Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 42. szám
167 ad Hiányokról külön postakönyvet vezet az elóbbi §-ban foglalt rovatok szerint s azon módosítással, hogy a negyedik rovatbin a küldött pénz összege vagy értéktárgy körülirása, az utolsó rovatban pedig az átvétel elismerése (108. §. d.) foglaltatik. 110. §. Mihelyt a kiadó a kiadmányokat a kézbesítési ivekbe, illetőleg a postakönyvbe beiktatta: az előbbiek iv- s az utóbbiak laps/ámair, a kiadás napjával együtt, az eredeti fogalmazványra följegyzi. 111. §. A kiadó köteles arra felügyelni, hogy a hirdetmények a bíróságnál nyilt helyen kit'üjgesztessenek, s a hirdetményi haiáridő elteltével ismét levétessenek; magara a hirdetményre pedig a kifüggesztés és levétel napja följegyeztessek. A hirdetményeknek lapok utján való közzététele iránt a bírói kiküldőit, vagy a biróság a kiadó által intézkedik. 112. §. Azon irományok, i melyek sem más hatósághoz át n> m küldettek, sem a feleknek nem kézbesittettek, sem külön utasítás folytán az előadónak, vagy a pertárnoknak vissza nem szolgáltataudók: jegyzék mellett az irattárba adatnak. VII. F e j e z e t. Ir a t tá r. 113. §. Az iratok rendben tartásara és megőrzésére az irattár szolgál, melynek számára a biróság elnöke elkülönzött s biztos helyiségrö'l gondoskodik. 114 §. Az irattár római számokkal jelölt következő osztályuk szerint rendeztetik: L Hivatalos tárgyak, t. i. felsőbb rendeletek, a hivatalt vagy eljárást szabályozó leiratok és szolgálati ügyek. II. Polgári peres ügyek. III. Nem-peres hitbizományi, gyámhatósági s más perenkivüli eljáráshoz tartozó ügyek. IV. Csódügyek. V. Bűnügyek. VI. Vegyes tárgyak. A telekkönyvi ügyek külön irattárban kezeltetnek. 115. §. A törvényszéki irattár további osztályokat nyer, további római számok alatt: a) a sommás ügyek szamára azon törvényszéknél, a melynek elnöke a sommás ügyekben bíráskodik, vagy a melyhez ily ügyek a 254. §. értelmében az egyes bíráktól áttétetnek; b) a bányaügyek, és c) a váltó- s kereskedelmi ügyek számára azon törvényszékeknél, melyeknek illetősége ez ügyekre is kiterjed. 116. §. Az irattárnok az elteendő irományokat az elóbbi §§-ban kijelölt osztályokhoz képest gondosan elkülönzi, s azokat, a melyek név- s tárgy szerint összefüggésben állanak,összerakja,mi által az iratcsomók alakulnak. 117. §. Minden újonnan érkezett ügydarabnak külön iratcsomó nyittatik; azok pedig, melyekaz előbbi §-ban érintett összefüggésnél fogva az irattarban levő e'öiratokra vonatkoznak, az érkezés évszámára való tekintet nélkül, de időrend szerint ezen előiratokhoz tétetnek. 118. §. Azon törvényszékeknél, melyek irattáraiban eddigelé az iratok az iktatóktnyvi számok sorrendje szerint tétettek el, a felszerelésre szükségelt előiratok szintén az újonnan érkezett ügydarab mellett tartandók meg, és a régi irattár illető helyén, a hol hézag támadt, csupán közbetett lapokkal jelentetik, hogy a hiányzó előiratok mely iratc;omóhoz csatoltattak. 119. §. Ha ugyanazon fél neve alatt több olyan osz tályban fordulnak elő ügyek, melyek számára a 114. s köv. §§. szerint külön irattári osztály alakítandó: ez esetben az iratok nem a név azonosságánál fogva egy csomóba, hanem az irattári osztályok szerint megannyi külön-csomóba jönnek. 120. §. Az iratcsomók könnyen kezelhető nyalábokban kemény táblák közé rakatnak. A nyaláb első táblája az irattári osztály számával, az évszámmal sa bennfoglalt iratcsomók első és utolsó irattári számával (121. §.) jelöltetik meg. 121. §. Minden ügydarab, a mint az irattárba érkezett, azon osztálynak es iratcsomónak, a melyhez tartozik, számaival megjegyzendő, s ezen megjelöléssel iktatói szam szerint az irattári sorkönyvbe iktatandó. A sorkönyv első rovatát az iktatói számok az év elsó napjától az utolsóig, folyó számrendben, második rovatát pedig, minden beérkezett számnál az irattári osztály és iratcsomó számai töltik be. 122. §. A/on szám,mely alatt kézbesítés foglaltatik: a sorkönyvben megjegyzendő, s e végből a kézbesítési jegyzék (105. §.) a kiadótol minden hónap végével bekérendő. 123. §. Minden irattári osztály számára külön mutatókönyvek vezettemek, lehetőleg több évre, ugyanazon egy kötetben. A mutatókönyv első rovatába a vezérszavak (28. §.) betűrendben, — második rovatába azon iratcsomó számai jönnek, a melyben az ügyirat létezik. 124. §. Oly törvényszékeknél, melyek ügyterjedelme csekélyebb, az elnök megengedheti, hogy az összes ügyekről, az I. főosztály s a sommás ügyek kivételével,csak egy mutató vezettessék; sőt ott, hol az iktató és irattárnok teendői egy személyben vannak egyesitve, a 28. §-ban érintett mutató az irattár számára is használtathatik ; de ezen esetben az iktatókönyvben egy ötödik rovat nyitandó, melybe minden ügydarab irattári jelét az elintézés után be kell vezetni. 125. §. Végrendeletek s más fontos eredeti okiratok, melyek folyamodás mellett valamely biróságnál letéteményeztettek, a letétel évszámával és folyó számmal megjelölve bezárt szekrényben őriztetnek. Ezen okiratokról a 123. §. szerint külön-mutatókönyv vezettetik. 126. §. Az irattárnok saját neve és hivatalos pecsét alatt, a felek szóbeli kérelmére bizonyítványt adhat arról, hogy valamely ügyirat az irattárban őriztetik, vagy nem érkezett az irattárba, avagy onnan kivétetett. Ily bizonyítványban az irattárnok az ügyirat tartalmát nem közölheti. • 127. § Magán feleknek az iratok megtekintésére és lemásolására, ha az biróilag -lrendelve niucs, — csak a törvényszék elnöke adhat engedélyt. 128. §. Az iratokat a biróság tagjai, hivatalos használat végett s vétbizonyitvány mellett barmikor kivehetik. A vétbizonyitvány azon helyre teendő, a honnan az irat kivétetett. 129. §f Felsőbb bíróságok rendeletei, más hatóságoktól érkezett megkeresések és leve ek, hivatalos jegyzökönyvek, levett hirdetmények, jegyzékek és hivatalköny-