Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 51. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás VII-ik fejezetére. 1. r.
203 6. §. A kir. itélő-tábla azonnal határoz a vizsgára bocsátás megengedése vagy megtagadása iránt s határozásához képest vagy határidót tüz ki a vizsga letételére, vagy kijelöli indokolt végzésben a hiányokat, melyek miatt a vizsga letételét megtagadta, s határozatáról a folyamodót, — utóbbi esetben a folyamodvány visszaadása mellett, azon hatóság utján értesítteti, melyhez a folyamodvány eredetileg beadatott. Az elutasító határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. 7. §. A vizsgáló bizottságot a kir. Ítélőtábla elnöke alakitja az egyenlő munkafelosztás elvei szerint, a tábla biráiból s a helyben lakó ügyvédekből (8. §.); a bizottság tagjai minden hónapban változnak. 8. §. A vizsgáló bizottság elnöke valamelyik tanácselnök, tagjai két bíró a kir. ítélő táblától s két ügyvéd azok közül, a kiket az ügyvédegylet ajánlatára az igazságügyi miniszter egy évre állandóan kinevez. A jegyzőkönyvet egy tanácsjegyző vagy helyettese vezeti. A bizottság tagjai nem lehetnek azok, a kik a jelölttel fel- vagy lemenő ágbeli vagy negyedizigleni oldalrokonságban avagy másodbiglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak; végre azok sem, a kik mellett a jelölt joggyakornoki minőségben volt alkalmazva. 9- §• Ügyvédi vizsgák lehetőleg egy időszakban, — t. i. minden hónap utolsó napjain tartatnak. A határnapokról a bizottság tagjai eleve értesitendők. 10. §. Az ügyvédi vizsga tárgyai: a magyar közjog, a polgári és büntető anyagi és alaki törvények, az osztVák polg. törvénykönyvnek az ideiglenes törvénykezési szabályok által fenntartott része; továbbá mindazon hatályban lévő rendeletek és utasitások, melyek az érintett törvényekre vonatkozással vannak, vagy az eljárást és ügyvitelt szabályozzák. 11. §. Az ügyvédi vizsga Írásbeli és szóbeli, s összesen három egymásután következő napot vesz igénybe. 12. §. Az Írásbeli vizsga a 10. §-ban elősorolt tudományok körébe eső feladványok Írásbeli feldolgozásában áll. A feladványok egyikének tárgya a büntetőjog és eljárás köréből veendő. A bizottság elnöke gondoskodik, hogy a dolgozatra kijelölt helyiségben egy biztos legyen jelen, kit a fogalmazók közül rendelhet ki; hogy továbbá a vizsgálati nap reggelén a feladványok sorszámokkal megjelölve a biztosnak megküldessenek. 13. §. A jelölt a vizsgálatra kitűzött batáridő első napján tartozik a bizottság elnökénél, s miután tőle a feladványra utasító számozott jegyet átvette, ezzel a dolgozatra kijelölt helyiségben a biztosnál jelentkezni. Az ezen jegynek megfelelő számú feladvány fog kidolgozás végett a jelöltnek átadatni. 14. §. A feldolgozás, a biztos felügyelete alatt, segédkönyv használata nélkül megy végbe. Dolgozás közben a jelölteknek egymással, vagy bár kivel érintkezniük tiltatik. A biztos köteles erre az illetőket figyelmeztetni, s az ez ellen cselekvőt a bizottság elnökénél még a szóbeli vizsga előtt feljelenteni. 15. §. A jelöltnek esti hat óráig engedtetik idő a feladvány kidolgozására. Az alatt a biztost másik válthatja fel; de a jelölt a hivatali helyiséget a dolgozás átadása előtt el nem hagyhatja. Ha a dolgozat kész, vagy az arra engedett idő lejárt: a jelölt tartozik dolgozatát nevével aláírva a biztosnak átadni, — az utóbbi esetben akkor is, ha azt be nem fejezhette. A biztos az átvétel időpontját minden dolgozatra feljegyzi, s a feladványokat és a dolgozatokat a következő nap reggelén a bizottság elnökének átadja. 16. §. A második nap a másik irásb li feladvány kidolgozására fordítandó, ugyanazon szabályok szerint, melyek a jelen rendelet 12—15 §§-ban vannak megállapítva, 17. §. Harmadik nap a kitűzött órában a szóbeli vizsga tartatik. Err-a jelöltek egyenkint bocsátatnak, folyamodványaik sorrendje szerint. A szóbeli vizsga nyilvános; ehhez képest a megvizsgálandók névsora a vizsgálati helyiség kapuján kifüggesztendő. — A hallgatóságra s a rend fenntartására nézve az ügyviteli szab. 73. és 75. §§. alkalmazásának van helye. 18. §. A szóbeli vizsga kezdetén a jelölt élő szóval adja elő az Írásbeli feladványokat s dolgozatainak lényegét és indokait. Erre a bizottság tarjai intéznek kérdéseket a jelölthöz, az elnök által kijelölt sorban. A szóbeli vizsga legalább egy órát vesz igénybe. Az elnök tartozik ügyelni arra, hogy a vizsga tárgyai közül egy se maradjon érintetlenül. 19. §. A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyv vétetik fel, s s abba a tanácsjegyző a kérdéseket és feleleteket, valamint azt, hogy a jelölt nem felelt, röviden beiktatja. E jegyzőkönyv a tanácskozás alkalmával hitelesítendő, s a s a bizottság mindenik tagja ós a tanáosjegyző által aláírandó. 20 §. A szóbeli vizsgára kiszabott idő elteltével a bizottság visszavonul, s a jelöltnek mind Írásbeli dolgozatait, mind feleleteit megvizsgálván, annak képessége fölött határoz, határozatát a jegyzőkönyvbe (19. §.) beiktatja, majd a vizsgálati terembe visszatérvén, nyilvánosan kihirdeti. 21. §. Ha a bizottság képesítettnek találta a jelöltet: azt átalánosan, a képességi fokozat mellőzésével mondja ki. Ellenkező esetben az iránt határoz, hogy mennyi idő engedtessék a jelöltnek a vizsga ismétlésére. Ismétlésnek csak egyszer lehet helye, s hat hónapnál kevesebb idő a vizsga ismétlésére nem adathatik. 22. §. A bizottság elnöke a legközelebbi teljes tanácsülésben jelentést tesz a vizsgálatok eredményéről s a képesített jelölteket az ügyvédi eskü letételére bemutatja. Az eskü ez ülésen tétetik le a mellékletben foglalt minta szerint; a képesítési oklevél hasonlóan ez ülésből adatik ki, a kir. ítélőtábla elnökének és a teljes tanácsülés jegyzőjének, továbbá a vizsgáló bizottság elnökének és tanácsjegyzőjének aláírása mellett. 23. §. A vizsgáért, az ügyvédi oklevélért törvény szerint fizetendő bélyegilletéken kívül semmi egyéb dij nem jár. 24. §. A pesti kir. ítélő táblánál nyert ügyvédi jogosítvány az ország egész területére kiterjed. Az ügyvéd azonban köteles oklevelét azon első folyamodási törvényszéknél, melynek területén működni fog, szokás szerint bemutatni és kihirdettetni. Ugyanez álla lakhely- változtatás esetében is.