Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 68. szám

Pest, 1869. kedden aug. 31. 68. szám. Tizenegyedik évfolyma. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom í Egy osztoztató küldöttség sat. — Legfőbb itélöszéki döntvények. — Oroszi-Talányi-félebünvádi jogeset. — Min. rendelet. Egy osztoztató küldöttség alakulásának s illetékességének kérdésében előadott jogeset megítéléséhez. Truskovszky Aladár ügyv. úrtól (Kassán.) A fentebbi czim alatt e szaklap 63-ik számában előadott, valóban érdekes jogeset tárgyának főkérdését, mely tagadhatatlanul szoros összefüggésben van ugy a megyei bizottmánynak M. M. semmiségi panaszát elutasító, mint az igazságügyi minisztériumnak nevezett folyamodót a törvény rendes útjára utaló határozatával, — a kir. itélő tábla M. M. semmiségi panaszának elfogadásával igen szerencsésen megoldotta. Vagyis azon téves felfogást, mintha az osztoztató küldöttség ítélete ellen nem lett volna perorvoslatnak helye, az érvényben volt ideiglenes szab. X. fejezetének alapján, mely a semmiségi eseteteket a perek mindannyi nemére kiterjesztette, igen helyesen megdöntötte. És M. M. eljárását semmiségi panaszának egyenesen a kir. itélő táblához történt felküldésében, csak annyiban mondhatni rendkívülinek, a mennyiben az érintett semmiségi panasz a kir. itélö táblához nem törvényhatósági uton, hanem a jogesetben előadott indokoknál fogva posta utján közvetlenül intéztetett. Lássuk, képezhetik-e a közlő által felsorolt formasértések semmiség tárgyát, s azok alapján kimondathatik-e törvény szerint a semmiség? s ha igen vagy nem, mi okból, mily alapon? E sorok igénytelen irója már azon körülményt is elegendőnek tartja a semmiségre, mely szerint M. M. azon kérvényével, melylyel az akkoron még érvényben volt 1865 évi 6834. sz. a. kelt udv. rendelet értelmében M. E. folyamodónőt az állandó megyei törvényszékhez utasíttatni kérte, a megyei bizottmány által elutasittatott, s számára ez által küldöttségi tagul két egyén hivatalból rendeltetett ki,— kiket a tárgyalás napján idézés folytán történt megjelenésével, előadott kifogásainál fogva biráiul el nem fogadott. És igy ezen bíróság a választott bíró jellegével, minőségével nem birván, biróság soha nem is volt; s ítélete ekkép pillanatig sem lehetett érvényes ; s hogy az — mint a jogeset előadja — mégis végrehajta,tott, a törvénykezés terén előfordult legnagyobb absurdumok egyikének méltán tartható. A négy pseudo bírói tárj; — előadja a jogeset — ösz- j szeülvén, elnökül saját kebeléből a korra nézve legidősb j F. Gr. urat választá meg, ki pedig, az 1840. XIII. t. cz. ] 1. §. határozott rendelete értelmében, mely szerint a négy tagnak együtt elnökül egy ötödiket kell választani, el- \ nőkké megválasztható nem volt. És igy bátran elmond- j hatni, hogy e küldöttség megalakulásától kezdve folytonosan fej nélküli volt, s ezen oknál fogva ismét nem képezhetett bíróságot, a mennyiben elnök nélkül biróság nincs, e küldöttségnek pedig*. .törVáiyf szerint megválasztott elnöke nem volt. Az, hogy M. J. falusi ispán birótárful feltolatott, csak ujabb törvénytelenség, mert a törvényesen megalakult választott biróság egy ötödik személyében elnököt választhatott, de birótársat nem, ez egyedül az érdekelt felek joga lévén. Már ezen okoknál fogva az érintett úgynevezett — osztoztató küldöttség eljárása elejétől végig önmagában semmis, s ha a végrehajtás nem eszközöltetett volna, ugy a kir. itélő táblához felterjesztett semmiségi panasz feleslegességnél egyébnek nem tartathatnék, mert nincs, nem lehet biróság, mely ilyes érvénytelen itélet végrehajtását — az 1868. évi 54. t. cz. 510. § ára reflectálva — elrendelné s fogauatositaná. Hogy M. M.-nek viszválasz beigtatására alkalom és idő nem engedtetett, s ez oknál fogva az érvénytelen itélet egyszersmind elhamarkodott volt, hogy képviselő ügyvéde nyelvváltsági birságban marasztaltatott el oly kifejezésekért, melyek annak tárgyát törvény szerint ne a képezhetik, hogy a nyelvváltsági bírság iránt nem a marasztalt képviselő ügyvéd, hanem M. M. exequaltatott: ezen, a semmiséget csak még inkább constatáló ujabb semmiségi esetek a fentebb előadottak mellett bővebb részletezést nem igényelnek, s valóban f e sz ül t érdek eltséggel várjuk, mik épen fogja a k. ítélőtábla a jogeset közlője által közölni igért cassatióját indokolni? mennyiben lesz az az itt előadott szerény véleménytől eltérő? Legfőbb itélöszéki döntvények. 4. Minden egyes telekk. kérvény megengedőleg vagy elutasitólag elintézendő önálló ügyet képez (telekk rend. 129. §.), — melynek hiányai elintézés előtt pótkérvényekkel, pótokmányokkal ki nem egészíthetők (telekk. rend. 61. 129. §§.) Rosenfeld Jakab s neje Wohlmuth Mária Nyitramegye telekk. tszékénél, Rosenfeld szül. Rudolfer Antónia elleni zálogjogának a nyitrai 479. és a galgóczi 595. sz. telekjkönyvekben foglalt ingatlanokra 5000 frt. erejéig előjegyeztetését kérte. A folyamodók által 1867. május 28. 5521. sz., fő továbbá 186,7..máj. 31. 5650. és 1867. jun. 5. 5805. sz. a. pótkérvények adattak be. A 3-dik pótkérvényükhöz csatolták csak azon okiratokat, melyek az előjegyzés megengedésére okvetlenül szükségeltetnek.Ezeket nélkülöző két első kérvényt a tszék vissza nem utasította,