Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 71. szám

Pest, 1869. péntek sept. 10. 71. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Legfőbb itélöszéki döntvények. — Jogirodalmi szemle. LegVöbb itélöszéki döntvények. (i. Az egyháziak és szerzetesek ingatlan szerzési képessegének kérdésében. A sz. Oonionkos-rttiul ingatlan szerzési képessége megalapittatik birói határozatilag. A szerzési okmány — adásvevési szerződés — a bekeblezésre telekkönyvileg rendelt kellékekkel ellátva levén, a tulajdonjog bekeblezese meg nem tagadtatliatik. Ezen telekkönyvi institntió ellenében — az ösi ,1 e x a m o r t isatiosis' szabálya ez utón a jogi vizsgálat s megítélés kiindulási pontjául nem szolgálhat. A Domun kos-rend s z e n t-m á r t o n i perjele Edl Albert Blazicsek Ferencztől megvett ház és fekvőségek tulajdonjogát telekkönyvileg bekebeleztetni kérte. Sz. k. Kőszegvárostszéke 1868. sept. 4. 1161. sz. a. végzéssel a bekebelezési kérelmet megtagadta; a k. itéló tábla pedig 1868. decz. 15. — 26752. sz. a. kelt végzéssel az 1 só bírósági végzést helybenhagyta. A városi törvényszék mint első biróság végzése indokaival együtt következőleg szól: Miután az •1498. évi 55. és 65. tezikkek eltiltják az egyház férfiait ingatlan javak szerzésétói, s az e részben általuk létesített szerződéseket semmiseknek nyilvánítják; ennélfogva folyamodó által bemutatott abbeli adásvevési szerződés, mely szerint a községi 352. sz. telekjkönyvben 599 — 600 b. r. sz. alatti ház és fekvőségek 8000 frt. vételáron Blazitsek Ferencz kőszegi lakos által a sz. Domonkos-rend tulajdoni birtokába adatnak, törvény- és jogérvényesnek nem tekintethetvén — folyamodó ez ingatlanok iránti tulajdonjognak a sz. Domonkos-rend javára leendő telekk. bekebeleztetési kérelmét illetőleg elutasitattik." (1868. sept. 4. 1161. sz. a.) (Megjegyzendő, mikép ugyanazon városi tszék által mintegy 9 hó előtt ugyanazon kérelmezőknek a szomszódházra a tulajdonjogi bekebeleztetés megadatott). Akir. tábla idézett végzése pedig egyszerűen csak igy hangzik: Az első bírósági végzés indokainál fogva helybenhagyatik és az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1868. decz. 15 _ 26752. sz. a.) Ez ellen a szent Domonkos-rend perjele 1869. febr. 11 én 209. sz. a. f e 1 f o 1 y a m o do tt: mert a fekvőség nevelés és oktatás, tehát közczélra szereztetett meg a Domonkos-rendi egyszerű fogadalommal kötelezett azon apáczák által, kik az oktatásban kellő kiképeztetést nyervén, Kőszeg városában saját helyiségeikben eddig is 160 leány nevelésével a szülők legnagyobb megelégedésére foglalkoznak. Ezúttal tehát a kérdéses fekvőségeket tágasabb helyiségekre ugyanazon czélra szerezték. Elavult törvények miatt a tulajdon szerzését és a női ; nevelést akadályozni nem lehet. Kőszegen az ily intézet i szükségei, is. Az intézet a minisztérium tudtával és az elői irt szabályok szerint áll fenn. A legfőbb törvényszék 1869. sept.3. következővégzést hozott: „Az alsó bírósági végzések megváltoztatásával az A. alatti 1868. évi sept. 3. kelt adásvevési szerződés alapján, a tulajdonjog 8000 ft. vételárért Blazitsek Ferenczt 1 megvett, a kőszegi 352. sz. telekkönyvben felvett 599 és 600 h. r. szám alatti 300 összeirási sz. ház, udvar és kertre, az arra bekebelezett terhekkel a sz. Domonkos-rend javára bekebeleztetik és annak eszközlésbe vételére az l-ő biróság utasittatik. „Mert az A. alatti fennhivott keltű eredetben bemutatott adásvevési szerződés a bekebelezésre megkívántató minden törvényes kellékekkel el van látva; annak megitélése pedig, váljon a szerző Domonkos-rend birtokképes-e? nem ezen útra tartozik; ennélfogva tehát az alsó bírósági végzések megváltoztatásával a kért tulajdonjog bekebeleztetáse elrendelendő volt. (1869. september 3. 1506. sz. a.) 7. Végrehajtatónak adósa összeirt es készpénzzé is tett javaiban az 1840 : 15. tcz. 153. §. szerint zálog és elsőbbségi joga van ; Az 1840 : 22. tcz. 4. §. szerint az ekként szerzett zálog-és megtartási jog az adós ellen később elrendelt csőd esetében is épségben megtartandó ; ily ingó zálogok a csődtömeghez nem tartoznak. Kikölcsönzött, vagy hitelezőnél hagyott birói zálogokra az előjegyzés csak igazolás terhe alatt volt megengedhető s a felperes azokbóli kielégittetését nem gátolhatja. Dr. Robitsek Károly 1862. okt. 9-én Zemplénmegye tszéke előtt egy 300 ftos, egy 350 ftos, egy 400 ftos váltó alapján, mely váltók özv. Gyulai Sámuelné által Weisz Mózes részére elfogadtattak, ez által pedig Robitsek re forgattattak — összesen 1050 frt. iránt Gyulay Sámuelné szül. Fodor Erzsébet mint elfogadó és Weisz Mózes mint forgató örökösei ellen pert indított; — ugyanazon napon pedig Weisz Mózes örökösei ellen előleges biztosítási végrehajtást is kért, a mi elrendeltetvén, még ugyanazon okt, hó 11-én teljesíttetett oly formán, hogy több nemű ingóságok és 16 mázsa gyapjú felperes részére lefoglaltatott; az ingók 1862. decz. 17. eladatván, a költségek levonásával 150. ft. 21 kr. jött be, mely összeget a kiküldött bemutatván, Gyulai Sámuelné azt magának kötelező mellett kölcsön kiadatni kérte, a mi megengedtetvén, azon összeg neki kiadatott, és kötelezője 1869. nov. 3-án Weisz Mózes tömege javára betábláztatott. — A 16 mázsa gyapjú