Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 72. szám

286 lévéD, a kir. tábla fennhivott Ítélete felebbezett részében ezen oknál fogva is helybenhagyatik. (1869. aug. 25-kén 628. szám alatt). 10. A nö csak azon hozományi javakat iffényeilicti tulajdonául, melyek természetben meg vannak. Kuli Erzsébet Kasza Lászlónó — Kasza Mária, Szepesi Andrásné es Kasza László ellen két ökör és egy üsző végrehajtási zár alól való felmentetése iránt igénykeresetet adott be. Ez ügyben Kecskemétváros tszeke póteskü letétele mellett felperes keresetét megítélte (1867. jul. 31. 317. sz. a.) és alperest a költségekben elmarasztalta. A kir. it*dő tábla azonban felperest elutasította keresetével (1868. decz. 23. — 26409.sz.a.) a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Ez ellen felperes törvényes időben felülvizsgálati kérelemmel élt; mert több tanúval bebizonyította, hogy a lefoglalt marhák birói hozományán vett fias tehenének részint szaporulása, részint ezen szaporulat eladása árából szerzett kétségtelen tulajdonai; — mely tanúk vallomásához pótesküt letenni mindig kész. A kir. euria mint legfőbb törvényszék 1869. aug. 25. következő ítéletet hozott : „A végrehajtási okirat 2-ik pontja alatt összeirt 2 db fehérszínű ökörre nézve a kir. itélő tábla ítélete, mely szerint felperes ezek iránti keresetétől elmozditatott —ellenben a 3-ik pont alatt lefoglalt esztendős üszőre nézve az i sö bíróság ítélete, melyszerint felperes arra, hogy ezen üsző ugyanaz, mely a Halasi Pétertől vásárlott üszőtől származott, pótesküt letenni tartozik, hagyatik helyben. Tartozik tehát 15 nap alatt eskü letételére készségét kijelenteni stb. stb. „Indokok: Felperes keresetlevelében maga beismeri, hogy a férjéhez vitt 46 frton vett borjas tehén eladatott ; mivel pedig csak a természetbenmeglevő hozományi javak tekintethetnek felperes tulajdonául; ezen feltétel jelen esetben fen nem forogván — azon körülmény pedig, hogy a hozományon szerzett, de eladott borjas tehén ára a később szerzett ökrök vételárába fordíttatott volna, még ha igazoltnak vétethetnék is, az pedig tanúsítva nincs — a tulajdoni jog megítélésére alapul nem szolgálhat. Azért felperes ezen pont alatti keresetével elmozdítandó volt. „A végrehajtási okirat 3-ik pontja alatt összeirt esztendős üszőre nézve azonban Kreuzer J. és Halasi P. határozottan vallják, hogy felperes hozománybeli szőlejének haszonbéréből Halasi Pétertől egy üszőt vett; Kreuzer J. pedig különösen azt is vallja, hogy a 3. sz. a. összeirt esztendős üsző ezen hozománybeli szőlő árán vett üszőnek származéka ; erre nézve tehát a tulajdon egy határozott tanú vallomásával igazoltatván, felperesnek a pótesküt megítélni kellett. (1869. aug. 25. 1705. sz. a.) Gavallér Mihály s neje Nagy Zsuzsanna 1850. decz. 27. a szigeti határszéli szolgabiróság által Dancs árvák javára elmarasztanak 640 váltó forint megfizetésében; mely ítélet az eperjesi volt cs. kir. feltörvényszék által helybenhagyatott. — Dancs árvák később elhalván, a fentebbi ítélet foganatosításáért Csolosz Pál nevű örökösük 1868. jun. 27-én M.-Sziget város törvényszékéhez folyamodott; — ezen kérvényében a követelést 330 váltó forintra leszállítván, miután a hozott ítéletekben számítási hiba történt. A városi tszék a kérvény érdemleges elintézése előtt szükségesnek találta a feleket jegyzőkönyvileg;'*' kihallgatni, miután a marasztaltak 1050. sz. a. egy nyilatkozatot adtak be, melyben oly körülményekre hivatkoznak, melyekkel a végrehajtási jog elenyészte kimutattatni szándékoltatik. A véghezvitt tárgyalás alapján a törvényszék 1869. jun. 17-ikén 2859. sz. a. hozott végzésével a kért végrehajtást elrendelte, miután alperesek azon állítását, hogy a felperes végrehajtási joga elenyészett volna, bebizonyitottnak nem találta; azok netaláni igényeikkel — beszámíttatni kért ellenköveteléseikkel külön perre utasíttatván, és a végzés, illetőleg végrehajtás foganatosítására egy városi tanácsnok kiküldetvéu. Ezen végzés ellen, mely a feleknek június 28 áu lett kézbesítve, Gavallér Mihály és neje július 1-én semmiségi panaszt adtak be azért, mivel az ügy jelenleg a sommás bíróság elébe tartozik ; s mert az első bírósági ítélet 4-ik pontjában a végrehajtási eljárásra utasított visszköveteléseik figyelembe nem vétettek, hanem ezeknek külön uton való érvényesítésére köieleztettek, illetőleg utasíttattak. A semmitőszék következő határozatot hozott: „A semmiségi panasz elvettetik s a felterjesztett ügyiratok további eljárás végett a végrehajtás foganatosításával megbízott m.-szigeti egyes bírósághoz visszaküldetnek : „Mert az átmeneti intézkedéseket szabályozó rendelet szerint az 1869. június 1-ső napja előtt folyamatba tett rendes szóbeli perek folytatása és végbefejezése — mi alatt, tekintettel a törv. rendt. 346. §-ra a végrehajtási eljárás is értendő,— a törvényszékek és nem az egyes bíróságok hatásköréhez tartozván; a neheztelt végrehajtás a m.-szigeti törvényszék által illetékesen lett elrendelve; és mért a neheztelt végrehajtási végzés az alapjául szolgáló ítéleteknek teljesen megfelel; az pedig, hogy a végrehajtottak t.émely viszonköveteléseik beszámithatóknak nem találtatván, külön perutra utasitattak, a törv. rendt. 297. §. értelmében — semmiségi esetet nem képez. (1869. aug. 13. 682. sz. a.) Semmit öszéki jogesetek. A június 1. elölt folyamaiba tett rendes szóbeli perek folytatása és végbefejezése, a törvényszékek és nem az egyes bíróságok hatásköréhez tartozik. A végbefejezés alatt a végrehajtási eljárás is értendő. Az, hogy végrehajtottak beszámithatóknak nem talált viszonköveleléseikkel külön peruira utasíttattak, semmiségi esetet nem képez. * Egy ujabb jogeset s jogkérdés. Azon nézetben levén, mikép az alább előadott jogeset s ahhoz kapcsolt kérdések némi tekintetben figyelemre méltók, nem találtam feleslegesnek azok közlésére e szaklap terét igénybe venni. A kérdések e következők: 1 ör. „Hol kell a kielégítési végrehajtás elleni semmiségi