandó, a dolog természetéből folyik.Mert a zálogjognak tárgyi­lagos terjedelme kétszeres viszonyban fejlik, t. i. egyszer azon tárgy tekintetében, mely biztosítékul szol­gai (a birtok) és egyszer azon tárgy tekintetében, mely biztosíttatik (a követelés). A zálogjogot terjedel­mére nézve m i n d k é t tá r g y n a k tekintetbe vételével kell megosztani, ha annak sikere az egyenlőség ered­ményének megfelelni akar. Ezen állítás annál helyesebb, ha meggondoljuk, mily nagyok az előnyök és hátrányok a beadványozókra nézve, ha nem egyidejűleg jöttek volna az iktató­hoz. Ha az egyik, a vevő, beadványát csak egy pillanattal előbb adta volna be, mint a másik — a hitelező, úgy az előbbinek elsőbbségi előnye és a másiknak későbbségi hátránya abból állott volna, hogy az elsőbbi az egész állo­mányt egészen tehermentesen és az utóbbi sem­mi zálogjogot sem kapott volna. Jött volna ellenben a hitelező előbb és a vevő utóbb az iktatóhoz, úgy a hite­lező elsőbbségi előnye és a vevő későbbségi hátránya abból állana, hogy a hitelező a zálogjogot egész köve­telése erejéig az egé sz birtokra elnyeri és a vevő az állo­mányt az egész követeléssel terhelve átveszi. — Miután azonban vevő és hitelező az iktatóhoz egyidejűleg jöttek, tehát mindegyik csak felét az elsőbbségi előnynek és felét a későbbségi hátránynak nyerheti abból, a mit ka­pott volna, ha az egyik előbb vagy később érkezik az iktatóhoz. Ha már a vevő előbbi jövetele által az egész állományt tehermentesen, későbbi jövetele által pedig az egész követeléssel terhelve kapja; úgy az előnyök és hátrányok megosztása az egyidejüleges bead­ványozásnál abból áll, hogy az állomány felében teher­mentes és felében a követelés fele erejéig terhelve van. Épen igy járna a hitelező is az előbbjövetelnél, hogy t. i. ez esetben a zálogjog egész követelése erejéig az egész birtokra bekebleztetnék; a később jövetelnél pedig zálogjogot nem is nyerne. Ezen egyidejüleges beadványozás által igy kelet­kezett előnyök és hátrányoknak eredménye az, hogy a hitelező a zálogjogot csak követelésének fele erejéig a fel e állományra nyeri el. Eredménye a birói intézkedésnek a ne­gyedik összeütközési esetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom