Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 78. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 2. r.

310 Senimitöszéki határozatok. A lottó hivatal, hivatalnokai ellen hivatalból származóit követelésekre nézve, nem tekintethetik oly választett bíróságnak, melynek határozata (perr. 345. §. g. p ) végrehajtás jogi alapjául szolgálhatna. Végrehajtás csak birói határozatok alapján érvényesíthető. Bíróságon kivül, közigazgatási ulon s ily közegek által magánjogi ügyekben kelt határozatok alapján birói végrehajtás nem foganatosittathatik. N. Frigyes volt lottó collectans mintegy 611 frtot a kezelése alá jött pénzekből elsikkasztott. Ennek folytán ellene közigazgatási uton vizsgálat és kellő eljárás tartatott, melynek folytán a budai lotto-hivatal ötet 1868. év april 16. — 22085. sz. a. kelt határozatával a 611 forint 38 kr. elsikkasztott összeg megtérítésében elmarasztalta. Ez alapon a m. kir. kincsiári jogügyi igazgatóság — Nyitramegye törvényszékénél a végrehajtás elrendelését s foganatosítását kérelmezte. Nyitramegye tszéke 1869. július 10-én 5711. sz. a. kelt végzésével a végrehajtási kérvényt elutasította — következő indokolással: 2*} „Az 1868. évi 54. t. cz. 345. §. rendeletéhez képest csa k jogérvónyes birói határozat alapjáns illetőleg az e§. által kijelölt esetekben lehetvén csak végrehajtásnak helye, ez okból, tekintve azt, hogy a mellékelt határozvány bíróság kivül hozatott, a hivatolt törvény alapján jelen kérelem elutasittatik." Ez ellen a kincstári jogügyi igazgatóság, semmiségi panaszt adott be következő okokból: 1- ör. Mert a perr. 345. § sza helytelenül alkalmaztatott; mivel ezen §. g. pontja szerint a választott bíróságok határozata alapjáu is elrendelhető a végrehajtás. — Már pedig, midőn egy lottó collectans hivatalát elfoglalja, aláveti magát azon szabályrendeleteknek, melyek szerint a hivatalos viszonyból származó követelések iránti kérdések felett, a közigazgatósági hatóságok hivatvák határozni. Ily esetben tehát a közigazgatási hatóság választott bíróságnak tekintendő. Midőn tehát N. Frigyes alperes magát a hiv. szabályrendeleteknek alávetette, ellene a lotto-hivatal illetékesen hozta az elmarasztaló határozatot. 2- or. Mert a főméit, kir. curia kimondotta, hogy hivatalnokok ellen, hivatalos viszonyaikból eredő követelések erejéig a közigazgatási uton hozott marasztaló határozatok végrehajthatók. — Kéri tehát a megsemmisítést a perr. 297. §. 18. p. alapján. A Semmitőszék következő határozatot hozott: „A semmiségi panasz elvettetik ; „mert felperes azt, hogy a végrehajtatni kért itéle-^, tethozó hatóság oly választott, bíróság minőségével lett volna íelruházva, melynek Ítélete a törv. rendt. 345. §. g. pontja alá sorolható lenne, nem igazolta; s azért a felhozott 297. §. 18. pontjának esete fen nem forog.* (1869. sept. 11. — 1238. sz. a.) Az eskü letételi készség bejelentésére szabott határidő a perr. átmeneti intézk. miniszt. rend. V. cz. által nem érintetik; arra az, mint csak a perorvoslatokról rendelkező szabály, nem vonatkozik. A jelenkezési határidő az előbbi perrend szerint számítandó, habár az az uj perr. életbelépte határidején túl esik is. K. Dávid J. Vaszilka ellen Szamosujvár egyesbirósága előtt bizonyos követelés iránt pert iuditott, Ebben ítélet hozatván, a biróság felperesnek a föesküt odaítélte Í1869. május 6-án 323. sz. a.) Eze n ítélet K. Dávidnak május 18-án kézbesittetett tehát az oszt. perr. szerint az ítélet jun. 2. jogerőre emelkedvén, a bejei, határidő jun. 5. járt le; de felperes a törvényes határidő alatt az eskü letételére való készségét be nem jelentette. Ennél fogva igazolási kérvényt adott be jun. 23-án, mely azonban az eljáró biróság által mint eli késett hivatalból visszautasitatott (1869. jun. 24. 506. sz. a.) miután a polg. perr. 307. §. szerint a 15 napi határidő 5-től számítva már 20-án lejártnak volt tekintendő. Ez ellen K. semmiségi panaszt adott be azon alapon: mert a bejelentési határdő az előbbi p. p. r. hatálya alatt (1869. június l-ig) le nem járván — határideje az 1868: 54. t. cz. 239. §-sza szerint lett volna számitandó. Minthogy pedig ezen törvény szerinti hosszabb bejelentési határidő csak június 18-án járt le— az elmulasztását igazoló kérvény a 306. 307. §§. értei mében a törvényesen engedett nyílt határidőben adatott be. A Semmitőszék határozata: „A semmiségi panasz elvettetik ; „mert a f. év május 6-án 323. sz. a. hozott Ítéletben felperesnek kötelességévé tétetvén, az eskületételérei készségét az Ítélet jogerejüvé válta után 3 nap alatt bejelenteni; ezen határidő a törv. rendt. átmeneti intézkedéseit szabályozó rendelet V. cz. által, mely kizárólag csak a perorvoslati határidőkre vonatkozik, nem érintetik; „mert annak tekintetbe vételével, hogy az ítélet felperesnek május 18-án kézbesítve lett, az eskületételérei készség bezárólag június 5-ig bejelentendő, ennek elmulasztása miatt pedig az igazolás a tőrv. rendt. 307. §. értelmében bezárólag június 20 ig kérelmezendő lett volna. „S mert ezeknélfogva az első biró a törv. rendt. 313. §.-szát helyesen alkalmazta, midőn a panaszosnak június 23-án beadott igazolási kérvényét elkésés okából visszautasította. (1869. sept. 3. 1307. sz. a.) Legfőbb itélöszéki döntvények. 17. A sajtó utjáu elkövetett becsületsértések elleni perek csak a sajtó-esküdtszékek körébe tartoznak. A rendes bíróságok ily keresetek elintézésére illetéktelenek, azért azok hivatalból leszállitandók A becsületsértési sajtó-v étségek ellen a rendes bíróságok s a polgári perrend szabályai nem alkalmaztathatnak. Sajtó utján elkövetett becsületsértés miatt Grold Fülöp Szekulics Gyula eJÉen Pozsonyváros tszéke előtt pert indított. A törvényszék 1868. okt. 31-ki végzésével felperest becsületsértési birság keresetétől elmozdította; mert ezen kereset egy állítólag sértő ujságezikknek közlésére alapíttatván, s ennélfogva a keresetnek alapját sajtóvétség képezvén; az 1848. évi XVIII. tcz. II. fejezet 1. §-a értelmében a sajtóvétségek felett bíráskodó esküdtszék hatásköréhez tartozik ; miért is a kereset, mint ezen városi tszék előtt illetéktelenül indított, leszállítandó, a perköltségek azonban kölcsönösen kiegyenlitendőknek nyilvánitandók voltak azért, mert alperes a birói illetőség elleni kifogást tenni elmulasztotta.