Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 51. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás VII-ik fejezetére. 1. r.

203 6. §. A kir. itélő-tábla azonnal határoz a vizsgára bocsátás megengedése vagy megtagadása iránt s határozá­sához képest vagy határidót tüz ki a vizsga letételére, vagy kijelöli indokolt végzésben a hiányokat, melyek miatt a vizsga letételét megtagadta, s határozatáról a fo­lyamodót, — utóbbi esetben a folyamodvány visszaadása mellett, azon hatóság utján értesítteti, melyhez a folya­modvány eredetileg beadatott. Az elutasító határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. 7. §. A vizsgáló bizottságot a kir. Ítélőtábla elnöke alakitja az egyenlő munkafelosztás elvei szerint, a tábla biráiból s a helyben lakó ügyvédekből (8. §.); a bizott­ság tagjai minden hónapban változnak. 8. §. A vizsgáló bizottság elnöke valamelyik tanács­elnök, tagjai két bíró a kir. ítélő táblától s két ügyvéd azok közül, a kiket az ügyvédegylet ajánlatára az igaz­ságügyi miniszter egy évre állandóan kinevez. A jegyző­könyvet egy tanácsjegyző vagy helyettese vezeti. A bizottság tagjai nem lehetnek azok, a kik a jelölt­tel fel- vagy lemenő ágbeli vagy negyedizigleni oldalro­konságban avagy másodbiglen sógorságban, továbbá fo­gadott szülei vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak; végre azok sem, a kik mellett a jelölt joggyakornoki minőségben volt alkal­mazva. 9- §• Ügyvédi vizsgák lehetőleg egy időszakban, — t. i. minden hónap utolsó napjain tartatnak. A határna­pokról a bizottság tagjai eleve értesitendők. 10. §. Az ügyvédi vizsga tárgyai: a magyar közjog, a polgári és büntető anyagi és alaki törvények, az osztVák polg. törvénykönyvnek az ideiglenes törvénykezési sza­bályok által fenntartott része; továbbá mindazon hatály­ban lévő rendeletek és utasitások, melyek az érintett tör­vényekre vonatkozással vannak, vagy az eljárást és ügy­vitelt szabályozzák. 11. §. Az ügyvédi vizsga Írásbeli és szóbeli, s össze­sen három egymásután következő napot vesz igénybe. 12. §. Az Írásbeli vizsga a 10. §-ban elősorolt tudo­mányok körébe eső feladványok Írásbeli feldolgozásában áll. A feladványok egyikének tárgya a büntetőjog és el­járás köréből veendő. A bizottság elnöke gondoskodik, hogy a dolgozatra kijelölt helyiségben egy biztos legyen jelen, kit a fogal­mazók közül rendelhet ki; hogy továbbá a vizsgálati nap reggelén a feladványok sorszámokkal megjelölve a biz­tosnak megküldessenek. 13. §. A jelölt a vizsgálatra kitűzött batáridő első napján tartozik a bizottság elnökénél, s miután tőle a fel­adványra utasító számozott jegyet átvette, ezzel a dolgo­zatra kijelölt helyiségben a biztosnál jelentkezni. Az ezen jegynek megfelelő számú feladvány fog kidolgozás végett a jelöltnek átadatni. 14. §. A feldolgozás, a biztos felügyelete alatt, segéd­könyv használata nélkül megy végbe. Dolgozás közben a jelölteknek egymással, vagy bár kivel érintkezniük tilta­tik. A biztos köteles erre az illetőket figyelmeztetni, s az ez ellen cselekvőt a bizottság elnökénél még a szóbeli vizsga előtt feljelenteni. 15. §. A jelöltnek esti hat óráig engedtetik idő a fel­advány kidolgozására. Az alatt a biztost másik válthatja fel; de a jelölt a hivatali helyiséget a dolgozás átadása előtt el nem hagyhatja. Ha a dolgozat kész, vagy az arra engedett idő lejárt: a jelölt tartozik dolgozatát nevével aláírva a biztosnak átadni, — az utóbbi esetben akkor is, ha azt be nem fe­jezhette. A biztos az átvétel időpontját minden dolgozatra fel­jegyzi, s a feladványokat és a dolgozatokat a következő nap reggelén a bizottság elnökének átadja. 16. §. A második nap a másik irásb li feladvány ki­dolgozására fordítandó, ugyanazon szabályok szerint, me­lyek a jelen rendelet 12—15 §§-ban vannak megállapítva, 17. §. Harmadik nap a kitűzött órában a szóbeli vizsga tartatik. Err-a jelöltek egyenkint bocsátatnak, folyamod­ványaik sorrendje szerint. A szóbeli vizsga nyilvános; ehhez képest a megvizsgálandók névsora a vizsgálati helyiség kapuján kifüggesztendő. — A hallgatóságra s a rend fenntartására nézve az ügyviteli szab. 73. és 75. §§. alkalmazásának van helye. 18. §. A szóbeli vizsga kezdetén a jelölt élő szóval adja elő az Írásbeli feladványokat s dolgozatainak lénye­gét és indokait. Erre a bizottság tarjai intéznek kérdése­ket a jelölthöz, az elnök által kijelölt sorban. A szóbeli vizsga legalább egy órát vesz igénybe. Az elnök tartozik ügyelni arra, hogy a vizsga tárgyai közül egy se maradjon érintetlenül. 19. §. A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyv vétetik fel, s s abba a tanácsjegyző a kérdéseket és feleleteket, vala­mint azt, hogy a jelölt nem felelt, röviden beiktatja. E jegyzőkönyv a tanácskozás alkalmával hitelesítendő, s a s a bizottság mindenik tagja ós a tanáosjegyző által alá­írandó. 20 §. A szóbeli vizsgára kiszabott idő elteltével a bizottság visszavonul, s a jelöltnek mind Írásbeli dolgo­zatait, mind feleleteit megvizsgálván, annak képessége fölött határoz, határozatát a jegyzőkönyvbe (19. §.) be­iktatja, majd a vizsgálati terembe visszatérvén, nyilváno­san kihirdeti. 21. §. Ha a bizottság képesítettnek találta a jelöltet: azt átalánosan, a képességi fokozat mellőzésével mondja ki. Ellenkező esetben az iránt határoz, hogy mennyi idő engedtessék a jelöltnek a vizsga ismétlésére. Ismétlésnek csak egyszer lehet helye, s hat hónapnál kevesebb idő a vizsga ismétlésére nem adathatik. 22. §. A bizottság elnöke a legközelebbi teljes tanács­ülésben jelentést tesz a vizsgálatok eredményéről s a ké­pesített jelölteket az ügyvédi eskü letételére bemutatja. Az eskü ez ülésen tétetik le a mellékletben foglalt minta szerint; a képesítési oklevél hasonlóan ez ülésből adatik ki, a kir. ítélőtábla elnökének és a teljes tanácsülés jegy­zőjének, továbbá a vizsgáló bizottság elnökének és tanács­jegyzőjének aláírása mellett. 23. §. A vizsgáért, az ügyvédi oklevélért törvény sze­rint fizetendő bélyegilletéken kívül semmi egyéb dij nem jár. 24. §. A pesti kir. ítélő táblánál nyert ügyvédi jogo­sítvány az ország egész területére kiterjed. Az ügyvéd azonban köteles oklevelét azon első folyamodási törvény­széknél, melynek területén működni fog, szokás szerint bemutatni és kihirdettetni. Ugyanez álla lakhely- változ­tatás esetében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom