Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 59. szám - Az uj perrend kritikájához. 4. r.

234 esetekben a végitélet meghozatalát — és épen a 297. §. 19. 20. és 21. pontjai esetében magát a végrehajtást is megakasztja. Nem lehet tehát érteni, hogy miért nem mondatott ki végrehajthatatlannak az Ítélet a 311. §. esetében megengedett semmiségi panasz elintézéséig, mert ez csak olyan, de talán még fontosabb eset a 297. §. 19. 20. és 21. pontjaiban felemiittetteknél, — vagy legalább miért nem mondatott ki, hogy mi történjék az Ítélettel a 311. §-ban megengedett semmiségi panasz elintézéséig? A 282. §-hoz. j Ezen §-ban az mondatik, hogy olyan végzés ellen, ' mely a felebbvitelt a törvényes határidő elmulasztása miatt utasította vissza: felebbvitelnek nincs helye. — Hátha a biróa felebbviteli törvényes határidőt, nem mondom tudatlanságból, mert olyasmit egy biróról csak fel is tenni, talán határos lenne nem tudom mily felségi sérelemmel?— de más mellék tekintetből akarva, nem akarva roszul számította, s azon, ha csak színleges hiedelemben is, hogy számítása helyes, a törvényes határidőben be.idott felebbezést visszautasítja, mi történik? ilyen végzés ellen nem élhetne-e felebbvitellel a jogaiban megsértett fel? Hasonló esetem volt épen magamnak, ahol egy sommás perben húsvét előtti csütörtökön kihirdetett Ítélet ellen húsvét második napján beadott felebbezésemet az eljáró bíró mint elkésetten beadottat hivatalból visszautasította. S ha már most a bíró ezen eljárása ellen nem lett volna perorvoslatnak helye, meg lehettem volna-e nyugodva egy ily birói eljárással? Avagy nem találkozhatik-e ezentúl is olyan biró, a , ki, nem tudhatni minő mellék tekintetnél fogva, hason- j lag fogja a felebbviteli törvényes határidőket kiszámíthatni? A 351. §. azon intézkedése, mely szerint, ha a végrehajtató a képviselő kinevezését a bíróságra bízta, s az a bíróság általavégzésben meg nem neveztetett, — a birói kiküldött által a foglalás alkalmával hivatalból nevezendő ki, — gyakorlatban kivihetetlen. Mert a hivatalból kinevezendő képviselő a végrehajtatót köteles a foglalás alkalmával képviselni; de ezt a hivatalból kinevezett képviselőnek előre kell tudni, hogy kit, hol és minő ügyben kell képviselnie? Ezt pedig a kinevezett képviselő osak ugy tudhatja meg, ha nekieaz aziránti végzés a 354. §. értelmében kézbesittetett. — De ha ez a birói kiküldött által csak a foglalás alkalmával neveztetik ki, hogy képviselheti ez végrehajtatót a foglalás alkalmával oly esetekben, midőn a foglalás helyén ilyen megbízható egyén nem találkozik? Mert fel kell tenni, hogy a birói kiküldött, valamint a bíróság maga is, a 351. §. esetében hivatalból csak is olyan egyént fog kinevezhetni, ki képes végrehajtatót a foglalás alkalmával törvényesen képviselni, s az ilyen kinevezendő képviselők csak is jogi ismeretekkel biró egyének lehetnek, a minők minden helyen alig találhatók Ha pedig valaki a354. § ra támaszkodva azt állítaná, hogy ezen §. ezen esetre a végrehajtási végzés első példányának kézbesítéséről nem intézkedik, tehát az talán nem is lenne senkinek kézbesítendő, vagy pedig csak a birói kiküldött által a foglalás alkalmával kinevezendő képviselőnek: ez által a felállított aggodalom legkevésbbé sem lenne eloszlatva. Mert ez esetben is ugyanazon gyakorlati kivihetetlenség merülne fel, mely a 351. §-ra nézve fennebb kifejtetett. Ezen gyakorlati kivihetetlenség még inkább szembeötlőbb, ha a 355. §. azon intézkedése vétetik birálat alá, mely szerint a birói kiküldött a végrehajtást csak végrehajtatónak vagy képviselőjének felszólítására tartozik teljesíteni, — már pedig, ha a képviselő a birói kiküldött által a 351. §. esetében csakis a foglalás alkalmával neveztetik ki, a 355. § értelmében sem foglalás nem eszközöltethetik, sem a foglalás alkalmával hivatalból képviselő ki nem neveztethetik. Mert a foglalás a 355. §. szerint csak ugy lehetséges, ha már képviselő van, ki a foglalás foganatosítását szorgalmazza a birói kiküldöttnél. (Folyt, köv.) 1869. évi IV. törvéuyczikk a birói hatalom gyakorlásáról. (Szentesítést nyert 1869. július hó 14-ikén. Kihirdettetett: az országgyűlés mindkét házában 1869. évi július hó 15-én.) (Vége.) 20. §. Senkit illetékes birájától elvonni nem szabad. 21. §. A törvényben meghatározott bíróságokat megszüntetni, vagy azokon kívül más bíróságot bármi szín és czim alatt felállítani, s a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén vagy kerületén, úgyszintén a bírák számán a törvényhozás utján kivül változtatni nem szabad. 22. §. A biró az igazságszolgáltatást senkitől meg nem tagadhatja, ki illetősége körében hozzá folyamodik ; s a hivatalával járó teendőket vissza nem utasithatja. 23. §. A bírák és bíróságok hivatalos megkeresésének eleget tenni, s általában az igazságszolgáltatás tárgyában kölcsönösen segédkezet nyújtani minden biró köteles. A birák vagy bíróságok hivatalos megkereséseit a közigazgatási (ugy állami, mint törvényhatósági vagy községi) tisztviselők is, felelősség terhe alatt tartoznak teljesíteni. 24. §. A birói felelősségről külön törvény rendelkezik. 25. §. A biró s közigazgatási hatóságok közt felmerült illetőségi összeütközések elintézésére, a törvényhozás további intézkedéséig a minisztérium felhatalmaztatik. Ha pedig valamely állam reclamatiója folytán belés külföldi bíróságok közt merülne fel illetőségi összeütközés: ez esetben az igazságügyminiszter fog intézkedni. 26. §. A jelen birói szervezet életbeléptetése alkalmával leendő kinevezéseknél a 7. §-ban meghatározott kellékek alól kivételt tehet az igazságügyminiszter azokra nézve, kik most vagy régebben valamely rendszeresített birói hivatalt viselvén, magukat különös képesség és szorgalom által kitüntették. 27. §. A bírósági segéd- és kezelő-személyzetet az igazságügyi miniszter nevezi ki. Mi e törvényozikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, 1869. jul. 14-kén. Ferencz József, s. k. Gr. Andrásy Gyula, s. k.