Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 77. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 1. r.

307 telt végzések ellen a per. 297. §. 10. s 18. pontjaira hivatkozott semmiségi panasznak hely nem volt adható. De épen azért, mert ugy az idézett Ítélet, mint az arra a'apitott végreh. végzések a végrehajtást alperesek vagyonára egyedül H. Mihály értékéig rendelték el, a végrehajtás alkalmával a telek előzetes kihallgatása által lett volna kiderítendő, hogy alperesek s különösen végrehajtást szenvedő H. Ödön, egyátalában öröklött é valamit és mennyit H. Mihály után; minthogy pedig ezen körülmény tisztába hozatala egészen mellőztetett, s a végrehajtás arra való tekintet nélkül H. Ödön ingó s ingatlan birtokára foganatosíttatott — ezen néma hozott végzések értelmében történt végrehajtási eljárás megsemmisítendő s H. Ödönnek jutott hagyatéki osztályrész előzetes tárgyalás általi megalapítása a végrehajtás foganatosítása iránt megkeresett bíróságnak meghagyandó volt.— (1869. aug. 14. — 705. sz. a.) A bíróság tagjai testvérekből alakulván, ugyanazon ügyben az érdekeltség s elfogultság nélküli bíráskodás nem feltételeztethetík. A bíróság ily alakulása semmiségi esetet képez. Borsodmegye egyik főszolgabirósága és esküdttársa előtt B. László és Özvegy B. Miklósné T. Károly s többek ellen sommás visszahelyezési pert indított, mely le is tárgyaltatott, és Cs. Bertalan szolgabíró s Cs. Sándor esküdttársa által 1869. máj. 2-kán ítélettel elláttatott, mely a visszahelyezésnek részben helyt adott. Alperesek f. év június 23-án semmiségi panaszt adtak be, melynek folytán A Semmitőszék 1869. aug. 17-kén kelt végzésével a f. év május 2-án hozott ítéletet megsemmisítette; mert, a hivatalos jelentésekhez mellékelt nyilatkozatok szerint a perben itélt helyettes főszolgabíró és esküdttársa mint testvérek érdekeltség s elfogultság nélkül ugyanazon ügyben az ideigl. tkezési szab. 104. §. 5. pont szerint nem bíráskodhatván, a bíróság ugyanazon §. 6. p. ellenére szabályszerűen alakítva nem volt." (1869. aug. 17-kén. — 981. sz. a.) Legfőbb Ítélőszék! döntvények. 15. A haszonbéri jog bekebelezhetésc iránti záradékban haszonbérbe adó által semmi feltétel sem köttetvén ki, a bekebelezés haszonbérlő javára elrendelendő. Ennek ellenében a bérfizetési határidők meg nem tartása figyelembe nem vehető. Zemplénmegyében Cseley Herrain mint haszonbérbeadós Tasnádi Balázs mint bérlő közt 1866-ban haszonbéri szerződés köttetett azon feltéthez nem kötött záradékkal, hogy a bérleti jog bekebeleztethessék. Ennek alapján bérlő a haszonbérleti jog bekebelezéseért Cs. ingatlanjaira folyamodott. A megyei tszéka bekebelezést haszonbérlő javára elrendelte (1867. jun. 7. — 1793. sz. a.) Aki r. ítélőtábla a megyetörvényszék végzését helybenhagyta s azt következőleg indokolta „A kérvényhez csatolt szerződésben a haszonbéri jognak bekebelezése tekintetében felfolyamodónő által adott engedély semmi feltételhez nem köttetvén, a haszonbéri szerződés értelmébeni bekebelezést rendelő első bir. végzés helybenhagyatik." (1869. Alperesnő részéről az fejtegettetett felfolyamodásában, hogy a bérlő jogai a haszonbér-szerződés feltételeitől vannak függővé téve; mivel pedig haszonbérlő a bérfizetéseket rendesen nem teljesiti, haszonbéri joga megszűnt, mi végett már perbe is fogatott. Ily körülmények között a bekebelezést feltétlenül elrendelni nem lehetett. A legfőbb ítélőszék azonban a kir. ítélő tábla végzését indokainál fo^va helybenhagyta. (1869. september 18-dikán. — 1894. sz. a.) 16. Adásvevési szerződésből származó jogviszonyok peren kívüli uton el nem intéztethetnek. A felek e jogviszonyok feletti kihallgatása peruion eszközlendö. Ily jogviszonyok fenforgása mellett, leltározás s birói átadás peruton kívül nem, hanem csak peruion és birói ítélet következtében eszközöltethetik. Kaufman Ábrahám m.-szigeti lakos Hollósi Lukácstól, őt fele részben illető nyomdai szerelvényét megvásárolta, 1868. okt. 21. a szigeti tszékhez beadott kérvényében annak birói átadását kérelmezte, s mivel a felszerelvény fele részben a nyomdatárstulajdonosát Davidovicsot illeti, annak leltározását is kérte, a vétel valódiságát a vételszerződés bemutatásával igazolván. A városi t s z é k a nyomdai szerelvények leltározását s birói átadását elrendelte (1868. okt. 22. 2518. sz. alatt). Ennek folytán 1868. okt. 22. — ugyanazon nap a tszéki kiküldött által a leltározás és átadás foganatosíttatott. Akir. Ítélőtábla azonban ezen eljárást megsemmisítette s az összes érdeklettek meghallgatását elrendelte következő végzésével. „A fele részben Kaufmann Ábrahámot, fele részben Davidovits Adolfot illető nyomdai felszerelvények leltározását s átadását rendelő végzés egyik tulajdonostárs D. Adolfnak nem kézbesittetvén, az ennek alapján nevezett birtoktárs értesítése s közbenjötte nélkül foganatosított eljárás megsemmisíttetik s a leltározás s átadás végett uj határidő kitűzése s ugyanakkora minden érdeklett felek behivatása s további szabályszerű intézkedés végett stb. (1868. decz. 24. — 30027. sz. a.) Ezen végzés ellen D. Adolf fel folyamodott, mert a másod bíróság bevégzett ténynek vette, mintha a nyomdai szerelvények fele részben Kaufman Ábr. tulajdonát képeznék, holott ez a kérdés sarkpontja, melyet peren kívüli eljárásban elintézni nem lehet. Ő azt tartotta sérelmesnek, hogy egy vitás jog végrehajtási átadása rendeltetett el, egyik fél kérelmére, daczára ennek a másod bíróság az e részbeni panaszt figyelemre nem méltatta, hanem az eljárást oly ok miatt semmisítette meg, mit fel sem emiitett. A tény abból áll, hogyőifj. Hollósi Simonnak a nyomdai üzletben közkereseti társa volt, Hollósi megbukott, s ez által az üzlet egyedül ő reá szállt; mert a csódösszeirásból kitűnt, hogy Hollósinak nemcsak követelése nincs a közkereseti társak javaiban, hanem még tartozásban áll, mely a tömeg terhére szolgál. Ily állapotban ruházta át Hollósi társjogait Hollósi Lukácsra, ez pedig Kaufman Ábrahámra, holott ő a váltótörvényszékileg bejegyzett szerződésnél fogva más közkereseti társ elfogadására nem köteleztethetik; mivel oly személyes jogok