Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 73. szám

292 adja mindazt, mi a községi viszonyokra, teendőkre vonat- j kőzik, mi a községi közigazgatással kapcsolatban áll s mi különösen a községi előjáróknak szükséges tudnivalóul és tájékozásául szolgálhat — valamint mindazoknak is, kik a községi ügyek által érdekelve vannak.— A másik Farkas Elek ismeretes ,Legújabb házi titkára' Pest 1869. Kiadja Heckenast G. 41 iv és ára csak 2 frt. 60 kr. — mely egészen a legújabb törvények s törvénykezési fzabályok szerint van szerkesztve, tartalmazva mindennemű jogi iratuk mintáit, és előadva esküdtszékünk rendszerét is terjedelmesen. Most áttérünk Heckenast Gusztáv azon kiadmányaira, melyek nem napi becsűek, nem múlékony szükségek kielégítésére szólgáluak, hanem maradandó szellemi értékkel birnak, s mint ilyenek, különösen hivatvák tudományosságunkat emelni, gyönge, nagyon szükkörü tudományos irodalmunkat kissé tovább fejleszteni. — Ezek közt ez úttal egy eredeti és két fordított művet mutathatunk be — az első Ha j n i k I m r e jogtanártól — másik kettő a hires Schillingtől és L i e b e r t ő 1. Hajnik Imrének, ki már más alkalommal is (Magyarország az Árpád királyoktól az ősiségnek megalapításáig, és a hűbéri Európa. Heckenast Gusztávnál. 115 lap czimű munkája által) a tudományos irodalom terén, mint alapos készültségü, mélyebben gondolkozó iró jelent meg, — most megjelent munkája: „Bevezetés a m agyar alkotmány és j og t ör t é n e 1 e m b e.u Irta Hajnik Imre jogtudor, győri akadémiában jogtanár.Pest, kiadta Heckenast G. 1869. 38 lap. Ára 40 kr., csak előzményeket képez egy nagyobb munkához „A magyaralkotmány s j o g t ö r t é n e 1 e ma-hez, melynek kidolgozásával s megírásával foglalkozik szerzőnk, ki épen azért a felen ,Bevezetést' azon történelmi mű I-ső füzeteként musatja be. Ezen művecske tartalma I. A magyar alkotmányt jogtörténelem fogalma, mit hogy kellően megalapittani lehessen, szerző szerint előlegesen több rendbeli alapfogalmak kifejtése szükségeltetik u. m., hogy mit értünk a jog és alkotmány, mit azok történelme fogalma alatt, s hogy mit akarunk jelezni a magyar melléknévvel (1. lap) — miért ezek magyarázatát előrebocsátja, hogy azután rájöjjön azon fogalom meghatározására: miszerint a magyar alkotmány és jogtörténelein alatt nem lehet egyebet értenünk, mint a magyar álladalmi s társalmi élet jogi szervezete fejlődésének rendszeres előadását (12 lap.) II. fejezetben a magyar alkotmány s jogtörténelem ismeretét — fejti ki — tehát annak tárgyát s feladatát is; s áttér a III-ban az alkotmány s jogtörténelem helyzetére a tudományok körében s különösen azon viszony magyarázatára, melyben a magyar alkotmány s jogtörténelem a rokon tudományszakokhoz ál); hol annak segédtanait is elősorolja (25 lap). A IV. fejezetben a magy. alkotmány s jogtörténelem forrásait adja elő; az V ben annak rendszerét vonalozza körül, miután az átalánosjogI történelmi rendszereket érintette; VI. fej. a magyar alkotmány s jogtörténelem hasznait sorolja elő, míg az utolsó, VII. fejezet magyar irodalmáról értekezik — mivel a művecske befejeztetik. Szerző tudoraányos fejtegetéseiben nemcsak a magyar jog történelmi kútfőit, hinem számos jeles külirodalmi termékeket is látunk képviselve lenni, mi a tudomány ujabb színvonalán való állásának bizonyítékául szolgál. — Óhajtjuk, hogy ebbeli alapos tanulmányait tovább is folytassa, tüzetesen s minél nagyob mérvben használva a külföld forrásait, melyektől a specifice magy. jogviszonyok alakulása, kifejlődése elválaszthatlan. (Folyt, köv.) — Semmitöszéki előadások sept. 12. s köv. napokon: .Katona Maftey, Gaurian Epifán 33 ft. 60 kr. iránt; —Lelkemann Ferencz s neje, Blumenfeld Saul 173 frt. 54 kr. iránt; — Tőrök Sándor, ifjabb Horváth Juon visszahelyezési ügyben; — Motora Simon, Heteu Toma 138 ft. s járulékai iránt; — Dezső Józsefné szül. Rab Sarolta, Maros András 75 ft. iránt ügyben benyújtott semmiségi panaszuk. — Semniitöszékí előadások sept. 14. Klobusiczky testvérek, Győrffy Pál bérlet megszüntetése iránt; — Dick Dávid, a Glücksmann Hermannt illető kötelezvény kiadása és fizetési meghagyás iránt; — Petrovits Miklós, AlexandrovitsDak Konstantinovits elleni végrehajtási ügyében; — Az újvidéki takarék pénztár, Dimcsits Mihály végrehajtási ügyben; — Weisz Jakab, Kovács Mihály és László végrehajtási ügyben;—Reisnitzés Rosenzweig czég, Böhm S. 2000 frt. iránt ; — A makói püspöki uradalom, sa makói szőlősgazdák bortized iránti perben ; — A mohácsi kórházi intézet, Csóka Zsigmond végrehajtási ügyben ; — Koncz András széksértési büntetés elhatározása elleni semm. panasza. A magyar kir. igazságügyniiniszter intézvénye szab. kir. Pestváros közönségéhez. A polgári törvénykezési rendtartást tartalmazó 1868. évi LIV-dik törvényczikkely 484. § ábau nyert felhatalmazás alapján, és ezen város közönségének folyó évi aug. 18 ikán 23,140. sz. a. felterjesztett indokolt kérelme folytán megengedem, hogy ezen város bírósága a piaczi forgalomból felmerült peres kérdésekben, ha azok a polg. törvénykezési rendtartás 93. §. a) és k) pontjai szerint különben is a sommás eljárás alá tartoznának, — országos-és heti-várárok idején kivül is, a hivatkozott törvény czikk 9-dik czimének II. fejezetében a vásári bíráskodásról megállapított eljárás szerint biráskodhassék. Miről ezen város közönsége, bíróságának kellő utasítása végett, értesíttetik. Kelt Pesten, 1869. sept. hó 8-án. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Petién, 1869. Syomnlott Kocti S án d o r saját nyomdájában Hal-fiact ét al-dunasor sarkán 9. fi. a.