Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 4. szám

16 Ám üssük föl ez állítás igazolásául magát az előttünk fekvő tankönyvet találomra. Az 56-ik lapon e sorok ötlenek szemünkbe : „A szüzességet a törvény kiváló védelemben részesité, ennek elrablása a halálnál borzasztóbb; az erkölcsi tisztaságot nem csupán a férjek, hanem a nők érdekében is követelték, jelenlétökben illetlenséget mondani vagy tenni tilos volt. Méltán kérdi Cornelius Nepos, hogy kinek házában nem illeti az első tiszteleti hely a családanyát? ,,A római férfiak szép jellemvonása a monogámia, ez által tanusiták a nők hivatása iránti hódolatukat. A sabin nők nem kívánkoztak vissza övéikhez. Egy Lucretia kellett, hogy a királyság, egy Virginia, hogy a decemviratus megbukjék, egy Veturia, hogy Corialanus elvonuljon. A plebejus Licinius Stolo neje által sarkaltatva tört utat a plebejusoknak a consuli méltóságra; gracchusi jellemeket Corneliák neveltek." ,,A nők társadalmi befolyásának jelentékenységére mutat, hogy a nők fényűzésének gátlására hozott törvényeket a bájos ostromlók megdöntötték, sőt az erkölcsök hanyatlásával a kormányzásba is befolytak. A feleség vagy kegyencznő sok férfira irányadó volt; Caesar érdemesnek tartá az asszonyok kegyét vadászni, hogy férjeiket vezethesse." E munka számos kitűnő forrásai között örömest találkozunk oly tekintélyekkel minők egy Moramsen egy Gibbon, egy Lerminier és Savigny. Itt-ott érinti ugyan szerző a görög befolyást is ; de sajnálattal vettük észre, hogy : Télfy Ivánnak „Corpus juris attici" czimü müvét, valamint e kitűnő hellenistánknak a magyar tud. academia nyelvtudományi közleményeiben megjelent azon értekezését, mely a görög befolyást a római jog alakulására tüzetesen tárgyalja, illetőleg a római jogot a görög jogra visszavezeti, föl nem használta; de szabadjon reményleni, hogy ezt müvének második kiadásában pótolni fogja, daczára kitűnő jogtudósunk Wenczel Gusztáv azon észrevételének, hogy „a görög jogot a római jog teljesen absorbeálta." Egyébiránt nem tartózkodunk kimondani, hogy szerzőnek e müve az academia figyelmére is érdemes. Jakabfalvay Gyula. 1868. évi XL1V. törvényt zikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában (Folytatás.) 15. §. A felsőbb egyházi testületek és hatóságok önmaguk állapítják meg a tanácskozás, a jegyzőkönyv, az ügyvitel és egyházközségeikkel való érintkezés nyelvét. Ha ez nem az állam hivatalos nyelve volna : az állami felügyelet szempontjából a jegyzőkönyvek egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is hiteles fordításban felterjesztendők. Ha különböző egyházak s egyházi felsőbb hatóságok érintkeznek egymással, vagy az állam hivatalos nyelvét, vagy azon egyháznak nyelvét használják, a a melylyel érintkeznek. 16. §. Egyházi felsőbb és legfelsőbb hatóságok az államkormányhoz intézett beadványaikban ügyviteli vagy jegyzőkönyvi nyelvöket a hasábosán az állam hivatalos nyelvét; a törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaikban az állam nyelvét, vagy ha több a jegyzőkönyvi nyelv, azok bármelyikét; az egyházi községek pedig, mindezen hivatalos érintkezéseikben az államkormány és saját törvényhatóságaik irányában az állam hivatalos nyelvét, vagy saját ügykezelési nyelvöket; más törvényhatóságok irányában pedig az illető törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatják. 17. §. Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állitandó tanintézetekben a tanitási nyelvnek meghatározása, a mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási miniszter teendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az állsmnak is legfőbb czélja lévén, köteles ez az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai, az általok lakott vidék közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb akadémiai képezés kezdődik. IS. §. Azon területen létező, vagy felállítandó állami közép és felső tánodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- 8 irodalmi tanszékek állitandók. 19. §. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára a mennyiben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak. 20. §. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, a melyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja. 21. §. A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni. 22. §. A község saját törvényhatóságához, annak közegeihez és az államkormányhoz intézett beadványaiban az állam hivatalos, vagy saját ügykezelési nyelvét; más törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatja. 23. §. Az ország minden polgára saját községéhez, egyház hatóságához és törvényhatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be. Más községekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban vagy az állam hivatalos nyelvét vagy az illető község, vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét, vagy nyelvei egyikét használhatja. A törvénykezés terén a nyelv használatát a 7—13. §§-ok szabályozzák. 24. §. Községi s egyházi gyűlésekben a szólás jogával birók szabadon használhatják anyanyelvűket. 25. §. Ha magánosok, egyházak, magán-társulatok, magántanintézetek és törvényhatósági joggal nem biró községek a kormányhoz intézett beadványaiknál nem az állam hivatalos nyelvét használnák : az ily beadványokra hozott végzés eredeti magyar szövegéhez a beadvány nyelvén eszközlött hiteles fordítás is melléklendő. (Vége köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi Sándornál Hal-finn és al-dunasor sarkán 9. »». a.