Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 56. szám - Az uj perrend kritikájához. 1. r.

Pest, 1869. kedden július 20. 56. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczcni ügyvédcgylet közlönye. Tartalom : Az uj perrend kritikájához. — A bírósági javaslat tárgyalásából. — Min. rendelet. Az nj perrend kritikájához. Fülepp György ügyvéd úrtól (Érkávásonj. I. Azon körülmény, hogy ezen szaklap hasábjain már néhány szakavatott az uj polg. tkezési rendtartáshoz hozzászólott, ki egy, ki más oldalról bírálgatván annak intézkedéseit, csak arra mutat, mikép emberi mű tökéletes nem lehet; mikép a polg. tkezési rendtartás nem ment keresztül mindazon criteriumokon, melyeken egy hoszszasb életre szánt műnek szükségkép átmennie kellett volna; mikép annak alkotói maguk sem oly infallibilisek, hogy azok művéhez a tudomány és gyakorlati életbóli hozzászólás minden precedens megfontolás nélkül a hazaárulás vádjával megbélyegeztethessék ? Annálfogva bátorságot veszek magam is gyöngeségem öntudatában ugyan, de a közjó iránti érdek szeretetétől bátorittatva az uj polg. tkezési rendtartásra néhány igen szerény megjegyzést tenni azon óhajtással: bárha a gyakorlati élet megczáfolná az annak egy némely §§-ai ellen támadt aggodalmimat, — vagy pedig a szakavatottak szívesek lennének ezen meglehet téves nézeteimből kiragadni. Ha ez sikerülend, örömest visszavonom állításaimat azon őszinte beismeréssel: hogy ezen ügyben haszon nélkül fáradoztam. Ezek előrebocsátása után legyen szabad az uj polg. tkezési rendtartásra következő észrevételeimet megtehetni ugyan is: Én a 12. § - us t feleslegesnek tartom. Mert mindaddig, mig valamely ügynek tárgyalása valamely bíróságnál folyamatban van, addig a félnek nincs elegendő bizonyítéka per esetében vélt követelése bebizonyithatására. S ha ezen §. intézkedése csakugyan a maga helyén lehetne: akkor a törvényhozásnak azt is ki kellenék mondani: „hogy senki addig pert nem indíthat, a mig követelése bebizonyítására elegendő adattal nem b i r.a De hasonló intézkedést törvénybe fel venni, törvényhozásnak még nem jutott eszébe, hanem a polgárok szabad akaratára bizta, hogy keresetűket teljes bizonyítékkal ellátva, — vagy pedig anélkül tehessék folyamatba az illető bíróság előtt. — Továbbá észrevételem, hogy : 1 3 - ik §-na k nincs gyakorlati értelme. Mert honnan tudhatja meg a bíró, hogy a kérdéses ügy felett más biróságnál is per van folyamatban? ha csak ezen adatokat a telek maguk nem fogják szolgáltatni. Ezen nézetet a 297. §. 4. pontja alatti intézkedése is meg erősíteni látszik, mert a biró csak ugy illetéktelen és eljárása ugy semmis, ha ellene a fél a törvényes határidő alatt kifogással élt. De megerősíti ezen nézetet az 51. §. amaz intézkedése is, mely szerint a 8. és 53. §§. eseteit kivéve, a nem illetékes bíróság is illetékessé válik, ha alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást teuni elmulasztotta. A 17. §. szerint a Jász,Ku n,Hajdú és Szepesi kerületekben: a városi és kerületi törvényszékek hatásköre nincs határozottan kürvoualozva. Miután ezen §. szerint minden ügy, mely a sommás bíróság és a kivételes bíróságokhoz utasítva nincsen, a városi, megyei és kerületi törvényszékek hatósága alá tartozik; a Jász, Kun,Hajdú és Szepesi kerületekben pedig mind városi mind kerületi törvényszékek léteznek — kérdés: ha váljon azon esetekben, melyekben a városokban és megyékben a városi és megyei törvényszékek illetékesek, a Jász, Kun, Hajdú és szepesi kerületekbeu, melyik törvényszék lesz illetékes,a városi, vagy pedig a kerületi törvényszék? — Továbbá: Hogy a Jász,Kun,Hajdú és szepesi kerületekre vonatkozólag a városi és kerületi törvényszékek hatásköre a 17. §-ban nincs határozottan körvonalozva, k i t e t s z i k a 22. §-ból is. Mert a házassági viszonyból felmerülő azon kérdések eldöntése, melyek az egyházi bíróságok köréből kivétettek a sz. kir. városok lakosaira nézve: a városi, a megye egész területére nézve a megyei, és az 1-ső § ban emiitett kerületekben a kerületi törvényszékekhez utasíttatnak: tehát ezen §. szerint a házasságból felmerült és benne megemlített kérdések eldöntése a Jász, Kun, Hajdú és szepesi kerületekben nem az azon kerületi városi, hanem a kerületi törvényszékekhez utasittatik. Ezen kétely fennáll ezen kerületekben a polgári bírósághoz utasított azon kérdések eldöntésére nézve is, melyek a végrendeletek kül-kellékei és a hamis eskü tényálladékának meghatározására czéloznak, azaz, a Jász, Kun,Hajdú és szepesi kerületekbeu, nem tudhatni, ha váljon ezen kérdések eldöntése a városi, vagy pedig a kerületi törvényszékek illetőségéhez tartozik-e? vagy sem? Ezen határozatlanság sokkal feltűnőbb, ha a 17. és 22. §. a 18. §. mellé állíttatik. Mert ezen §. a Jász, Kun, Hajdú és szepesi kerületekben a birtokbiróságot a városi törvényszékekhez utasítja határozottan; és miért nem használhaiott volna a törvényhozás a kétely kikerülése tekintetebői ily specificus és