Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 76. szám

304 sára 15 napi határidőt tűzött ki, s a hirdetvényt kibocsá | totta, miről alperest aug. 16. értesítette. Alperes ezen végrehajtási eljárás s a 636. sz. vég­zés s ennek foganatosítása ellen jul. 6. 746. sz. a. s e m m i­ségi panaszt adott be; mert alperes a felperesnő ellen szintén egy pert foly­tat, miért, hogy a végrehajtástól megmeneküljön, egy 36 frtos takarék-pénztári könyvecskét téteményezett le a bíróságnál, azon kérelemmel, hogy az minta marasztalási összeg biztosítására szolgáló a fentérintett per kimenete­léig bírói zárlatban tartassék, mely kérelemnek végzésileg hely is adatott. Azonban felperes felfolyamodása folytán ezen végzés megsemmisíttetvén a kir. ítélő tábla által, s a végrehajtásnak hely adatván — a városi tszék nem hogy hivatalból eljárt volna s a letéteményezett összeget felpe­resnek átadta volna; hanem a másod bírósági végzést egyszerűen tudomásul vette. Ennek folytán felperes újra folyamodott a kielégítés iránt s azt a tszék 636. sz. vég­zésével elrendelte; sőt ezen s az előbbi kérvény s felfo­lyamodás költségeit is 9 frtban megnlapitotta, mintha a letéteményezésről mit sem tudott volna. Nyilván való tehát, hogy a 293. §. 18. p. szerint semmiséget követett el; és mert a 293. §. c) pont ellenére egy üllő és 2 csavar­fogó mint mesterségéhez tartozó eszközök foglaltattak le; mivel szemben figyelembe nem jöhet a végrehajtó abbeli jelentése, hogy más tárgyakat alperes ellenzése miatt foglalni sem lehetett, mert a kijelölési jogot a vég­rehajtató gyakorolja, és a biró az ellenmondásra figyelni nem tartozik. Felperes utólagosan aug. 28 dikán 909. sz. alatt szintén benyújtott semmi s.panaszt. aziránt,hogy a) A bíróság nem volt jogosítva a végrehajtó által a 366. §. értelmében megalapított végreh. költségeket le­szállítani ; és b) az alperes által önkényt felajánlott és beleegye­zésével lefoglalt 1 ülőt s 1 csavar fogót a zár alul felmen­tetni ; mivel neki még több ily eszközei levén, itt a 395. §. c) p. helyet nem foghat; — és ha ilyenek foglaltattak volna le, ezek felmentése csak a legfőbb bíróság által történhetik; végre c) mert ha alperes azt gondolta, hogy felperest a ta­karékpénztári könyvecskével kielégítette, a 374. §-ban kijelölt korlátozásnak lett volna helye. Kéri a végzést a 297. §. 4. p. fogva megsemmisittetni. A Semmitószék 1869. sept. 17. határozta: „A semmis, panasz elvettetik és ugyan alpe­res panaszát illetőleg azért, mert tekintve, hogy ez a 36 ftos takarék-pénztári könyvecskét az elmarasztalási összeg biztosításául csak feltételesen téteményezte le, arról tehát, mint nem kielégítési alapról a biróság annál kevésbbé in­tézkedhetett, mivel a feltétel bekövetkeztéről nem értesít­tetett, s annálfogva felperes kérelmére szabályosan járván el, eljárása a törv. rer.d. 297. §. 18. pba nem ütközik; és mert a tszék egy üllőt és egy csavarfogót a zár alól úgy is feloldván, alperes mesterségéhez megkívántató legszük­ségesb eszköztől meg nem fosztatott. E számhoz mellékeltetett: megr. iv Kassay „Bírósági A felperesi panaszt illetőleg pedig azért, mert a tszék a költséget helyesen szállitván le, az üllő és csavarfogó­nak mint legszükségesb eszköznek a zár alóli felmentése a törvényben gyökerezik. (1442. sz. a. 1869. sept.17.) Semmiségi panasznak a zárlatot elrendelő végzés ellen nincs helye, hanem csak a zárlatot megtagadó végzés ellen. (perr. 297. §. 18. p.) K. Henriknek H. J. elleni ügyében előbbi kérelmére Szeben város t s z é k e által Hammersdorf helységben H. nevű lakos pinczéjében levő pálinkamennyiségre a zárlat elrendeltetett — a polg. törv. rendt. 324. §. zártétele alapján „avagy a kére lmezö jogai egészben vagy részben meghiusittathatnának." (1869. jul. 1. 2435. sz. a.) zár­godnoknak szebeni kereskedő B. Péter kineveztetvén. Ugyanazon tszék július 20. kelt végzésével a zárlat foga­natosításával M. János tszéki hivatalnok bízatott meg. Ez ellen H. J. alperes, illetőleg ügyvéde jul. 23. sem­miségi panaszt adutt be azon okadatolással, hogy a június 28-tól borszéki fürdőben idéző H. alperes házbelieiuek július 20-kán kézbesittetett az azon nap 2435. sz. a. kelt végzés. Ebből tudta meg panaszló, hogy jul. 1. kelt vég­zéssel K. Henrik kérelmére U. J. ellen 2árlat rendeltetett s az foganatosíttatott is. Hogy mi okból s mi alapon ren­deltetett el a zárlat H. J. tulajdonát képező pálinkára, nem tudhatja, minthogy sem K. Henrik kérelme, sem ájul. i. kelt végzés a p. 1. r. 327. §. ellenére nem lett kézbesítve sem alperesnek, sem panaszló ügyvédének. Ennélfogva a 297. §. 16. p. semmiségi esete forog fenn. De egyúttal a 297. §. 12. p. semmiség is el van követve, minthogy a tszék a p. t. r. 327. §-ban a kifogások beadására kitű­zött határidőre sem figyelmeztette alperest. Ezenkívül a főügyben is semmiség követtetett el, mert a p. t. r. 324. §. szerint a zárlat csak azon esetben elrendelhető, midőn valamely tulajdoni, használati, vagy birtokjog válik vi­tássá. Itt pedig ezen esetek egyike sem forog fenn, mert a lezárolt vagyon az ő tulajdona s annak birtokában ő van. A Semmitószék következő végzést hozott: „A semmiségi panasz elvetettik, mert a p. t. r. 297. §. 18. p. értelmében semmiségi panasznak nem a zárlatot elrendelő, hanem az azt megtagadó végzés ellen levén helye, jelen esetben a zárlat elrendelése, és foganatositása által, semmiség annál kevésbbé van elkövetve, mivel pa­naszló a zárlatot elrendelő végzés ellen annak vételétől szátnitva 8 nap alatt a p. t. r. 327. §. értelmében kifogá­sait beadhatja. (1869. aug. 26. 971. sz. a.) — Semmitöszéki előadások sept. 24. s köv. napokon : Móga Jeromos mint Móga János hagyatéki gondnoka ellene Mihá­lovits György által indított ujitó perben; — Ugyanazon felek kö­zött halasztásnak helytadó végzés ellen ; — Mihálovits Ferencz, Specht József és Roza, Récsán Gábor, Avasán Alexa végrehajtási ügyben ; — Hatházi István, Heizler Lajos végrehajtási; — Polyák György, Lescsisin Mihály hasonló ügyben beadott semra. panaszuk. Felelős szerkesztő es kifidó-tulajdonoí SZOKOLAY ISTVÁN, eljárás nem peres jogügyletekben-féle munkájára." Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztöiszállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Petién, 1869. Nyomatott Kocsi S n n d o r saját nyomdájában Hal-piaa és al-dunasor sarkán S.st.a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom