Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 60. szám - Az uj perrend kritikájához. 5. r.

238 tek, melyekben megjelenési határnap kitűzéséért a felek folyamodhatnának, mert az eddigi eljárás szerint a törvényszék előtt folyamatba tehető perek a rendes szóbeli és a rendes írásbeli perek voltak. Ezek mindenikére meg van határozva, hogy mi történjék velük, ha azok első június előtt folyamatba tétettek és idéző végzéssel elláttattak. — Ha pedig első júniusig még nem lennének ellátva, akkor ismét meg van határozva ezen uj polg. tkezési rendtaitásban, hogy miként történjék azok elintézése: igy tehát ismét kijelentem, hogy nem tudom, melyek lehetnének azon egyéb esetek, melyekben a feleknek kellenék megjelenési határnap kitűzéséért folyamodni. És hasonló zavar lehetősége mellett nem lett volna-e sokkal czélszerűbb a már folyamatban levő rendes Írásbeli perekre vonatkozólag kimondani, hogy azok az eddigi eljárás szerint tárgyaltassanak le, vagy legalább annyit, hogy mindazon periratok, melyekre nézve a beadási határnap első június előtt már kitüzetett, az eddigi eljárás szerint kezelendők ? Az ügyvédi felelősségre vonatkozólag. Az ügyvédi felelősségről intézkedik a polg. tkezési rendt. 59. 195. 303. és 470. §§. Én az 59. 303 és 470. §§-oknak az ügyvédekre vonatkozó intézkedéseit tulszigoruak — és némileg igazságtalanoknak találom; mert az ügyvéd a perben minden lépéseit a feltől nyert utasítás szerint köteles teljesíteni, és a mig valamelyik ügyvéd magát szorosan a féltől nyert utasításhoz tartja, addig nem tartom igazságosnak, hogy alperes fél lehető botlásai miatt a tisztjében lelkiismeretesen eljárt ügyvéd büntettethessék meg^ a mig ellenesetben az ügyvéd, ha a féltől semmi utasítást nem eszközlott — vagy a kieszközlöttet áthágta, az idézett §§ ok eseteiben a legnagyobb megnyugvással megbüntethető. (Vége köv.) Semiuitöszéki határozatok. *) 1. A felajánlott tanuk kihallgatásának mellőzése miatt semmiségi panaszszal élni nem lehet (Perr. 183. §.) (1869. július 1-én 32. sz- alatt kelt semmitőszéki határozat.) Som már, visszahelyezési perben alperes rész felperes keresetében elmarasztaltatván, semmiségi panaszszal élt a *) Ezen czim alatti rovatban fogjuk közleni a fontosb jelentőségű semmitőszéki döntvényeket, mi iránt már néhány nap előtt tettünk emlitést, illetőleg ígéretet. Ezen döntvények magában a aeramitőszék kebelében hivatalosan állitatnak össze, és szerkesz- 1 tétnek, s mi ahhoz e rovatban szorosan ragaszkodunk. — Azon 1 reményben vagyunk, mikép ezentúl többet s gyorsabban nyujthatandunk a semmitőszéki döntvényekből. Nézetünk szerint legalább igen fontos érdekek igényelik, hogy a semmitöszék épen itt ne kimélje az időt s erőt, ily közlések minél nagyobb mérvben való lehetősitésére — ha kell, erélyes fellépéssel a kormánynál a szükségelte segéderő előállítására. — Az itt megkezdett közleményből látható, miszerint az illető felek nevei mellőztetnek, mig az ily közlések európaszerte a nevek megemlítésével történnek. Ezen hiány okát be nem láthatjuk, miután az előadandó perek sorozata a nevekkel együtt már előre is nyilvánosságra hozatik, és a két összehangzó alsó bírósági Ítéletet helybenhagyó kir. táblai ítélet ellen, mely semmiségi panaszban egyik fősérelemként az hozatott fel, hogy tanúi ki nem hallgatattak. A semmiségi panasz elvettetvén, ezen panaszpontra nézve a semmitöszék emiitett határozatában kimondatott: „miszerint az, hogy alperes tanúi ki nem hallgattattak, nem semmiségi esetet, hanem a per érdemébeni kérdés eldöntése tárgyát képezi, mely a polg. törvényk. rendt. 108. §. értelmében felebbezéssel lett volna orvosolandó." 2. Az építkezésre közigazgatási uton nyert engedély a sommás visszahelyezési keresetet nem zárja ki. (1869. június 30. 51. sz. a. semmit, határozat.) Sommás visszahelyezés iránt indított perben alperes rész az építkezés által okozott birtokháburitás miatt felperes keresetében elmarasztaltatott. Az ebbeli itélet ellen beadott semmiségi panaszában egyik fősérelemként azt hangsulyoztatta, hogy a polgári bíróság illetéktelenül avatkozott ez ügybe, minthogy még a közigazgatási hatóság elébe tartozik, mert a r. k. egyházközség, melynek nevében alperes eljárt, azon építkezésre, mely miatt alperes birtokháboritóként elitéltetett, a püspökségtől engedélyt s a vallási alapból segedelmet nyervén, az építkezés megkezdése előtt a E. építészeti hivatal által építési tervet és költségszámítást készíttetett, melyek mind felperes községgel, mind pedig a városi tanácscsal közöltettek, s miután ellenvetés senki részéről sem tétetett, az építési terv a püspöki szék és a fennállott erd. k. főkormányszék által is helybenhagyatott, következőleg a közigazgatási engedély szabályszerűleg kieszközölve lévén, felperesnek mindenekelőtt a közigazgatási hatóságnál kell vala fellépnie, mielőtt a polgári bíróság előtt keresetet indíthatna. A semmiségi panasz elvettetvén, az emiitett panaszpontra vonatkozólag, a semmitöszék határozatában kimondatott : miszerint „az építkezésre közigazgatási uton nyert engedély alperest nem zárhatja el azon jogától, hogyha az épitkezés által magát birtokában háboritottnak véli, ezen háboritás miatt a polgári bíróság előtt sommás visszahelyezési (úgynevezett birtokháboritási) keresettel felléphessen, minélfogva panaszlófél helytelenül hivatkozott a polg. törvónyk. rendt. 297. §-nak 2-ik pontjára." 3. Kártérítési keresetek, melyeket a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indit, ha ehhez való joga szerződésben foglaltatik, még azon esetben is sommás útra tartoznak, ha a kereset a bérlet lejárta után indíttatott. (1869. június 28. 52. sz. alatt semm. határozat.) Ezen döntvényt s általa érintett bérleti jogesetet már lapunk 51-ik számában közöltük Ennek kiegészítéséül most csak a semmitőszéki határozat indokolását adjuk, mely a hivatalos összeállítás szerint igy hangzik : tárgyalások nyilvánosan tartatnak. Egyátalában mi a titkolódzást épen e téren s bármily más tekintetben is, legkevesbbé sem találhatjuk helyen lévőnek, és az illető periratok tárgyilagos felhasználásának, a nyilvánossá tételnek bármily korlátozását jogi érdekeinkkel szembetűnően ellentétesnek tekintjük és nyilvánitjuk. S z e r k.